Rendkívüli jogorvoslati eljárások közigazgatási ügyekben

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

I. Felülvizsgálat a 2017. december 31. után indult ügyekben (a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény alapján)

 

1. Felülvizsgálattal támadható határozat a Kúria előtt:

Felülvizsgálati kérelem jogerős ítélet, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés ellen jogszabálysértésre hivatkozással terjeszthető elő.

Nincs helye felülvizsgálatnak
-        az elsőfokon jogerőre emelkedett határozat ellen, kivéve, ha a fellebbezést törvény kizárja. [Ennek megfelelően törvényszék első fokon hozott ítéletei ellen (kivéve az egyszerűsített perben hozott ítéleteket) főszabály szerint nincs helye felülvizsgálatnak.]
-        ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú határozatot helybenhagyta,
-        a jogerős határozatnak csupán a kamatfizetésre, a perköltségre, a teljesítési határidőre vagy a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen,
-        a Kúria határozata ellen,
-        ha azt törvény kizárja. Így nincs helye felülvizsgálatnak azon közigazgatási tevékenységek esetében, amelyeknél a fizetési kötelezettség alapösszege nem haladja meg az ötmillió forintot, illetve amelyek az idegenrendészet területén valósultak meg. Kizárt továbbá az európai uniós vagy más nemzetközi kötelezettséget jelentő támogatásokból épülő helyi önkormányzati beruházások elhúzódása esetén a Kormány e beruházásokról való gondoskodására vonatkozó határozatának megtámadása iránti perekben a felülvizsgálat, amikor az ilyen kormánydöntést az érintett helyi önkormányzat megtámadja. Szintén kizárt a Médiatanács hatósági végzései kapcsán lefolytatott nemperes eljárásokban hozott érdemi végzések ellen a legtöbb esetben.

2. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő a fél, az érdekelt, valamint a rendelkezés rá vonatkozó része ellen az, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

3. A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben fel kell tüntetni a felek és képviselőik teljes nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, ismert elektronikus levélcímét, perbeli állását és a per tárgyát. (Ha valamely fél vagy képviselője állandó lakóhelyétől eltérő tartózkodási hellyel vagy egyéb idézésre alkalmas címmel rendelkezik, a felülvizsgálati kérelmen azokat is fel kell tüntetni.)

A felülvizsgálati kérelem tartalmazza továbbá
-        az ítélet számát, amellyel szemben a felülvizsgálati kérelmet benyújtották,
-        a felülvizsgálati kérelmet megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével és
-        a Kúria döntésére vonatkozó határozott kérelmet.

A felülvizsgálati kérelmet a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő leteltét követően nem lehet megváltoztatni. A felülvizsgálati kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

A felülvizsgálati kérelemmel egyidejűleg azonnali jogvédelem iránti kérelem is előterjeszthető. Ha a felülvizsgálati kérelem azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, az elsőfokú bíróság haladéktalanul intézkedik az iratok Kúriára történő felterjesztéséről. A Kúria az azonnali jogvédelem iránti kérelemről legkésőbb a befogadás tárgyában hozott végzéssel egyidejűleg dönt.

Az eljárás során a felek számára a jogi képviselet kötelező.

Jogi képviselőként eljárásra jogosult a közigazgatási szerv jogi szakvizsgával rendelkező tisztségviselője vagy alkalmazottja is. Ebben az esetben a jogi szakvizsga megszerzését igazoló okiratot, az azzal egyenértékű okiratot vagy ezek hiteles másolatát a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell.

4. Az eljárás lefolytatása:

A felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül kell jogi képviselő útján benyújtani. A határidő elmulasztása miatt a határidő lejártát követő tizenöt napon belül van helye igazolásnak.

A felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kúria tanácsban, indokolt végzésben határoz.

A felülvizsgálati kérelemben nem lehet hivatkozni új jogalapra és olyan új tényre, körülményre, amely nem volt sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás tárgya.

4.1. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha
-        azt nem az arra jogosult nyújtotta be,
-        az olyan határozat ellen irányul, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja,
-        a felülvizsgálat elkésett, és az erre jogosult igazolási kérelmet nem terjesztett elő,
-        a kötelezően elektronikus úton benyújtandó felülvizsgálati kérelmet nem elektronikus úton, nem a megfelelő elektronikus űrlapon vagy elektronikus elérhetősége megjelölése nélkül terjesztik elő, illetve ha a felülvizsgálati kérelem alaki hiányait a fél a Kúria felhívása ellenére nem pótolta.

Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza.

3. Befogadási eljárás

Ha a felülvizsgálati kérelem eljárási szempontból megfelelő (azaz nem került a fentiek szerint visszautasításra), akkor kerülhet sor a befogadhatóság tartalmi vizsgálatára. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
-        a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
-        a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
-        az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége vagy
-        a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés
miatt indokolt.

A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadó végzést indokolni kell.

4.3. Amennyiben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet befogadja, akkor kerülhet sor az ügy érdemi vizsgálatára, illetve a Kúria érdemi döntésére.

A befogadhatóság tárgyában hozott végzést a Kúria közli a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő féllel.

A felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló végzést - a felülvizsgálati kérelem egyidejű megküldésével - közölni kell a kérelmet előterjesztő fél ellenfelével és az érdekelttel, akik annak közlésétől számított nyolc napon belül, abban a körben, amelyre nézve a kérelmet befogadták, felülvizsgálati ellenkérelmet vagy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthetnek elő.

A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása tárgyaláson kívül és tárgyalás tartásával kerülhet sor.

Tárgyalás tartását a fél a felülvizsgálati kérelemben és a felülvizsgálati ellenkérelemben kérheti. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Ha az ügy körülményei ezt nem zárják ki, a tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a tárgyalás a felülvizsgálati kérelem előterjesztését követő három hónapon belül megtartható legyen.

A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elintézését nem gátolja, de ha a Kúria a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, a tárgyalást egy alkalommal, új tárgyalási határnap kitűzésével elhalaszthatja. A felülvizsgálati kérelem tárgyalására szabályszerűen idézett mulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

Ha a felülvizsgálni kért határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és szükség esetén az ügyben eljárt elsőfokú vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria ítéletében a jogerős határozatot szükség esetén a közigazgatási cselekményre kiterjedő hatállyal helyezi hatályon kívül és a közigazgatási szervet kötelezi új eljárás lefolytatására.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja.

Ha a legfőbb ügyész a perben szakmai véleményét kifejtette, a Kúria a felülvizsgálati határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek.

Felülvizsgálati eljárásban egyszerűsített ítélet nem hozható.

A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

 

Felülvizsgálati eljárás polgári és közigazgatási ügyekben (a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény alapján a 2017. december 31-ig indult ügyekben)

- Felülvizsgálat

Felülvizsgálati kérelemmel támadható határozat:

A Kúriától a jogerős ítélet, az ügy érdemében hozott jogerős végzés, valamint a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai alapján idézés kibocsátása nélkül elutasító vagy a pert a 157. § a) és g) pontja, valamint a 157/A. § (1) bekezdése szerint megszüntető jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni.

Nem támadható felülvizsgálati kérelemmel:

- az első fokon jogerőre emelkedett határozat, kivéve, ha azt törvény kifejezetten lehetővé teszi;

- az elsőfokú határozatot helybenhagyó határozat, ha:

  •  az elsőfokú határozat ellen a fél nem fellebbezett és az elsőfokú határozatot a másik fél fellebbezése alapján hagyta helyben a másodfokú bíróság;
  • a határozat a szomszédjogok megsértéséből eredő, valamint a birtokvédelmi, továbbá a közös tulajdonban álló dolog birtoklásával és használatával kapcsolatos perekben született;
  • a határozat a XXV. fejezetben meghatározott végrehajtási perekben született, kivéve azokat a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránti ügyeket, amikor a végrehajtás végrehajtási záradékkal ellátott okirat alapján indult;
  • a határozat a gyermek elhelyezése, elhelyezésének a megváltoztatása, továbbá a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozása iránti ügyben született;
  • az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre utalással hagyta helyben

 

  •  a 23. § (1) bekezdés ec) pontjában foglalt perekben és
  •  a társasház tulajdonostársai közösségének szervei által hozott határozatok tárgyában hozott döntéssel szemben;

- kizárólag a határozat kamatfizetésre, illetve perköltségre vonatkozó rendelkezése;

- kizárólag a határozat teljesítési határidőre, illetve a részletfizetésre vonatkozó rendelkezése vagy a határozatnak kizárólag az indokolása;

- a vízumkiadás tárgyában hozott bírósági határozat;

- a Kúria által hozott határozat;

- a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet az érvénytelenítés vagy a felbontás kérdésében;

- az apaság vélelmét megdöntő ítélet az apaság vélelmét megdöntő részében, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg;

- a birtokvédelmi eljárást követő birtokvédelmi perben hozott ítélet;

- az egyezséget jóváhagyó végzés;

- a helyi önkormányzat ellen indult adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés elrendelése tárgyában hozott végzés;

- a vagyonjogi ügyben hozott határozat, ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a 3.000.000,- forintot nem haladja meg, kivéve a sérelemdíj iránt indított perekben, a 23. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 24. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott perekben hozott határozat, valamint az ingatlan tulajdonára vagy az ingatlant terhelő jogra vonatkozó vagy az ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredő, valamint valamennyi olyan ügyben hozott határozat, amely megállapításra irányul;

- az adóhatóságnál fennálló, továbbá az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő fizetési kötelezettséget megállapító, a bírságot kiszabó és a kisajátítási ügyekben hozott határozat, ha a közigazgatási hatósági ügyben vagy a bírságot kiszabó határozatban megállapított fizetési kötelezettség, illetőleg kártalanítási összeg az 1.000.000,- forintot nem haladja meg;

- az a határozat, amely ellen a felülvizsgálatot törvény kizárja.

A felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosultak:

Felülvizsgálati kérelmet a fél, a beavatkozó, valamint - a rendelkezés reá vonatkozó része ellen - az terjeszthet elő, akire a határozat rendelkezést tartalmaz.

A felülvizsgálati kérelem alaki és tartalmi kellékei:

A felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölésével -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ha a felülvizsgálati kérelemben tartalmilag helyesen történik hivatkozás a jogszabálysértés tényére, de a megsértett jogszabályhely megjelölése téves, ezen okból a felülvizsgálati kérelem nem utasítható el.

A felülvizsgálati kérelemben a fél kérelme tárgyaláson való elbírálását, a felülvizsgálati kérelem tényének ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését valamint a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését is kérheti. A felülvizsgálati kérelemben költségkedvezmény engedélyezése akkor kérhető, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be. Az eljárás során a felülvizsgálati kérelmet illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező, ezért a felülvizsgálati kérelemhez - ha arra korábban nem került sor - csatolni kell a jogi képviselő meghatalmazását is.

A felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni; a kérelem mindaddig visszavonható, amíg a Kúria a határozatát meg nem hozta, illetve - tárgyalás tartása esetén - a határozathozatal céljából vissza nem vonult. Az ezzel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről a Kúria határoz.

Az eljárás lefolyása:

A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított hatvan, kiemelt jelentőségű perben harminc napon belül kell az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál benyújtani vagy az első fokú bíróság címére ajánlott küldeményként postára adni kettővel több példányban, mint ahány fél a perben érdekelve van. A felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek – a kiemelt jelentőségű pereket kivéve – az általános szabályok szerint van helye: az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet. A kiemelt jelentőségű perekben a felülvizsgálati kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása esetén az elmulasztott határidő utolsó napjától számított harminc nap elteltével igazolásnak akkor sincs helye, ha a mulasztás csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja, ha az elkésett vagy olyan határozat ellen irányul, amely felülvizsgálati kérelemmel nem támadható. Akkor is hivatalbóli elutasításának van helye, ha a jogi képviselő által előterjesztett felülvizsgálati kérelem nem jelöli meg a támadott határozatot, illetve - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely konkrét, beazonosítható megjelölésével - azt, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja, és milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, és e hiányok pótlása a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor is elutasítja, ha a kérelmet előterjesztő fél megadott lakóhelyéről (székhelyéről) nem idézhető, illetve onnan ismeretlen helyre költözött, vagy megszűnt jogi képviselete pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik.

A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Kúria kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére - ha annak jogszabályi feltételei fennállnak - a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Kúria értesíti az ingatlanügyi hatóságot. Közbenső ítélet elleni felülvizsgálati kérelem esetében - ha annak sikere valószínűnek mutatkozik - a Kúria a per tárgyalásának folytatását hivatalból is felfüggesztheti. A bíróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát utóbb megváltoztathatja.

A határozat elleni felülvizsgálati kérelemmel szemben az ellenérdekű fél ellenkérelmet terjeszthet elő, továbbá, ha a támadott határozat megváltoztatását kívánja, a felülvizsgálati kérelem kézbesítésétől számított 8 napon belül csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő, feltéve, hogy felülvizsgálati kérelem előterjesztésére maga is jogosult lenne. Az ellenérdekű fél a felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti a felülvizsgálati kérelem tárgyaláson való elbírálását. Ha az ellenérdekű fél csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjeszt elő, a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél a csatlakozó felülvizsgálati kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül kérheti tárgyalás tartását, amennyiben azt korábban a felülvizsgálati kérelmében nem kérte.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, vagy a Kúria a tárgyaláson való elbírálást szükségesnek tartja. Végzés ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem esetében tárgyalás tartása nem kérhető. Ha a felülvizsgálati kérelem elbírálása tárgyaláson történik, a tanács elnöke a tárgyalást úgy tűzi ki, hogy a felülvizsgálati kérelemnek a felek részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább tizenöt nappal megelőzze. A felek távolmaradása a felülvizsgálati kérelem elbírálását nem gátolja. Közigazgatási perekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem tárgyában a kérelemnek a Kúriához való beérkezésétől számított százhúsz napon belül dönt.

A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A Kúria a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, kivéve, ha a pert hivatalból megszünteti, vagy ha a határozatot hozó bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, illetve a határozat meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn.

Ha a felülvizsgálni kért határozat a jogszabályoknak megfelel, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt, a Kúria a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Anyagi jogi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási szabálysértés esetén a Kúria a jogerős határozatot egészben vagy részben hatályon kívül helyezi, és ha a döntéshez szükséges tények megállapíthatók, helyette, illetve az első fokú határozat helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hoz, egyébként az ügyben eljárt első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A Kúria a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad, ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. Ha a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, határozatát a másodfokú bíróság, egyébként pedig az elsőfokú bíróság közli a felekkel, és intézkedik - a határozathoz képest - a végrehajtásnak vagy a végrehajtás felfüggesztésének megszüntetése, illetve korlátozása iránt. Új eljárásra utasítás esetében a tárgyalás a Kúria határozatának ismertetésével kezdődik; a bíróság a továbbiakban a reá nézve irányadó szabályok szerint folytatja le az eljárást.

A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.