3. A tárgyalás nyilvánossága

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

3. A tárgyalás nyilvánossága (a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény alapján a 2018. január 1-jén és azt követően indult ügyekben)

Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke rögzíti a tárgyalás nyilvánosságának alapelvét azzal, hogy kimondja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

A nyilvánosság követelménye garanciális jelentőségű alapelv: biztosítja az igazságszolgáltatás működésének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét. A társadalmi ellenőrzés lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy a bíróságok és az eljárásban részt vevő más hivatalos személyek valóban függetlenül és pártatlanul, kizárólag a törvényeknek alárendelten járjanak el. Ez pedig nem csupán az adott eljárásban részt vevő felek, hanem az egész társadalom érdeke.

A nyilvánosság alapelve ugyanakkor nem érvényesül korlátlanul: felmerülhetnek olyan érdekek - így különösen az ügy tárgyát képező adatok, az eljárásban résztvevő személyek jogainak védelme - amelyek szükségessé teszik a tárgyalás nyilvánosságának korlátozását vagy akár kizárását is. Tekintettel arra, hogy garanciális jelentőségű alapelvről van szó, a nyilvánosság korlátozásának, illetőleg kizárásának eseteit törvények határozzák meg; a bíróságnak a korlátozás vagy kizárás kérdésében minden esetben indokolt határozattal kell döntenie.

Polgári ügyekben

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (új Pp.) szerint a bíróság a felek közötti jogvitát főszabály szerint nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás szabályszerű lefolytatása, méltóságának és biztonságának megőrzése érdekében helyszűke esetén meghatározhatja a hallgatóság létszámát.

A bíróság hivatalból vagy a fél indokolt kérelmére a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárja,

- ha az minősített adat védelmében, üzleti titok vagy törvényben meghatározott más titok megőrzése,

- a közerkölcs védelmében,

- kiskorú védelmében, vagy

- a fél személyiségi jogainak védelme

érdekében indokolt.

Különösen indokolt esetben - a tárgyalásnak a tanúmeghallgatással érintett részéről - a bíróság akkor is kizárhatja a nyilvánosságot, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges.

A bíróság a nyilvánosságot kizáró végzését köteles indokolni.

A fenti kivételek az eljárásban részt vevő személyek jogainak védelmét szolgálják. Akár nyilvános, akár zárt tárgyaláson hozza meg ítéletét a bíróság, azt nyilvánosan hirdeti ki. Végzését azonban csak akkor hirdeti ki nyilvánosan a bíróság, ha azt nyilvános tárgyaláson hozta.