A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Kúria feladata. A Kúria e feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, kollégiumi véleményeket fogad el és - a Kúria határozatainak hivatalos gyűjteményében - elvi bírósági határozatokat és elvi bírósági döntéseket tesz közzé.
Jogegységi eljárás
Jogegységi eljárásnak van helye, ha
- a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, és azt a Kúria elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetője, kollégiumvezető-helyettese, az ítélőtábla elnöke, illetve a legfőbb ügyész indítványozza;
- a Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, és a Kúria tanácsa - az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztésével egyidejűleg - indítványozza a jogegységi eljárás lefolytatását.
Az ítélőtábla és a törvényszék kollégiumvezetője szükség esetén javasolhatja a Kúria kollégiumvezetőjének, illetőleg az ítélőtábla elnökének a jogegységi eljárás kezdeményezését. Közigazgatási és munkaügyi ügyekben a törvényszék kollégiumának kollégiumvezetője, valamint a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium kollégiumvezetője a jogegységi eljárás indítványozására a Kúria kollégiumvezetőjének tesz javaslatot. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Kúria elnökének jogegységi eljárás indítványozására tesz javaslatot, ha a feladatai ellátása során észleli, hogy a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.
Jogegységi tanács
A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági, továbbá közigazgatási-munkaügyi szakágú jogegységi tanács működik.
- Öt tagból álló jogegységi tanács
A jogegységi tanács általában 5 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke, elnökhelyettese vagy az érintett kollégium vezetője vagy helyettese. A jogegységi indítvány előterjesztője nem lehet a jogegységi tanács elnöke.
Ha a jogegységi indítványt a Kúria tanácsa terjeszti elő, a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határozat vagy az elvi bírósági döntés közzétételéről döntöttek.
A jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes és a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
- Hét tagból álló jogegységi tanács
Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, a jogegységi tanács 7 tagból áll, elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese. A jogegységi indítvány előterjesztője nem lehet a jogegységi tanács elnöke.
A jogegységi tanács tagjait az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan kell kijelölni. Ha a jogegységi indítványt a Kúria tanácsa terjeszti elő, a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben annak a tanácsnak a tagjai, amely jogkérdésben el kíván térni a Kúria másik ítélkező tanácsának elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől, illetve annak az elvi közzétételi tanácsnak a tagjai, amely az elvi bírósági határozat vagy az elvi bírósági döntés közzétételéről döntöttek.
A jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte mellett határozatképes és a határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
- A Kúria Kollégiuma, mint jogegységi tanács
A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése vagy a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése. Ezekben az esetekben a jogegységi tanács elnöke a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese.
A jogegységi tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van; a jogegységi tanács döntéséhez a jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.
Az eljárás lefolyása
- A jogegységi ülés előkészítése
A jogegységi eljárást a jogegységi tanács elnöke készíti elő. A tanács elnöke érdemi elbírálás nélkül elutasítja a nem jogosulttól származó indítványt.
Az előkészítés során a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanácsból egy vagy két előadó bírót jelölhet ki és az indítvánnyal kapcsolatban véleményeket szerezhet be.
A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványt - ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be - a jogegységi tanács elnöke a jogegységi indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldi a jogegységi indítványra tett nyilatkozatát a Kúriának.
- A jogegységi ülés
Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke kitűzi az ülés határnapját, melyről a jogegységi tanács tagjait és a törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és eseti meghívott vehet részt. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a jogegységi tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a jogegységi tanács elnöke dönt. A jogegységi tanács ülésén akadályoztatása esetén a legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti.
Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, annak megnyitása után a jogegységi tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó elvi kérdés lényegét. Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja. A tanács érdemi elbírálás nélkül megszünteti a jogegységi eljárást az indítvány visszavonása esetén, ha a jogegységi eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn. Az ülést a jogegységi tanács elnöke fontos okból elnapolhatja. A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti.
- Az érdemi határozat meghozatala és tartalma
Az indítvány alapján a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy - ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges - a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után, szavazással hozza meg, a tanácskozáson és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak jegyzőkönyvvezető lehet jelen. A határozatot vagy a végzést a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanács ülését követő 15 napon belül megküldi az indítvány előterjesztője és - ha az indítványozó nem a legfőbb ügyész volt - a legfőbb ügyész részére is.
A jogegységi indítványnak helyt adó határozat rendelkező része tartalmazza a jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott iránymutatást. A jogegységi határozat és a határozathozatalt mellőző végzés indokolása tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatalt mellőző végzés indokolása esetében annak okáról.
- A jogegységi határozat közzététele
A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzé kell tenni; indokolt esetben egyéb módon is közzétehető.
A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező; ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a korábbi jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat Magyar Közlönyben való közzététele időpontjától nem alkalmazható.
A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre és a terheltre kiterjedő hatálya nincs.