Harmadfok (másodfellebbezés)
A Kúria harmadfokú bíróságként jár el az első fokon a törvényszéken indult büntetőügyekben. Ez esetben az ítélőtábla, mint másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a Kúriához, ha az ítélőtábla mint másodfokú bíróság a törvényszék ítéletével ellentétes döntést hozott.
A másodfokú bíróság ítélete akkor ellentétes, ha
– olyan vádlott bűnösségét állapította meg, vagy rendelte el kényszergyógykezelését, akit az elsőfokú bíróság felmentett vagy vele szemben az eljárást megszüntette, továbbá
– ha az első fokon elítélt vádlottat felmentette, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette, vagy
– a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapította meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett.
Fellebbezés alaki és tartalmi kellékei:
A másodfokú ítélet ellen fellebbezéssel – ha azt a másodfokú tárgyaláson vagy nyilvános ülésen kihirdetés útján közölték – nyomban vagy három munkanapon belül, a kézbesítés útján közölt ítélettel szemben pedig a kézhezvételtől számított 8 napon belül a másodfokú bíróságnál lehet élni.
A fellebbezőnek meg kell jelölnie, hogy a fellebbezést az ítélet mely rendelkezése ellen terjeszti elő.
A Kúria előtt lehet sérelmezni magát az ellentétes döntést (elítélés, felmentés, az eljárás megszüntetése, kényszergyógykezelés elrendelése), valamint a másodfokú döntés azon részét, ami az ellentétes döntéssel összefügg (például további bűncselekményekben való elítélés esetén a súlyosabb büntetés kiszabását).
A fellebbezésben bizonyítást indítványozni, új tényt állítani vagy új bizonyítékra hivatkozni már nem lehet.
Fellebbezést előterjeszteni jogosult:
– a vádlott,
– az ügyész a terhelt javára és terhére is,
– a védő (a vádlott hozzájárulása nélkül is), valamint
– a vádlott házastársa vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése esetén a vádlott hozzájárulása nélkül is.
Felülbírálat terjedelme:
A harmadfokú eljárás, bár rendes jogorvoslat, a felülbírálat terjedelme mégis rendkívül szűk körű.
A harmadfokú bíróság felülbírálja a másodfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, valamint azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett (pl. súlyosabb büntetés). Ezen túlmenően az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást (az eljárási szabályok vonatkozásában) arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. Emellett hivatalból dönt az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben (pl. feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezések), valamint a szülői felügyeleti jogra és a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről is határoz.
Tehát az eljárási szabályokat megtartását harmadfokú felülbírálat során fellebbezéstől függetlenül mind az első-, mind a másodfokú eljárás kapcsán vizsgálnia kell a Kúriának. Egyebekben azonban a felülbírálat csak a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntésre, illetve az ezzel összefüggő rendelkezésekre terjedhet ki.
Ha a harmadfokú bíróság a fellebbezést alaposnak találja, az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálja az első- és másodfokú bíróság eljárását, és ennek során vizsgálja azon eljárási szabályok megtartását, melyek megsértése feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez. A bűnösség megállítására vonatkozó rendelkezést csak annyiban vizsgálja, amennyiben a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése látszik szükségesnek, és felülbírálhatja a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezést.
Nem bírálható felül ugyanakkor az ítéletnek az a felmentő vagy eljárást megszüntető rendelkezése, amely ellen nem fellebbeztek.
Tényálláshoz kötöttség a harmadfokú eljárásban:
A harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan.
A másodfokú bíróság ítéletének megalapozatlansága esetén – ha ez az iratok alapján lehetséges – a Kúria a tényállást hivatalból kiegészíti, illetve helyesbíti, de a tényállás kiküszöbölésére bizonyítást már nem vehet fel.
Ha a fellebbezést kizárólag az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálat eredményére tekintettel jelentették be a Kúria a másodfokú ítéletben megállapított tényálláshoz kötve van.
A fellebbezéssel nem érintett bűncselekmény tekintetében a harmadfokú bíróság nem vizsgálja a másodfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát a másodfokú bíróság által alapul vett tényállásra alapítja. Így a harmadfokú eljárásban, ha a terhelttel szemben több bűncselekmény miatt van folytamban eljárás, a fellebbezéssel nem érintett bűncselekmények vonatkozásban a Kúria sem a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok törvényességét vagy hitelességét, sem a bíróság által figyelembe vett bizonyítékok helytállóságát, a bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységét nem bírálhatja felül.
Harmadfokú bíróság eljárása:
Ha a fellebbezésre nyitva álló határidő minden jogosulttal szemben lejárt, a másodfokú bíróság a fellebbezést az ügy irataival együtt a Legfőbb Ügyészség útján a Kúriára felterjeszti. Az ügy iratait a Legfőbb Ügyészség indítványával együtt küldi meg a Kúriának.
A másodfellebbezés elbírálására a Kúria tanácsülést tart vagy nyilvános ülést tűz ki.
A tanácsülésen jár el el, ha
– a fellebbezést a sérelmezett ítélet megalapozatlansága miatt nem lehet elbírálni,
– az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság az ítéletét feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg,
– ha az ítélet ellen a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést és nyilvános ülés kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza.
Egyéb esetben a Kúria nyilvános ülésen jár el.
A harmadfokú bírósági eljárásban védő részvétele kötelező. Ha a vádlottnak nincs védője, a tanács elnöke a fellebbezésnek a harmadfokú bírósághoz érkezését követően haladéktalanul védőt rendel ki
A Kúria a Legfőbb Ügyészség indítványát és a fellebbezés azzal küldi meg a jogosultak részére, hogy arra észrevételt tehetnek.
Ha a tanács elnöke hivatalból nem tűzött ki nyilvános ülést, a tanácsülés kitűzéséről szóló tájékoztatás kiterjed arra is, hogy az észrevétel előterjesztésére rendelkezésre álló határidő alatt nyilvános ülés kitűzése indítványozható. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A nyilvános ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.
Nyilvános ülésen a tanács elnöke a röviden ismerteti az ügy iratait, majd a fellebbezések bejelentésének sorrendjében az ügyész és a védő a nyilvános ülésen felszólalhat. Utolsóként a terhelt jogosult felszólalni. A Kúria ezt követően tanácsülésen határoz és döntését nyilvánosan hirdeti ki.
Az elsőfokú, illetve a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése esetén a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésekről a harmadfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésben határoz.
A harmadfokú bíróság a fellebbezés elintézése és a határozatának kézbesítése után az ügyiratokat a határozatával és a harmadfokú eljárásban készült jegyzőkönyvvel együtt visszaküldi a másodfokú bíróságnak, illetve az új eljárás lefolytatására utasított bíróságnak.
Harmadfokú bíróság döntései:
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni, továbbá ha nem kell, vagy – a súlyosítási tilalom, a felülbírálat terjedelmének korlátai miatt, vagy a büntetés kisebb megváltoztatásnak tilalmára figyelemmel – nem lehet megváltoztatni.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a másodfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, és az ítéletét nem kell hatályon kívül helyezni, továbbá akkor is, ha a másodfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlanságát kiküszöbölte.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, ha a büntetőeljárás megszüntetésnek törvényi (pl. az ügyész a vádat elejti, cselekmény elévült) feltételei fennállnak.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét abszolút eljárási szabálysértéssel vagy a súlyosítási tilalom megsértésével hozta meg.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság ítéletét is hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha az abszolút eljárási szabálysértést az elsőfokú bíróság követte el.
A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság, és szükség szerint az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú ítélet megalapozatlanságát nem tudja kiküszöbölni.
A Kúria harmadfokú határozatával szemben további rendes jogorvoslatnak nincs helye, rendkívüli jogorvoslattal pedig csak nagyon szűk körben támadható.
A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése elleni fellebbezés elbírálása
Az ítélőtábla az ügy érdemében hozott hatályon kívül helyező végzésével szemben fellebbezésnek van helye, ha a hatályon kívül helyezésre
– feltétlen eljárási szabálysértés miatt,
– a másod- vagy harmadfokú eljárásban nem orvosolható olyan eljárási szabálysértésre miatt került sor, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, illetve az intézkedés alkalmazására,
– a végzés teljes megalapozatlansága miatt, vagy
– feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés vagy a súlyosítási tilalom megszegése miatt került sor,
– továbbá, ha a hatályon kívül helyező végzés meghozatalára eljárási szabálysértéssel került sor.
A fellebbezést a Kúria tanácsülésen bírálja el. A fellebbezés nem vonható vissza.
Nincs helye fellebbezésnek, ha a hatályon kívül helyező végzést a Kúria hozta.
A másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen fellebbezésre jogosult:
– a vádlott,
– az ügyészség,
– a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is.
Ugyanakkor nem élhet fellebbezéssel a hatályon kívül helyező végzéssel szemben, aki az ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében jelentett be fellebbezést, ha a hatályon kívül helyezésre a fellebbezésben foglalt okból került sor.
Ha a másodfokú és a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése egy bűncselekmény több vádlottját érinti, bármely jogosult által bejelentett fellebbezés valamennyi vádlott tekintetében felfüggeszti a hatályon kívül helyező határozat végrehajthatóságát.
A tanács elnöke az ügy érkezésétől számított egy hónapon belül a lehető legközelebbi határnapra a fellebbezés elbírálására tanácsülést tűz ki.
A Kúria a hatályon kívül helyező végzést helybenhagyja, ha a fellebbezés alaptalan és egyébként a hatályon kívül helyező végzést nem kell hatályon kívül helyezni.
A Kúria a hatályon kívül helyező végzést hatályon kívül helyezi, és a másodfokú vagy harmadfokú bíróságot a másodfokú vagy a harmadfokú eljárás lefolytatására utasítja, ha a másodfokú vagy harmadfokú bíróság az eljárási törvény szabályainak megsértésével, vagy indokolatlanul rendelkezett az ítélet hatályon kívül helyezéséről.
A hatályon kívül helyező végzés indokolása tartalmazza a hatályon kívül helyezés okát, továbbá a fellebbezést elbíráló bíróságnak a megismételt eljárásra vonatkozó iránymutatását.
Határozatának meghozatalát követően a fellebbezés elbírálására jogosult bíróság a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedésről határoz.
A felmerült bűnügyi költséget az állam viseli.
Nem ügydöntő végzéssel szemben fellebbezés
Az ítélőtábla olyan nem ügydöntő végzéseivel szemben, amely ellen az elsőfokú eljárásban is fellebbezésnek lett volna helye a Kúriához rendes jogorvoslattal lehet fordulni.
Az ítélőtábla ilyen végzései többek között a rendbírságot kiszabó, a szakértői díjat megállapító a személyi szabadságot érintő bírói engedélyköteles kényszerintézkedések tárgyában hozott határozatok.
Fellebbezésre jogosult:
– a vádlott
– az ügyész
– a védő, a vádlott hozzájárulása nélkül is
– a vádlott házastársa a vagy élettársa a kényszergyógykezelés elrendelése ellen a vádlott hozzájárulása nélkül
– a vagyoni érdekelt a rá vonatkozó rendelkezés ellen
– egyéb érdekelt.
Fellebbezés bejelentése:
A fellebbezést ítélőtábla kihirdetés útján közölt nem ügydöntő végzésével szemben a tárgyaláson vagy nyilvános ülésen nyomban be kell jelenteni, míg a kézbesítés útján közölt határozatokkal szemben a kézbesítéstől számított 8 napon belül van helye fellebbezésnek.
Az ítélőtábla a fellebbezést a szükséges iratokkal a legfőbb ügyészség útján felterjeszti a Kúriára. Az ügy iratait a Legfőbb Ügyészség a indítványával együtt küldi meg a Kúriára.
A Kúria a fellebbezést tanácsülésen bírálja el és a felterjesztett iratok alapján dönt és határozatát a jogosultaknak kézbesíti. A Kúria végzésével szemben fellebbezésnek nincs helye