Tisztelt Olvasó!
2022-ben jelenik meg a Kúriai Döntések, Bírósági Határozatok folyóirat hetvenedik évfolyama, ebben az évben ünnepli a folyóirat fennállásának 70. évfordulóját. A folyóirat hiánypótló jelleget képvisel a döntések szerkesztett változatának közzétételével, amely révén jogászok generációi számára jelentett meghatározó tájékozódási pontot az elmúlt évtizedek során a legfontosabb bírósági, illetve kúriai döntéseket illetően. 2022-től kezdődően – megfelelve a kor kívánalmainak – a Kúriai Döntések, Bírósági Határozatok folyóirat a Kúria Werbőczy István Országbíró Kutatóintézete keretein belül saját, szabad hozzáférésű (open access) kiadványként jelenik meg. E megoldás alapvetően a magáncélú (jogászi) felhasználást teszi lehetővé, míg a döntéseknek a jogi adatbázisokba való beillesztéséhez és azokon belüli kereshetőségéhez fűződő igényt a Kúria a jövőben a jogtárszolgáltatókkal megkötött külön megállapodások útján biztosítja.
A Kutatóintézet névadója, Werbőczy István királyi személynök, országbírói ítélőmester egy évtizedes munkájának gyümölcse, a Magyarország „jogait, törvényeit, bevett és jóváhagyott szokásait” rendszerbe foglaló Hármaskönyv nem évtizedekre, hanem évszázadokra határozta meg a magyar joggyakorlatot és a jogi gondolkodást. A feladat ma is adott: az élő, a helyes jogot leírni és tudtára adni mindenkinek, akit illet.
A Kúria különleges, a saját ítélkező szintjén egyedüliként működő felsőbíróság. Minden egyes döntése a felek jogvitáját dönti el, ugyanakkor egyetlen döntésének hatása sem korlátozódik az éppen elbírált ügyre. Minden egyes ítéletnek és ügydöntő végzésnek a Kúria jogegységesítő feladatát kell teljesítenie, mert mindegyik a Kúria határozata. A Kúria, mint független főbíróság a jogegységet bírói eszközökkel, ítélkezési tevékenysége útján biztosítja. Ezt szolgálják a felülvizsgálati és a jogegységi panasz eljárások, amelyek a peres felek részvétele mellett garantálják, hogy a korábban közzétett kúriai határozatok „nem követése”, indokolás nélküli figyelmen kívül hagyása nem marad következmény nélkül.
A fent ismertetett – bírói eszközökkel végzett – jogegységi tevékenységhez kapcsolódik minden olyan tevékenység, amely a bírói gyakorlat megismerését segíti elő. E tevékenységek közül kiemelkedik a Kúriai Döntések, Bírósági Határozatok szerkesztőbizottságának munkája: a „szerkesztett BH-k” létrehozása magas absztrakciós szintet feltételező szellemi többletteljesítmény, amelyet – a Szerkesztőbizottság tagjaként – kúriai bírók végeznek, tehát olyan gyakorló jogászok, akik a bírói eszközökkel megvalósított jogegységért nap mint nap személyesen is felelősséget vállalnak, amikor ítélkeznek.
E gondolatokkal ajánlom a Kúria folyóiratát a tisztelt Olvasó figyelmébe, s kívánok eredményes kutatást!
Dr. Varga Zs. András, a Kúria elnöke