Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.683/2017/14. számú szerzői jog megsértése és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt indult ügyben hozott döntéséről

Dátum

Az elsőfokú bíróság - a másodfokú bíróság részítéletével helyben hagyott - részítéletében megállapította, hogy az I., III., IV. és V. rendű alperesek az I. rendű felperes a Kórház meglévő épületére (a továbbiakban: Tömbkórház) vonatkozó építészeti terveinek jogosulatlan felhasználásával megsértette az I. rendű felperes és a perben nem álló tervező szerzői vagyoni jogát, valamint ez utóbbi tervező és a II. rendű felperes személyhez fűződő szerzői jogát. Ezért a jogsértés objektív jogkövetkezményeként az alpereseket a további jogsértéstől eltiltotta, valamint az I. és IV. rendű alpereseket elégtétel adására kötelezte. A jogerős részítélet a szerzői jogsértés szubjektív jogkövetkezményeként kártérítés címén marasztalta az I., III. és V. rendű alpereseket szerzői jogdíj, mint elmaradt haszon megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a Tömbkórházra vonatkozó és a Sürgősségi Betegellátó Centrum tervezési szerződések késedelemre alapított felmondását jogszerűnek találta, erre tekintettel az V. rendű alperes viszontkeresete alapján az I. rendű felperest kötbér megfizetésére kötelezte. Az I. rendű felperes által a Tömbkórházra vonatkozó szerződés alapján készített tervek - ki nem egyenlített - ellenértékének megfizetésére az elsőfokú bíróság a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint, mint együttes károkozókat, egyetemlegesen kötelezte az I., III. és V. rendű alpereseket a tervek készültségi fokának megfelelő díj összegének megfizetésére.
A jogerős részítélet ellen valamennyi peres fél felülvizsgálattal élt. A felülvizsgálati kérelmek alapján a következő kérdésekben kellett állást foglalni:
- Az I., IV. és V. rendű alperesek rendelkeztek-e perbeli legitimációval.
- A szerződés értelmezése és az Szjt. irányadó rendelkezései alapján kiterjedt-e a Tömbkórházra vonatkozó tervezési szerződéssel létrejött műre vonatkozó felhasználási jog az átdolgozásra.
- A lefolytatott szakértői bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható-e az I. rendű alperes részéről az I. rendű felperes építészeti tervének átdolgozása.
- A szerzői jog megsértésének megállapítása esetén a szerző a meg nem fizetett szerzői jogdíjat az objektív, felróhatóságtól független felelősség alapján gazdagodás visszatérítése címén és a vétkes jogsértés esetén fennálló szerződésen kívül okozott kár megtérítésének szabályai szerint is követelheti. Ez utóbbi jogcím alapján azonban nem mellőzhető a kártérítési felelősség konjunktív feltételeinek vizsgálata.
- A perbeli felmondás tartalmilag és formailag is egyértelműen a súlyos szerződésszegésre alapított rendkívüli felmondás volt, amelyet a Megrendelő, volt II. rendű alperes a szerződés alapján az I. rendű felperes késedelmére tekintettel jogszerűen gyakorolt.
- Az elsőfokú bíróság az I. rendű felperes által az I., III. és V. rendű alperesekkel szemben a szerződés alapján teljesített szolgáltatás ellenértékeként különböző jogcímeken érvényesített igényt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint bírálta el, nem vizsgálta ugyanakkor a kártérítés konjunktív feltételeit. A per adatai szerint nem is volt megállapítható olyan többlet tényállási elem, amely a szerződéses ellenérték megfizetését a szerzői jogsértéssel összefüggésben fennálló kártérítési felelősség szabályai szerint alapozza meg. Ezért a Kúria megállapította, hogy a szerződés alapján végzett tervezési tevékenység ellenértékeként a szerződés megszűnése esetén az elszámolásra irányadó szabályok (Ptk. 319. § (2) bek.) szerint előterjesztett jogcímen volt a kereset megalapozott.
- Az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróság az ISZKI szakértői véleményére figyelemmel, helyes mérlegeléssel állapította meg az I. rendű felperes által elkészített kiviteli terv készültségi fokát 84%-ban. Az így számított ellenérték megfizetésére a szerződésben részt vevő Megrendelő jogutódjaként, az V. rendű alperes köteles. Erre tekintettel a Kúria a jogerős részítéletnek az I. és III. rendű alperesek V. rendű alperessel egyetemlegesen történő marasztalását mellőzte, és velük szemben a szerződésszegéssel okozott kár megtérítése, valamint a szerződés teljesítése iránt előterjesztett keresetet elutasította.

Budapest, 2018. január 23.

A Kúria Sajtótitkársága