A Kúria határozatot hozott a Pfv.V.20.162/2018/4. számú egyedi ügyben.
A felperes többször módosított keresetében 30.600.731 Ft és késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni a II. rendű alperest. A megjelölt tőkeösszegből:
14.622.720 Ft-ot kártérítés jogcímén a lépcsőház és a lakások közötti hangszigetelés problémája révén az ingatlanban bekövetkezett műszaki értékcsökkenés miatt [I. számú kereset], 100.720 Ft-ot elsődlegesen jótállás, másodlagosan kártérítés címén a pinceszint teremgarázs beázása miatti javítható hiba ellenértékeként [II. a) számú kereset], 930.000 Ft-ot kártérítésként a tárolók nedvesedése miatti műszaki értékcsökkenésre tekintettel [II. b) számú kereset], elsődlegesen jótállás, másodlagosan kártérítés jogcímén: 9.747.016 Ft-ot a javítható hiba ellenértékeként a teraszok vízszigetelésének hibái miatt [III. a) számú kereset], 646.800 Ft-ot a támfal vizesedése miatt [III. b) számú kereset], 2.608.000 Ft-ot az attikacsatorna hibája miatt [III. c) számú kereset], 76.800 Ft-ot a fekvő ereszcsatorna hibája miatt[III. d) számú kereset], 1.176.000 Ft-ot a tetőtéri párkány hibája miatt [III. e) számú kereset], 38.000 Ft-ot a sérült támfal elé szállított föld ellenértékeként [III. f) számú kereset], 234.676 Ft-ot a kerítés költségeként [III. g) számú kereset], 320.000 Ft-ot elsődlegesen jótállás, másodlagosan kártérítés jogcímén a hátsó támfal hibája miatt a hiba ellenértékének megfizetéseként [IV. számú kereset], 100.000 Ft-ot elsődlegesen szavatosság, másodlagosan kártérítés címén a homlokzat hőszigetelésének hibája miatt [V. számú kereset] érvényesített.
A II. rendű alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Elsődlegesen elévülési kifogást terjesztett elő. Vitatta a jótállási kötelezettsége fennállását is.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben találta alaposnak, kötelezte a II. rendű alperest 13.473.336 forint és kamatai megfizetésére. Az elsőfokú ítélet kereseti kérelem III. f), III. g) pontjára és IV. pontjára vonatkozó elutasító rendelkezései jogerőre emelkedtek. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve, megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, a II. rendű alperes marasztalását leszállította 100.720 Ft tőkére és kamatára.
A másodfokú bíróság a teraszok vízszigetelésének hiánya miatt elsődlegesen jótállás, másodlagosan kártérítés címén előterjesztett keresetnek [III. a) számú kereset] helyt adó elsőfokú ítéleti rendelkezést azért változtatta meg, mert alaposnak ítélte a II. rendű alperes elévülési kifogását.
A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős ítélet részbeni, a teraszok vízszigetelésével kapcsolatos igényét elutasító rendelkezésének a hatályon kívül helyezését, és ebben a körben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte.
A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartotta. Megállapította, hogy az elévülés megszakítására csak olyan írásbeli felszólítás lehet alkalmas, amely kellően konkrét és egyértelműen beazonosítható módon tartalmazza az érvényesíteni kívánt igényt. Ilyen igényt sem a 2007. május 25-i felszólító levél, sem a felperesi felülvizsgálati kérelemben megjelölt egyéb okiratok nem tartalmaznak. Ezért a teraszok vízszigetelésével kapcsolatos felperesi igény elévült. Az igény II. rendű alperes felé történő bejelentésére ugyanis 2005. február 11-én sor került, ugyanakkor ezen igényt tartalmazó kereseti kérelem előterjesztése csak 2011. május 5-én történt.
Budapest, 2019. január 14.
A Kúria Sajtótitkársága