KÚRIA
Kvk.IV.37.331/2014/2.szám
A Kúria a Dr. Kovács Csaba ügyvéd által képviselt Magyarországi Szociáldemokrata Párt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 13-án meghozott 779/2014. számú határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem alapján megindult nemperes eljárásban – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
v é g z é s t :
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 779/2014. számú határozatát megváltoztatja, és – a Budapest 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 33/2014. (III. 6.) számú határozatát megváltoztatva – a bírság kiszabását mellőzi.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
I.
1. A Budapest 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 33/2014. (III. 6.) számú határozatában a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelölő szervezetet az ajánlóívek átadási kötelezettségének elmulasztása miatt 2.537.500,- Ft bírsággal sújtotta.
Az OEVB határozata szerint a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelölő szervezet a választókerületben 100 db ajánlóívet igényelt és vett át, azonban a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben (továbbiakban: Ve.) meghatározott határidőig nem nyújtott be egyetlen ajánlóívet sem. Bár a jelölő szervezet képviselője a határidőt megelőzően megjelent az ajánlóívek leadása céljából, de az ajánlóívek átadására nem került sor.
Az OEVB a határozatában kifejtette, hogy mind a jelölő szervezet, mind a választási iroda hibás abban, hogy az ajánlóívek nem kerültek határidőben benyújtásra. A választási iroda tévedett, amikor az ajánlóíveket átadni szándékozó személy képviseleti jogosultsága igazolásának hiánya miatt nem vette át az ajánlóíveket 2014. február 28-án. A jelölő szervezetnek azonban rendelkeznie kellett azzal az ismerettel, hogy valamennyi átvett ajánlóívet 2014. március 3-ig le kellett volna adni. Ennek ellenére az ajánlóíveket csak március 4-én, a törvényi határidőn túl adták át a választási irodának.
A 33/2014. (III. 6.) számú OEVB határozat rögzíti, hogy a OEVB-nek a Ve. 124. § (2) bekezdésében meghatározott bírság kiszabása tekintetében nincs mérlegelési jogköre. Ugyanakkor a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéből következően a bírság mértéke nem terjedhet túl a jelölő szervezet felelősségének mértékén. Ennek következtében – a felelősség arányos megosztásának figyelembe vételével – az OEVB a bírság számításának alapját az átvett 100 db ajánlóív 50 %-ában, azaz 50 db ívben határozta meg.
2. A beadványozó az OEVB határozata ellen fellebbezést nyújtott be. Ebben előadta, hogy a választási iroda elismert hibája miatt nem tudta az ajánlóíveket határidőben leadni, így az 50 %-os felelősség-megosztás nem elfogadható.
A fellebbezés során eljárt Nemzeti Választási Bizottság a 779/2014. számú határozatával a Budapest 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 33/2014. (III. 6.) számú határozatát megváltoztatta és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jelölő szervezetet az ajánlóívek átadási kötelezettségének elmulasztása miatt 5.075.000 Ft összegű bírsággal sújtotta, azaz az OEVB által megállapított 50%-os bírságot 100%-ra módosította.
A Nemzeti Választási Bizottság kifejtette, hogy a Ve. 124. § (2) bekezdése szerint a független jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve a jelöltet állítani szándékozó jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet köteles átadni a választási irodának a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben. E kötelezettség elmulasztása esetén a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottság hivatalból eljárva bírságot szab ki. A bírság összege minden be nem nyújtott ajánlóív után a kötelező legkisebb munkabér havi összegének fele.
A Nemzeti Választási Bizottság rámutatott, hogy a Ve. 124. § (2) bekezdésében foglalt, ajánlóívek leadásának kötelezettségével kapcsolatban a jelölő szervezetet objektív felelősség terheli, ezért ennek elmulasztása esetén kimentésre nincs lehetőség. Az OEVB ez esetben hivatalból köteles bírságot kiszabni, nincs e tekintetben mérlegelési jogköre.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az egyéni jelölt bejelentésére vonatkozó határidő a Ve. 10. § (1) bekezdése értelmében jogvesztő, a határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának nincs helye. A jelölő szervezetet az ívekkel való elszámolási kötelezettség alól a beadványozó által előadottak sem mentesítik, ugyanis ez objektív felelősség. A választási bizottságok számára a Ve. a bírság kiszabása során semmilyen tény vagy körülmény mérlegelésére nem ad lehetőséget, a határidő elmulasztása miatti igazolásra nincs lehetőség.
3. A kérelmező az ügyben a Ve. 223. § (1) bekezdése és 229. § (1) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Ebben előadta, hogy a bírság kiszabása nem objektív következmény, felróhatóság hiányában bírság megfizetésére nem köteles, az alperes határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdését, az alperes továbbá megsértette a Ve. 43. §-át, és 124. § (2) bekezdését.
A kérelmező kifejtette azt is, hogy a vizsgálni kért határozat jogorvoslati záradéka a törvényeknek nem megfelelő, a kérelmezett nem derítette fel megfelelően a tényállást, illetve a kézbesített határozat nem tartalmazza a Nemzeti Választási Bizottság elnökének aláírását és a Választási Bizottság bélyegzőlenyomatát.
A fentiek miatt kérte a Nemzeti Választási Bizottság határozatának a megváltoztatását annak kimondásával, hogy a kérelmező bírság megfizetésére nem köteles.
II.
A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott:
Az ügy irataiból megállapítható, hogy az OEVB a 33/2014. (III. 6.) számú határozatában elismerte a tévedést abban, hogy a kérelmezett által behozott ajánlóíveket a választási iroda nem vette át. Elismerte, hogy az átvételt azért tagadta meg, mert az átadótól meghatalmazást kért, holott a vonatkozó előírások szerint meghatalmazás nélkül, bárki átadhatja az íveket az OEVI-nek. Az OEVB a határozatában nyomatékosította, hogy a bírság kiszabása tekintetében mérlegelési lehetősége nincs, azonban a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvéből következően a bírság mértéke nem terjedhet túl az elkövető felelősségén. Az OEVB határozat ezért a felelősség arányos megosztását figyelembe véve a bírság számításának alapját az átvett ajánlóív 50%-a után határozta meg. A tényállás szerint a vonatkozó valamennyi ajánlóív hiánytalanul leadásra került, amelynek 50%-át számolva szabta ki az OEVB a bírságot.
A Kúria elsőként azt állapítja meg, hogy az OEVB határozatban keveredik az ajánlóívek határidőn belül történő le nem adása esetén kiszabható bírság felelősség alapú és objektív rendszere. Az OEVB határozat egyrészt elismerte az OEVI felelősségét az ajánló ívek át nem vétele miatt, másrészt – a bírság objektív jellegének megjelenítése mellett – az ajánlóívek 50%-át figyelembe véve állapította meg a bírság összegét (nem pedig valamennyi ajánlóívet figyelembe véve).
3A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria gyakorlata szerint a Ve. 124. § (2) bekezdésbe foglalt bírság objektív jellegű. A Ve. ugyanis egyértelműen úgy rendelkezik, hogy ha a jelölő szervezet a rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidőben nem adja le, az illetékes választási bizottság bírságot szab ki.
A Kúria úgy ítélte meg, hogy jelen esetben a Nemzeti Választási Bizottság nem a tényállásnak megfelelően alkalmazta a Ve. 124. § (2) bekezdését. A tényállás szerint ugyanis a jelölő szervezet az ajánlóíveket leadás céljából határidőben eljuttatta a választási irodába. Maga a Nemzeti Választási Bizottság a 779/2014. számú határozata is tartalmazza – mint az elsőfokú választási szerv döntéséhez kapcsolódó tényállási elemet –, hogy a választási iroda tévedett, amikor az ajánlóíveket átadni szándékozó személy képviseleti jogosultsága igazolásának hiánya miatt nem vette át az ajánlóíveket 2014. február 28-án. Az ajánlóíveket 2014. március 3-ig kellett leadni.
A Ve. 43. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A Kúria jelen ügyben megállapította, hogy a jelölő szervezet a Ve. 124. § (2) bekezdésben foglalat kötelezettségének eleget tett, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 43. § (1) bekezdését megsértve alkalmazta a Ve. 124. § (2) bekezdését.
A Kúria a fentiek szerint tehát egyrészről megállapította, hogy az Nemzeti Választási Bizottság 779/2014. számú határozata sérti a Ve. 43. § (1) bekezdését és 124. § (2) bekezdését, de az OEVB 33/2014. (III. 6.) számú határozata se jogszerű, mivel az OEVB határozatában megállapított tényállás szerint a jelölkő szervezet a Ve. 124. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, azonban az ajánlóíveket a választási iroda nem vette át.
A Ve. 231. § (5) bekezdése értelmében a bíróság a megtámadott határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. Jelen ügyben a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát akként változtatta meg, hogy megváltoztatva a Budapest 10. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 33/2014. (III. 6.) számú határozatát a bírság kiszabását mellőzte. Mivel a Kúria a fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozatát a kérelemnek megfelelően megváltoztatta, ezért érdemben már nem foglalkozott a kérelmező által felvetett további problémák vizsgálatával.
A kérelmező kérte a Kúriát, hogy kötelezze a kérelmezettet perköltség megfizetésére. A 2/2010. KK. vélemény szerint a választási bizottság határozatának bírósági felülvizsgálata iránti nemperes eljárás olyan sui generis eljárás, amelyben a Pp. szerinti pernyertes és pervesztes félről nem beszélhetünk, ezért ebben az eljárásban perköltség nem állapítható meg. Erre tekintettel a Kúria a perköltségről nem rendelkezett.
A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 18.
Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk.előadó bíró
Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. bíró