KÚRIA
Kvk.III.37.327/2014/5.szám
A Kúria a (...) által képviselt (...) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) 2014. március 12. napján meghozott 708/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 708/2014. számú határozatát megváltoztatja, és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 30/2014. (III.4.) számú OEVB határozatát helybenhagyja.
A nemperes eljárás illetékét az állam viseli.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) Jólét és Szabadság Demokrata Közösség jelöltjeként az országgyűlési képviselő 2014. évi általános választásán indulni szándékozó kérelmező egyéni képviselőjelölti nyilvántartásba vételét a rendelkező részben írt számú határozatában visszautasította. Az OEVB figyelemmel az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. 6. §-ában foglaltakra megállapította, hogy az átvett ajánlóíveken 484 érvényes ajánlás szerepel, mely nem éri el az egyéni választókerületi jelöltséghez szükséges 500 aláírást, ezért a nyilvántartásba vételt elutasította. A határozat részletes indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a rögzített 617 ajánlásból 133 ajánlást miért nem fogadott el.
Az OEVB határozatával szemben a törvényes határidőn belül a kérelmező fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB). Fellebbezésében jogszabálysértésként elsődlegesen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 126.§-át és a 2. § (1) bekezdését jelölte meg. Hivatkozott az NVB 5/2014. számú iránymutatására is, amely szerint a jelölések során a bizottságnak elsősorban a választói akarat érvényre juttatására kell törekedni, azaz érvényesnek kell elfogadni azokat az ajánlásokat, amelyekben csekély mértékű részadat eltérések találhatóak. Ezen állásfoglalás és jogszabálysértés alapját képező 126.§ együttes értelmezése azt eredményezi, hogy a választási irodának törekednie kell a választói akarat lehető legteljesebb körű figyelembevételére. Ezt követeli meg a Ve. 2. § (1) bekezdés f) pontja hivatkozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére, amely a határozatban nem jutott érvényre, ily módon a határozat ez okból is jogszabálysértő.
Az NVB a rendelkező részben írt határozatával fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A határozat hivatkozott a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontjára, amelynek értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését, hogy amennyiben a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen irányul a fellebbezés, az erre történő hivatkozást. Hivatkozott továbbá a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjára, amely alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat. Kifejtette, hogy a megjelölt jogszabályhelyek mellett a kérelmező nem jelölte meg konkrétan az OEVB és a választási iroda kifogásolt eljárási cselekményét, illetve nem mutatta be az erre vonatkozó bizonyítékait.
A kérelmező a törvényes határidőn belül az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amelyben a határozat megváltoztatását, az ajánlóívek érdemi vizsgálatát követően jelöltként történő nyilvántartásba vételét kérte. Előadta, hogy ellentétben az NVB határozatával a fellebbezés konkrétan megjelöli a sérelmezett jogszabályhelyeket, ezek pedig elsődlegesen a Ve. 2. § (1) bekezdése 126. §-a és 132. §-a, másodlagosan pedig a Ve. 46. § d) pontja. Az NVB a 224. § (3) bekezdésében foglaltakon túlmenően további feltételeket nem követelhet meg a kérelem benyújtójától. A részletesebb hivatkozás és a bizonyítékok bemutatása hiányolása azért sem lehet alapos, mert a fellebbezés célja nagyobb részben nem a határozat által megállapított tényállás vitatása.
A jogorvoslat alapvetően jogkérdésben történő állásfoglalást szorgalmaz, nevezetesen, hogy az egyes ajánlások a Ve. rendelkezései alapján elfogadhatók-e vagy sem. Az NVB határozata tehát megsértette a Ve. 231. § d) pontját, valamint a Ve. 231. § (4) bekezdését.
A Kúria a tényállást a felülvizsgálati kérelem, a csatolt iratok, valamint az érvényesnek el nem fogadott ajánlások tételes felülvizsgálata alapján állapította meg.
A bírósági felülvizsgálati kérelem részben, a fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasításának sérelmezése tekintetében alapos, az ügy érdemében alaptalan.
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 6. §-a szerint az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 500 választópolgár ajánlása szükséges.
A Ve. 122. § (1) bekezdése szerint az a választópolgár ajánlhat jelöltet, aki a választáson a választókerületben választójoggal rendelkezik.
A Ve. 122. § (6) bekezdése szerint az ajánlóíven az ajánlást gyűjtő személy feltünteti a nevét és aláírását.
A Ve. 126. § b) pontja szerint az ajánlás érvényes, ha az ajánló választópolgár ajánlóíven feltüntetett adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeznek, továbbá, ha az ajánlás megfelel a 122. §-ban foglalt követelményeknek.
A Ve. 223. § (3) bekezdése szerint fellebbezést és bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozás, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen.
A Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezésnek, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem 223. § (3) bekezdése szerinti alapját.
A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A kérelmező bírósági felülvizsgálata kapcsán a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalni mindenekelőtt, hogy az NVB érdemi vizsgálat nélkül elutasíthatta-e a határozatban megfogalmazott indokok alapján a kérelmező fellebbezését.
A Kúria megállapította, hogy az NVB a formai felülvizsgálat eredményeként jogsértően jutott arra a következtetésre, hogy a fellebbezés nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését.
Az iratokhoz becsatolt fellebbezésből megállapítható volt, hogy a kérelmező fellebbezésben jogszabálysértésként elsődlegesen a Ve. 126. § és 2. § (1) bekezdésének megsértését jelölte meg, hivatkozott az NVB 5/2014. számú iránymutatásában foglaltakra is. Hivatkozott továbbá a Ve. 122. § (5) bekezdésére és a Ve. 43. § (2) bekezdésében foglaltakra. Ily módon tehát a Kúriának érdemben kellett vizsgálnia a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmében megismételt, de már a fellebbezésben felhozott kifogásait.
Az NVB határozatának az érdemi vizsgálat nélküli elutasítást tartalmazó jogsértő rendelkezése miatt Kúria az NVB helyett tételesen elvégezte annak a 133 ajánlásnak az ellenőrzését, amelyet az OEVB érvényes ajánlásnak nem fogadott el.
Nem követelhető meg a bizonyíték a kérelmezőtől akkor, ha a határozat tartalmazza, ugyan hogy a rögzített ajánlásokból mennyi volt érvénytelen, de az indokolásból nem állapíthatóak meg az érvénytelenség okai.
A Kúria a tételes ellenőrzés alapján megállapította, hogy 617 rögzített ajánlásból 133 ajánlás legnagyobb részét - 76 db ajánlást - azért minősítette az OEVB érvénytelen ajánlásként, mivel az ajánló választópolgár a személyi azonosítója alapján nem szerepelt a választók névjegyzékében. Ezen túlmenően az ajánlások között találhatóak voltak olyan ajánlások is, ahol egy választópolgár egy jelöltet több alkalommal is ajánlott, valamint olyan súlyú elírás szerepelt az ajánló választópolgár azonosítására szolgáló adatok között, amely nem tette lehetővé az ajánló választópolgár egyértelmű azonosítását.
A tételes felülvizsgálat alapján a Kúria a 133 ajánlás közül az NVB 5/2014. iránymutatására is figyelemmel 12 olyan ajánlást talált, amely megfelelt a Ve. 126. §-ában foglalt követelményeknek. Ezen ajánlások esetében a választópolgár adatai a központi névjegyzék adataival teljes körűen megegyeztek, illetve a megadott postai irányítószámra tekintettel a lakcíme egyértelműen beazonosítható volt. A Kúria a tételes átvizsgálás eredményeként minden olyan esetben, ahol- a Ve. 126. §-ában foglaltak, illetve az iránymutatásban írtak alapján is- erre lehetőség volt az ajánlások érvényességével kapcsolatban a kérelmező javára foglalt állást és fogadott el 12 ajánlást érvényesnek OEVB által érvénytelennek nyilvánított 133 ajánlásból.
A Kúria viszont a Ve. 122. § (6) bekezdése alapján nem fogadta el érvényes ajánlásnak az azon ajánlóíveken szereplő aláírásokat, amelyeken nem volt feltüntetve aláírást gyűjtő személynek a neve, és az aláírása, ugyanis a Ve. 122. § (6) bekezdése az ajánlóívek érvényességi kellékeként jelöli meg az aláírást gyűjtő személy nevének és aláírásának feltüntetését.
A névjegyzékben nem szereplő választópolgárok által tett ajánlások szintén érvénytelennek minősültek, tekintettel arra, hogy jelöltet csak a névjegyzékbe felvette választópolgár ajánlhat.
Az NVB jogsértően utasította el érdemi vizsgálat nélkül a kérelmező fellebbezését, ugyanis az érdemi felülvizsgálat nélkül történő elutasítás Ve.-ben meghatározott feltételei nem álltak fenn.
Az NVB-nek tehát a kérelmező fellebbezését érdemben kellett volna elbírálni, figyelemmel a kérelmező által megjelölt jogszabálysértésekre, és ezen érdemi felülvizsgálat keretében az OEVB által érvénytelennek minősített ajánlások tételes felülvizsgálatát kellett volna elvégeznie, és ezen felülvizsgálat eredményeként érdemi döntést hoznia.
A kifejtett indokokra figyelemmel a Kúria a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az NVB határozatát megváltoztatta, és az egyébként érdemben helyes OEVB határozatot helybenhagyta, figyelemmel arra, hogy a bírósági felülvizsgálatot követően sem teljesült a 2011. évi CCIII. törvény 6. §-ában meghatározott a képviselőjelöltként történő nyilvántartásba vételhez szükséges 500 db érvényes ajánlás.
A közigazgatási nemperes eljárás illetékét- figyelemmel arra, hogy az OEVB határozatával szemben illetékmentesen benyújtható fellebbezés érdemi érdemi vizsgálatát az NVB határozatát megváltoztatva a Kúria végezte el- a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § -a alapján az állam viseli
A Kúria a határozat elleni további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.
Budapest, 2014. március 18.
Dr. Kovács András a tanács elnöke,
Dr. Szecskó József előadó bíró,
Dr. Kovács Ákos bíró