A Kúria
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.VI.38.048/2019/5.
A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
A kérelmező képviselője: ... Ügyvédi Iroda
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező
A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nemzeti Választási Bizottság 402/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 402/2019. számú határozatát megváltoztatja és a kifogást elutasítja.
A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.
A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmező a ... Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-től (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) kérte, hogy az Országos Sajtószolgálat (a továbbiakban: OS) keretében tegye közzé az alábbi két sajtóközleményt:
„Az MSZP Országos Központjának közleménye
Budapest, 2019. szeptember 13., péntek (OS) – Reagálás Orbán Viktor rádiós nyilatkozatára
Miniszterelnök úr, ön is osztja a zuglói párttársa véleményét, miszerint egy politikus akkor alkalmas bármilyen poszt betöltésére, ha „egyéni vagyonosodás célját szolgáló tevékenységet” végez?”
„Az MSZP Országos Központjának közleménye
Budapest, 2019. szeptember 16., hétfő (OS) – Csak Kövér László fejében dúl háború
Kövér László ismét jó ritmusérzékkel kezdett el olyan ostoba dologról beszélni, mint hogy az ellenzék felfordulást és polgárháborút akar. Mindezt ugyanis az a házelnök mondja, akinek a pártja hatósági eszközöket vet be az ellenzékiekkel szemben, politikai nyomással rendelte ki a rendőrséget a VIII. kerületi ellenzéki kampányközpontba, és akinek a párttársa, Gulyás Gergely képes volt megfenyegetni valamennyi budapestit.
Ha valaki felfordulást akar, az csakis a Fidesz, hiszen azért fenyegeti folyamatosan az ellenzéket és a választókat, mert félti a hatalmát. Vele szemben az ellenzék viszont szabad városokat akar, olyan vezetéssel, amely a félelemkeltés és a fenyegetések helyett az együttműködésben hisz.
Kövér Lászlónak az alaptalan vádaskodás helyett, inkább arra a kérdésre kellene felelnie, hogy egyetért-e a zuglói párttársával, aki szerint egy politikus akkor alkalmas bármilyen poszt betöltésére, ha „egyéni vagyonosodás célját szolgáló tevékenységet” végez?”
[2] A Médiaszolgáltató a két sajtóközlemény kiadását az Országos Sajtószolgálat Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) 14.3. pontjába ütközés miatt, a 2019. szeptember 16-án megküldött levelében megtagadta.
[3] A kérelmező kifogást terjesztett elő a Nemzeti Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: NVB), mert álláspontja szerint a Médiaszolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlása elvét, valamint a Ve. 208. §-a alapján alkalmazni rendelt, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 12. § (1) bekezdésében és 101. § (1) bekezdés a), b) pontjaiban foglalt hírek és tudósítások szolgáltatásával és hozzáférhető tételével kapcsolatos kötelezettségét, továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ában rögzített, kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét.
[4] Véleménye szerint a két közlemény gyakorlatilag saját szavaival szembesíti Kövér Lászlót és Gulyás Gergelyt, valamint Kovács Balázs szavaival Orbán Viktor miniszterelnököt, így a személyhez fűződő jogok megsértése nem történik meg, arra a szöveg alkalmatlan. A Médiaszolgáltató a Ve. hivatkozott alapelveibe ütköző módon egyoldalúan, objektíve indokolatlan módon, tisztességtelenül szelektál az ellenzéki forrásból származó hírek kapcsán. Csak így kerülhetett arra sor, hogy a Magyar Szocialista Párt kormánypártokkal szemben kritikus hangvételű közleményének kiadása alaptalan indokra való hivatkozással megtagadásra került. A Médiaszolgáltató számára törvény teszi feladatává a hírszolgáltatást és a hírekhez való hozzáférés biztosítását, ezzel szemben a választási kampányidőszak idején a közösségi médiaszolgáltató nem jeleníti meg egy ellenzéki párt érdeklődésre számot tartó közleményét.
[5] A kérelmező kérte, hogy az NVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint a Ve. 44. § (2) bekezdésére alapítottan kezdeményezze a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság eljárását.
Az NVB határozata
[6] Az NVB a 402/2019. számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Az indokolásban elsőként rámutatott, hogy a Magyar Távirati Iroda (a továbbiakban: MTI) a Médiaszolgáltató keretében működik, így a kifogás annak közszolgálati médiaszolgáltató tevékenységét támadta.
[7] Kifejtette, abban kellett döntenie, hogy a Médiaszolgáltatónak az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladata alapján biztosított szolgáltatás – amely csak erre irányuló polgári jogi szerződés alapján vehető igénybe – teljesítésével összefüggésben tanúsított magatartására a Ve. hatálya kiterjed-e.
[8] Több kúriai döntésre hivatkozva az NVB kiemelte, önmagában nem kizárt, hogy a főszabály szerint a Ve. hatálya alá nem tartozó szervezetek tevékenysége választási időszakban a Ve. szerinti jogviszonyokat is érintse, azonban ezen szervek körében minden ilyen esetben részletesen kell vizsgálni – az adott tényálláshoz kötődően – a választási jogviszonyok tényleges érintettségét.
[9] A perbeli esetben nem lehet eltekinteni az OS szolgáltatás teljesítésének részletszabályait meghatározó Szabályzattól. E szerint az OS szolgáltatás igénybevételére kizárólag polgári jogi szerződés alapján van lehetőség, és ebben a szerződésben az OS Szabályzat általános szerződési feltételként jelenik meg. A közlemény közzétételét a Médiaszolgáltató a közte és a kérelmező között létrejött polgári jogi szerződés alapján végzi, a kifogás tárgya ténylegesen e szerződés nem teljesítése. A kérelmezőnek a teljesítés követeléséhez való joga a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerint a szerződésen alapul, így a teljesítés megtagadásának jogkövetkezményeit nem a Ve, hanem a Ptk. 6:183. §-a szabályozza. Az abban foglalt jog érvényesítése nem a választási bizottságokra, hanem bírói útra tartozik.
[10] A polgári jogi kötelem teljesítése a választási alapelvek megsértésére hivatkozással sem kényszeríthető ki választási kifogás útján, a kifogás elbírálására egyik választási bizottság sem rendelkezik hatáskörrel. Az NVB így a kifogást a Ve. 215. § g) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította hangsúlyozva azt, hogy nem abban foglalt állást, hogy a kérelmező jogosult-e a közleményben foglalt véleményének a szabad terjesztésére, hiszen ez módjában áll. A közszolgálati médiaszolgáltatónak aktív közreműködői kötelezettsége a Ve. alapelveiből nem vezethető le.
A felülvizsgálati kérelem
[11] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében kérte az NVB határozatának megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria az érdemi vizsgálat alapján a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel a Médiaszolgáltatóra szabjon ki bírságot.
[12] Kiemelte, az NVB határozatában foglaltakkal szemben a Médiaszolgáltatónak nem a kérelmezővel, mint jelölő szervezettel fennálló polgári jogi szerződés, hanem a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja, valamint a Ve. 208. §-a szerint alkalmazandó Mttv. 101. §-a, különösen annak (1) bekezdés d) pontjából fakadó szolgáltatási kötelezettsége miatt kellett volna a két hírt kiadnia, nem pedig minden alapot nélkülöző módon, cenzúrázva elutasítani azokat. Ezt alátámasztja az Mttv. 12. § (1) bekezdése és az Smtv. 13. §-a is.
[13] A Kúria több döntésében rögzítette, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye körében a Ptk. 1:5. §-a alapján kialakult bírói gyakorlat is irányadó. A Kúria a Kvk.III.37.236/2018/4. számú határozatában utalt arra is, hogy egy közpénzből fenntartott médiaszolgáltató szerkesztői szabadsága nem lehet korlátlan, márpedig a Médiaszolgáltató kizárólag közpénzből működik. Ezt a releváns tényt figyelmen kívül hagyta az NVB.
[14] A kérelmező rámutatott, a két közlemény gyakorlatilag saját szavaival szembesíti Kövér Lászlót és Gulyás Gergelyt, valamint Kovács Balázs szavaival Orbán Viktort, így a személyhez fűződő jogok megsértése nem történt meg, arra a szöveg alkalmatlan. A Médiaszolgáltató a Ve. hivatkozott alapelveibe ütköző módon egyoldalúan, objektíve indokolatlan módon, tisztességtelenül szelektál az ellenzéki forrásból származó hírek kapcsán.
[15] A Ve. felhívott alapelveinek – különös tekintettel a választás tisztaságának megóvása és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének – sérelme abban is megvalósult, hogy a Médiaszolgáltató a közlemények közlésének megtagadását egy jogszabálynak nem minősülő Szabályzatra alapította, amit egyoldalúan és önkényesen értelmez és alkalmaz.
A Médiaszolgáltató nyilatkozata
[16] A Médiaszolgáltató nyilatkozatában indítványozta, hogy a Kúria az NVB támadott határozatát hagyja helyben.
Hangsúlyozta, mivel az OS közlemények szövegbeli módosítására az MTI alkalmazottainak, hírszerkesztőinek nincs lehetőségük, ezért az irányadó álláspont szerint a vélelmezhetően jogsértő közlemények kiadását az MTI a Szabályzat megfelelő pontjára hivatkozó indokolással megtagadja. Ilyen megtagadási oknak minősül más személy személyiségi jogainak megsértése. A jogsértő tartalmú közlemények közzétételének megtagadására minden esetben sor kerül, mivel abban a Médiaszolgáltató változtatást a Szabályzat szerint nem eszközölhet. A megfelelő jogalap fennállása esetén az érintett harmadik személy a Médiaszolgáltatóval szemben érvényesíti követelését.
[17] Az NVB helyesen állapította meg, hogy az OS szolgáltatás, mint polgári jogviszony keretében nyújtott szolgáltatás nem tartozik a Ve. hatálya alá, így nem terjed ki rá az NVB hatásköre. Az OS szolgáltatás a Ve. hatálya alá nem tartozó alaptevékenysége a Médiaszolgáltatónak, amelyet az nem köteles kampányidőszakban a más időszaktól eltérő gyakorlattal folytatni. Nem a Médiaszolgáltató, hanem a kérelmező sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét.
A Médiaszolgáltató nem gyakorol cenzúrát, hanem konzekvensen jár el az OS közlemények továbbításakor és minden olyan közlemény továbbítását visszautasítja, amely a Szabályzat 14. pontjába ütközik, függetlenül attól, kampányidőszak van-e avagy nem.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint részben alapos.
[19] A felülvizsgálati kérelmet az ügyben érdekelt – kifogást is benyújtó – kérelmező terjesztette elő a Ve. 224. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, tartalma megfelel a Ve. 224. § (3) bekezdésében foglaltaknak, valamint az eljárásban a kérelmezőt ügyvéd képviseli. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálta el.
[20] A Ve. 151. §-a szabályozza a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslatot. A 151. § (1) bekezdése értelmében a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásában a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el.
A Ve. 139. § (1) bekezdése szerint a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart.
[21] A kérelmező szerint a Médiaszolgáltató az által vált részesévé a kampánynak, hogy a választási kampányidőszak alatt megtagadta a két vitatott közlemény közzétételét az OS szolgáltatás körében, ezzel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási eljárási alapelveket.
[22] A Kúriának elsődlegesen abban kellett döntenie, hogy a Médiaszolgáltatónak a kérelmező által megjelölt tevékenysége – a két közlemény közzétételének megtagadása – a Ve. hatálya alá tartozik-e és rendelkezik-e hatáskörrel az NVB az ezt sérelmező kifogás elbírálására, avagy nem.
[23] A Ve. VIII. Fejezete rögzíti a választási kampányra irányadó szabályokat (139-155. §-ok).
[24] A 140. § szerint kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akart befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a) plakát, b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés, c) politikai reklám és politikai hirdetés, d) választási gyűlés. A 141. § alapján kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy annak megkísérlése céljából.
[25] A Kúria megítélése szerint a Médiaszolgáltató az OS-hez kapcsolódó tevékenysége során nem végez – nem végezhet – klasszikus kampánytevékenységet, azonban működése alkalmas lehet a választói akart befolyásolására.
[26] A Szabályzat meghatározza az OS szolgáltatás célját, annak felhasználói körét, az igénybevételének feltételeit, annak működését, ezen belül a közlemény tartalmi, formai követelményeit, annak megjelenését és felhasználását.
[27] A Szabályzat 5. pontja kimondja, az OS szolgáltatásait az arra jogosultak előzetes szerződéskötést követően vehetik igénybe. A 25. pont alapján a 3. pontban meghatározott felhasználókkal a DMSZ MTI Igazgatósága egy naptári évre köt szerződést. A 14.3. pont szerint a közlemény nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével, míg a 15. pont értelmében az MTI jogosult egyes közlemények közzétételét megtagadni, vagy már közzétett közleményt a Felhasználó egyidejű értesítése mellett eltávolítani.
[28] A Médiaszolgáltató az OS működtetését az Mttv. 101. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt feladatkörében látja el, amelynek során meg kell felelnie az Mttv. 12. § (1) bekezdésén keresztül az Smtv. 13. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének.
[29] Az NVB helyesen hangsúlyozta, hogy az OS szolgáltatás igénybevételére kizárólag polgári jogi szerződés alapján van lehetőség, azonban nem ért egyet a Kúria azzal az érvelésével, hogy a kérelmező kifogásának tárgya a polgári jogi kötelem teljesülése.
[30] A Kúria hangsúlyozza, a közlemények közzétételének megtagadása esetén a szerződött felhasználó – jelen esetben a kérelmező – egyfelől a megtagadás jogszerűtlenségére hivatkozással a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti jogait, másfelől a megtagadásnak lehet választási jogi, vagyis közjogi aspektusa, mert az egyéb feltételek fennállása esetén sértheti a választási eljárás alapelveit is. Ebből fakadóan a megtagadás – ellentétben az NVB határozatában írtakkal – nem csak a polgári jog keretei között értékelhető, hanem annak a Ve.-ben szabályozott jogkövetkezményei is levonhatók.
[31] Ez a kettősség következik az OS speciális helyzetéből, mivel az ott megjelent közlemények meghatározó jelentőséggel bírhatnak a választási kampány során és alkalmasak lehetnek a választói akarat befolyásolására. A fentiekből következően ebben a körben szintén jelentősége van annak, hogy a Médiaszolgáltató mely közlemények közzétételét tagadja meg.
[32] Önmagában az a tény, hogy a Szabályzat 14. pontja meghatározza a közlemény tartalmi követelményeit – vagyis azokat a feltételeket, amelyek kizárják a megjelenést – még nem jelenti azt, hogy a megtagadás jogintézményének nincsenek választójogi vetületei. Ugyanis több olyan követelményt nevesít a 14. pont, amelyek a Médiaszolgáltató mérlegelésétől függenek és azok egyoldalú alkalmazása esetén egyes jelölő szervezeteket vagy/és jelölteket a választási kampányban más jelölő szervezetekhez vagy/és jelöltekhez képest lényegesen rosszabb helyzetbe kerülnek. Ilyen követelménynek minősül a jelen ügyben megtagadási okot képező 14.3. pontja, amely kimondja, hogy a közlemény nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
[33] A fentiekre figyelemmel a kérelmező kifogására a Ve. szabályai alkalmazandók, annak elbírálására a Ve. 151. § (1) bekezdésére alapítottan fennáll az NVB hatásköre. Ezért az NVB a kifogást nem utasíthatta volna vissza a Ve. 215. § d) pontjára hivatkozással, azt érdemben kellett volna elbírálnia.
[34] A Ve. 231. § (5) bekezdése nem teszi lehetővé, hogy a bíróság a kasszáció jogkörével éljen, így a Kúria a kifogást érdemben bírálta el.
[35] A Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai értelmében a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: a) választás tisztaságának megóvása, c) esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, e) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás.
[36] A Kúria rámutat, a kérelmező kötelezettsége annak pontos megjelölése, hogy a Médiaszolgáltató a közlemények közzétételének megtagadásával miként sértette meg a terhére a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban írt alapelveket. Külön kiemelendő, hogy az esélyegyenlőségi alapelv megsértésének igazolásához szükséges annak pontos kimutatása, hogy az adott választási kampányidőszak alatt a kérelmezőhöz képest más jelölő szervezetek közleményeit a Médiaszolgáltató annak ellenére közölte az OS szolgáltatás keretében, hogy azok közlését tartalmuk szerint szintén meg kellett volna tagadni a Szabályzat 14. pontjában foglalt valamely okból.
[37] A Kúria szerint a kérelmező a fenti bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, a Kúria hivatalból bizonyítást nem folytathat le, bizonyítottság hiányában a választási eljárás kérelmező által hivatkozott alapelveinek sérelme nem állapítható meg.
[38] A Kúria a fentiekre tekintettel az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapulvételével megváltoztatta és a kifogást elutasította.
A döntés elvi tartalma
[39] Az Országos Sajtószolgálat felé megküldött közlemény közzétételének megtagadása jogszerűtlenségére hivatkozó kifogásra alkalmazandók a Ve. szabályai. A kifogás érdemi elbírálására fennáll az NVB hatásköre.
Záró rész
[40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően – tekintettel a Ve. 229. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokról szóló 2005. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésére – tárgyaláson kívül bírálta el.
[41] A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. § (1) bekezdése és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 102. § (1) bekezdése szerint az állam viseli.
[42] A Kúria végzése elleni további jogorvoslati lehetőséget a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2019. szeptember 26.
Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke,
Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró,
Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró