Kvk.V.39.513/2022/2. számú határozat

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.V.39.513/2022/2.

A tanács tagjai:

Dr. Márton Gizella a tanács elnöke
Dr. Demjén Péter előadó bíró
Dr. Darák Péter bíró

A kérelmező: kérelmező1 (cím1)

A kérelmező jogi képviselője: Morvai és Társa Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: jogi képviselő1; cím2)

Az ügy tárgya: választási határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Választási Bizottság 2022. szeptember 16. napján kelt 26/2022. (IX. 16.) FVB számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Budapest I. kerületi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: Helyi Választási Bizottság) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Budapest Főváros I. kerület Budavári Önkormányzat 5. számú egyéni választókerülete vonatkozásában az időközi önkormányzati képviselő választást 2022. szeptember 11. napjára tűzte ki.

[2] A kérelmező az időközi választáson választójoggal rendelkező természetes személy, aki 2022. szeptember 7-én elektronikus levélben kifogást nyújtott be a Helyi Választási Bizottsághoz. Előadta, hogy a választási kampány keretében név1 jelölt választási plakátokat helyezett ki. A kihelyezett plakátokon a jelölt neve alatt a Jobbik Magyarországért Mozgalom logója is szerepel, holott a jelölt öt másik párt és egy egyesület támogatásával került nyilvántartásba vételre az önkormányzati választáson. A Jobbik Magyarországért Mozgalom logója úgy került feltüntetésre, hogy a párt valójában nem támogatta a jelöltet.

[3] Kérte, hogy a Helyi Választási Bizottság állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása és az e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértését, kötelezze a jogsértőket (a kiadót, a kiadásért felelős személyt, a jelöltet) a jogsértő plakátok eltávolítására és a jogsértőket a további jogsértéstől tiltsa el, a jogsértőkkel szemben egyetemlegesen szabja ki a törvény szerinti legsúlyosabb bírságot.

[4] A Helyi Választási Bizottság a 20/2022. (IX. 09.) számú határozatával – a Ve. 215.§ b) pontja alapján - a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Rögzítette a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő vonatkozásában, hogy a meg nem jelölt és a nem igazolt határidők sem a Ve. 209. § (1) bekezdése, sem pedig a (2) bekezdés szerint nem tekinthetők megtartottnak, ezért az elkésett kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.

[5] A kérelmező által előterjesztett fellebbezést az Fővárosi Választási Bizottság a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozatával érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Ve. 221. § (1) bekezdése, 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján azzal, hogy a kérelmező az érintettségét nem igazolta. Az a tény, hogy a kérelmező választópolgárnak minősül az időközi választáson, illetve, hogy ő volt a kifogás benyújtója, nem elegendőek az érintettség igazolására, mert nem került bizonyításra, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott a kérelmező jogaira és kötelezettségeire. Álláspontja alátámasztására az Alkotmánybíróság 3296/2014. (XI. 11.) AB végzésében, a Kúria Kvk.III.37.182/2014/3., Kvk.VI.38.250/2019/4., Kvk.VI.38.006/2019/2., Kvk.I.37.640/2019/4. számú, választási ügyekben meghozott döntéseiben foglalt jogértelmezésre hivatkozott.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[6] A kérelmező a Fővárosi Választási Bizottság 26/2022.(IX. 16.) FVB számú határozata ellen elektronikus úton, törvényes határidőben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte a Fővárosi Választási Bizottság határozatának – a Helyi Választási Bizottság határozatára is kiterjedő – megváltoztatását és a kifogásban megjelölt választási jogszabálysértés megállapítását, a jogsértőkkel szemben egyetemlegesen a törvény szerinti legsúlyosabb bírság kiszabását.

[7] Álláspontja szerint Helyi Választási Bizottság határozata sérti a Ve. 209.§ (2) bekezdését, 215.§ b) pontját, a Fővárosi Választási Bizottság határozata sérti a Ve. 221. § (1) bekezdését, 231. § (1) bekezdés a) pontját a 140-141. §-okra figyelemmel.

[8] Előadta, hogy a fellebbezésében megjelölte a lakóhelyét, az időközi önkormányzati választáson aktív választójoggal rendelkezett, a választói névjegyzékben szerepelt. E tényt a Fővárosi Választási Bizottság is rögzítette a határozatában. Erre tekintettelválasztópolgári minőségéből következően az ügyben való érintettsége megállapítható volt, ezért a fellebbezésének érdemi vizsgálat nélküli elutasítására jogsértően került sor. A Fővárosi Választási Bizottság által hivatkozott bírósági döntések eltérő tényállásuk folytán nem alkalmazhatók.

[9] Kiemelte, hogy a kifogásban és a fellebbezésben bemutatott vitatott magatartás kampánytevékenység keretén belül valósult meg, a plakát kampányeszköznek minősül, a plakátok kihelyezése alkalmas volt a választói akarat befolyásolására. A választási bizottságoknak a kampánytevékenység megítélése során azt is vizsgálniuk kell, hogy mi volt a tevékenységet végző szándéka, és a választási eljárás alapelveit a választási kampány során is köteles mindenki tiszteletben tartani. Hangsúlyozta, hogy a választási kampánytevékenység nyilvánvalóan és közvetlenül érinti az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdésében meghatározott választói jogait, mivel a választáson való részvétel és leadandó szavazat tekintetében a választói akaratának befolyásolására irányult. Ennek megfelelően az ügyben való érintettsége levezethető egyrészt a választási eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből (választási kampányra, választási eljárás alapelveire vonatkozó rendelkezések), másrészt következik az Alaptörvényben foglalt alapvető jogából. A választásokkal szemben a választások vonatkozásában megfogalmazott alapelvi követelmények a választópolgárok oldaláról jogosultságként értelmezendők, tehát a választópolgárok alkotmányos joga, hogy a választáson a választói akaratuk szabad kifejezése biztosított legyen. Ez abban az esetben biztosított, ha a választási eljárás során a választásra vonatkozó jogszabályi követelményeket betartották. Idézte a Ve. Nagykommentárját is, mely szerint „A választási eljárás szabályainak alkalmazása során a választásban érintett résztvevők akkor gyakorolják jóhiszeműen és rendeltetésszerűen jogaikat, ha a választópolgárokat az őket érintő minden kormányzati és társadalmi kérdésben a valóságnak megfelelően tájékoztatják, és politikai ellenfeleik választási esélyeit nem a választók megtévesztésével - akár egyes tények elhallgatásával vagy elferdítésével - kísérlik meg csökkenteni (BH2006. 231.).”

[10] Utalt arra, hogy a Kúria Kvk.III.37.179/2014/3. számú döntése értelmében „Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.” A Nagykommentár szerint „Az ügyben való érintettséget a fellebbezésben a beadványozónak igazolnia kell. Ennek módját és részletszabályait a Ve. azonban nem határozza meg. A bírósági gyakorlat szerint a kérelemben vagy hivatkozni kell az érintettségre, vagy az azt igazoló körülményt meg kell jelölni, de az is elegendő, ha az ügy irataiban fellelhető a kérelmező érintettségére vonatkozó adat.” Az ügyben való érintettsége fennáll, mert a választási eljárás során kifejtett jogsérelem a választásban érvényesülő szabad választói akarata befolyásolására irányult.

[11] Mivel az érintettségére vonatkozó adat (lakcíme) a fellebbezésében fellelhető volt, melyből megállapítható volt választójoggal rendelkezik, az érintettsége igazolt volt, ezért a fellebbezése érdemi vizsgálat nélküli elutasításának nem volt helye.

[12] A bírósági jogorvoslat előterjesztésére vonatkozó érintettsége kapcsán a felülvizsgálati kérelmében [IV. pont – az FVB határozatának jogsértő volta címben] kifejtetteket tartotta irányadónak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[13] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség.

[14] A Ve. 222. § (1) bekezdés első fordulata szerint a választási bizottság másodfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

[15] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására ezért csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező Ve. 222. § (1) bekezdés szerinti érintettsége igazolt. Az érintettséget a jogorvoslattal élő kérelmezőnek kell igazolnia. Az érintettség csak akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. Az elbírálás során irányadó szempontok tekintetében az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV. 1.) AB számú, 3082/2014. (IV. 1.) AB számú, 3097/2014. (IV. 11.) AB és 3296/2014. (XI. 11.) AB számú végzéseiben hangsúlyozta, hogy a Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, jelen esetben a Kúria dönti el. A Kúria joggyakorlata értelmében az érintettség kérdését mindig a konkrét tényállás függvényében, az egyedi körülményeket figyelembe véve kell vizsgálni [Kvk.I.37.510/2019/2.].

[16] A kérelmező érintettsége körében arra hivatkozott, hogy az adott választást illetően névjegyzékben szereplő választópolgár. A Kúria több döntéseiben rámutatott már, hogy a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest, amelyet a Ve. 208. §-a szabályoz, a Ve. 222. § (1) bekezdése szűkebben határozza meg a bírósági felülvizsgálat előterjesztésére jogosultak körét. Kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet nyújthat be az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, azonban a bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztésére csak az ügyben érintettek jogosultak. A választópolgári minőségre történő hivatkozás a bírósági felülvizsgálat során nem elegendő indok az érintettség igazolására, ugyanis ez a jogorvoslati kérelem alanyi jogon történő benyújtásának elfogadását jelentené, ami ellentétes lenne a Ve. érintettségi klauzulájával [Kvk.I.37.510/2019/2., Kvk.I.37.640/2019/4., Kvk.VI.39.407/2022/4.]. Érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat [Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.III.37.503/2014/3., Kvk.I.39.275/2022/4, Kvk.III.37.182/2014/3. Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2.]. A választási alapelvek, a Ve.-ben foglaltak és az alkotmányos követelmények tiszteletben tartása, a választási eljárás törvényes lebonyolítása, továbbá a választási bizottságok függetlenségének megőrzése a választások tisztaságának alapvető feltétele, általános közérdek. Ez azonban önmagában nem alapozza meg a természetes személy kérelmező ügyben való érintettségét. Az érintettséghez ennél több kell, a töretlen bírói gyakorlat szerint az érintettség akkor állapítható meg, ha az állított jogsérelem a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire közvetlenül kihat [Kvk.VI.37.549/2018/2., Kvk.III.39.360/2022/5., Kvk.VI.39.407/2022/4.]. A választói akarat befolyásolására való alkalmasságra hivatkozás nem alapozza meg a kérelmező érintettségét. A Kúria a Kvk.VI.38.006/2019/2. végzésében rámutatott, hogy az érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatása van jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi kapcsolat hiányában – az érintettséget nem alapozza meg.

[17] Érintettség igazolása hiányában a bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálata kizárt [KGD2018. 140.].

[18] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 222. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be. Figyelemmel arra, hogy a kérelmező érintettségének igazolására felhozott indok nem fogadható el, a Kúria a bírósági felülvizsgálati kérelmét a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A döntés elvi tartalma

[19] A bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez fűződő érintettség megállapításához nem elegendő, hogy a kérelmező névjegyzékben szereplő választópolgár. Az érintettség igazolása hiányában előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nem kerülhet sor.

Záró rész

[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228. § (2) bekezdése, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (13) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124. § (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.

[21] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés a) pontja alapján az eljárás illetékmentes.

[22] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. szeptember 22.

dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke
dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró
dr. Darák Péter s.k. bíró