A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.V.38.047/2019/5.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró
Dr. Stefancsik Márta bíró
A kérelmező: Magyar Szocialista Párt
A kérelmező képviselője: Steiner és Kuthán Ügyvédi Iroda
képviselő: dr. Kuthán Viktória ügyvéd,
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: kérelmező
A felülvizsgált határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2019. szeptember 19. napján kelt 399/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 399/2019. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 10.000 (azaz tízezer) forint nemperes eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Magyar Szocialista Párt, mint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2019. szeptember 14-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) és Magyarország Kormánya (a továbbiakban: Kormány) a 2019. szeptember 12-én tartott úgynevezett „kormányinfó”-n megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, a c) pontja szerinti, a jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint az e) pontjában szabályozott, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
[2] A kérelmező kifogásában előadta, a miniszter e sajtótájékoztatón (egyebek mellett) kijelentette, hogy a budapesti főpolgármester azért lehetett eredményes, mert együttműködött a Kormánnyal, főpolgármesternek alkalmas, míg K. G. arra alkalmatlan. A kérelmező kifejtette, hogy a „kormányinfó a közhatalmat gyakorló Kormány álláspontjának ismertetésére szolgál, amely eseményen a miniszter K. G.-t negatív, T. I.-t pozitív színben bemutató nyilatkozata oly módon került megjelenítésre, hogy az nem volt elkülöníthető a kormány álláspontjának ismertetésétől, és arra a miniszter nem is törekedett. Ez alapján tehát nyilatkozata nem magánvélemény, hanem a Kormány álláspontja. A Kormány így elfogulttá vált az egyik jelölt vonatkozásában. A kérelmező kérte az FVB-t, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét, a jogsértéstől a minisztert és a Kormányt tiltsa el, és szabjon ki bírságot.
[3] Az FVB a 2019. szeptember 16. napján kelt 178/2019. (IX.16.) FVB számú határozatával a kifogást elutasította.
[4] Indokolása szerint arról kellett állást foglalnia, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatója és az ahhoz kapcsolódó kommunikációs tevékenysége a kampányidőszakban miként értékelhető a Ve. szabályai alapján. Rögzítette, hogy a miniszter a kormány döntéseiről szóló tájékoztató után az újságírók kérdéseire válaszolt. Az FVB álláspontja szerint a Kormány döntéseiről szóló tájékoztatás és azt követően a sajtó képviselőinek konkrét kérdéseire adott válaszok nem tekinthetők kampánytevékenységnek, arra jogszabályokon alapuló feladat ellátás keretében kerül sor, így a kifogásban hivatkozott jogszabálysértés nem állapítható meg.
Az NVB határozata
[5] A kérelmező fellebbezése alapján eljárt Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2019. szeptember 19. napján kelt 399/2019. számú határozatával az FVB határozatát a saját határozatában foglalt indokolással hagyta helyben.
[6] Indokolásában rögzítette, hogy a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum r.) 14.§ (1) bekezdés 3. pontja szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormánynak Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésért felelős tagja, aki (17.§) e tevékenységét Budapest főpolgármesterével együttműködve látja el, összehangolva a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzatának tevékenységét. A miniszter a kormányinfón a budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban nyilvánult meg, a jogszabályban nevesített feladata körében járt el, így közlése kormányzati tevékenységként értékelhető, amely a Ve. 142.§-a alapján nem része a választási kampánynak.
[7] Hangsúlyozta az NVB, hogy a sérelmezett közlést annak teljes szövege együttesével lehet és szabad csak értékelni, az egyes részek kiemelése nem lehetséges. A miniszter a budapesti városfejlesztéssel kapcsolatban beszélt a Kormány és a mindenkori főpolgármesteri tisztséget betöltő kapcsolatáról. Ennek során az alkalmasság kritériumaként jelölte meg a mindenkori Kormánnyal való együttműködési készséget, illetve az alkalmatlanság jellemzőjeként az együttműködés lehetőségének elutasítását. A miniszter kijelentései a kormányzati teendőitől nem választható el, és a jelöltek nevesítése ellenére sem értelmezhető a Ve. 141.§-a szerinti kampány tevékenységként.
[8] A miniszter a Statútum r.-ben nevesített feladatai ellátásával kapcsolatban kommunikált, a közhatalom gyakorlójaként nyilvánult meg, nem saját, hanem a kormányzati álláspontot közvetítette a hallgatóság számára, továbbá e tevékenységéért az Alaptörvény 18. cikk (4) bekezdése alapján az Országgyűlésnek vagy a miniszterelnöknek tartozik felelősséggel, ezért az NVB választási jogsértést nem állapíthatott meg.
A felülvizsgálati kérelem
[9] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a fellebbezésében, illetve a kifogásában foglaltaknak a teljesítését kérte. Rögzítette, hogy a kifogás és fellebbezés előterjesztőjeként, mint jelölőszervezet az ügyben érintettsége megalapozott.
[10] Álláspontja szerint a határozat sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés a), c), e) pontjait, 140.§-142.§-ait, az Alaptörvény 28. cikkét. Idézett kúriai döntéseket, és kifejtette, hogy sem a Statútum r., sem más jogszabály nem teszi a Kormány, a kormánytagok feladatává azt, hogy az általános önkormányzati választások főpolgármester jelöltjeit minősítsék, az alkalmasságukat értékeljék, értékítéletükről a nyilvánosságot a kormányinfó keretében tájékoztassák. A kormány tájékoztatási tevékenységének az szab korlátot a választási kampányidőszakban, hogy az általa végzett tájékoztatás az Alaptörvényben rögzített feladatával áll-e kapcsolatban, de még akkor sem érintheti a választási kampányt úgy, hogy azzal az esélyegyenlőséget és az objektivitást megbontsa. A miniszter nem az Alaptörvény, illetve nem a jogszabályok által meghatározott feladatkörében járt el akkor, amikor alkalmasság kérdésében minősítette a főpolgármester jelölteket. Megalapozatlan az NVB azon álláspontja is, hogy nincs jogi jelentősége annak, a kifogásolt kijelentés a kormányinfón hangzott el.
[11] A miniszter a határozat helybenhagyását indítványozta.
A Kúria döntése és jogi indokai
[12] A bírósági felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[13] Rögzíti a Kúria, hogy az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése szerint a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős, a közigazgatás legfőbb szerve. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek (Alaptörvény 15., 16. cikkek). Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 1.§ i) pontja szerint Magyarország minisztériumai közé tartozik a Miniszterelnökség. Magyarországon a Miniszterelnökség a miniszterelnök munkáját segítő szervezet, amelyet 2018. május 18-ától Gulyás Gergely miniszter vezet. A Statútum r. 14.§ (1) bekezdésében 1. – 21. pontok között meghatározottak a miniszter feladatai.
[14] Az Alaptörvény 35. cikk (1)-(2) bekezdései értelmében a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek előző általános választását követő ötödik év október hónapjában kell megtartani. Magyarország államfője 2019. október 13. napjára tűzte ki a helyi önkormányzati általános választásokat. A Kormány, a minisztériumok, közöttük a Miniszterelnökség és az azt vezető miniszter jogszabályokban rögzített feladataikat folyamatosan, a választási eljárás alatt is kötelesek végezni.
[15] Bejelentette 2015. március 26-án a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter és a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, hogy a kormányüléseket követő csütörtökönként a Kormány rendszeresen tart sajtótájékoztatót, ahol a döntéseikről tájékoztatják a közvéleményt. A „kormányinfó”-nak nevezett sajtótájékoztatót tartott 2019. szeptember 12-én a miniszter, a 2019. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának október 13-ra kitűzött napját megelőzően egy hónappal is.
[16] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezik a jogszabályok személyi, tárgyi, területi és időbeli hatályáról. A Ve. alapján azokat a személyeket és azok tevékenységét lehetséges értékelni, akiket és amelyeket a jogalkotó a Ve. személyi és tárgyi hatálya alá rendelt. A Ve. 141.§-a szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A Ve. 142.§-a alapján nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[17] A Kúria megállapította, hogy a miniszter a reá vonatkozó már ismertetett jogszabályok, így az Alaptörvény, a 2018. évi V. törvény, a Statútum r. alapján kormányzati feladata teljesítése során tartott sajtótájékoztatót. Az Alkotmánybíróság a 3/2004.(II.17.) AB határozatában már rögzítette, hogy „a minisztériumot a miniszter vezeti, aki politikai vezető”. A kérelmező az eljárás során bizonyítási eszközzel nem cáfolta meg azt, hogy 2019. szeptember 12-én a kormányinfó-sajtótájékoztatón a miniszter, az általa képviselt Kormány a jogszabályban meghatározott feladata során végezte tevékenységét, és a politikai vezető miniszter e tisztségében nyilatkozott.
[18] A Kormány és a miniszter jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége a Ve. 142.§-a alapján a választási kampánytevékenységet szabályozó Ve. 141.§ személyi és tárgyi hatálya alá nem tartozik, így az NVB határozatában jogszerű döntéssel, az Alaptörvény 18. és 28. cikkeinek megfelelő alkalmazásával sem a Ve. alapelveinek, sem a 140.§-142.§-ainak sérelmét nem állapította meg.
[19] Rögzíti a Kúria, hogy az eljárásban megjelölt alkotmánybírósági és kúriai döntések mellett figyelemmel volt a Kvk.37.637/2019/6., és a Kvk.III.38.043/2019/2. számú, a legfőbb bírói fórum részéről meghozott végzésekre is, amely két döntésben foglaltakkal egyet értett.
[20] Mindezek folytán a Kúria azt állapította meg, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme nem alapos, ezért a kérelmezett határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A Kúria elvi döntése
[21] A Kormány és a miniszter jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége a Ve. 142.§-a alapján a Ve. választási kampánytevékenységet szabályozó 141.§ személyi és tárgyi hatálya alá nem tartozik.
Záró rész
[22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[23] A felülvizsgálati kérelem nem alapos, ezért a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A.§ (5) bekezdés szerinti mértékű felülvizsgálati eljárási illeték viselésére köteles a kérelmező a Ve. 228.§ (2) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 630.§ (5) bekezdés, valamint a Kp. 35.§ (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 101.§ (1) bekezdésében, 102.§ (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
[24] A végzés ellen további jogorvoslatnak a Ve. 232.§ (5) bekezdése alapján nincs helye.
Budapest, 2019. szeptember 26.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Stefancsik Márta sk.bíró