A KÚRIA
v é g z é s e
Az ügy száma: Kvk.V.37.659/2019/6.
A tanács tagjai: Dr. Lomnici Zoltán a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina előadó bíró,
Dr. Stefancsik Márta bíró
A kérelmező:
A képviselője: Steiner és Kuthán Ügyvédi Iroda,
ügyintéző: dr. Kuthán Viktória ügyvéd
A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság
Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bíróság általi felülvizsgálata
A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező
A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 2019. május 17. napján kelt 116/2019. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 116/2019. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmét visszautasítja.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) 2019. május 9-én egy magánszemély, 2019. május 10-én a Magyar Szocialista Párt – kérelmező kifogást nyújtottak be, amelyekben állították, hogy a Csepeli Hírmondó című önkormányzati lap X. évfolyam 7., 8. és 9. lapszámainak tartalma sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvet.
[2] Az FVB a 2019. május 13. napján kelt 19/2019.(V.13.) FVB számú határozatával a kifogásoknak helyt adott és megállapította, hogy a Csepeli Hírmondó 2019. X. évfolyam 7-9. számaival a kiadó (a továbbiakban: lapkiadó) megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között alapelvet, a további jogsértéstől eltiltotta a jogsértőt, kötelezve arra, hogy a határozat rendelkező részét a következő lapszámban teljes terjedelemben tegye közzé és fizessen meg 149.000 Ft bírságot.
[3] Az FVB 19/2019.(V.13.) FVB számú határozatával szemben a lapkiadó fellebbezést terjesztett elő.
Az NVB határozata
[4] A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a 2019. május 17. napján kelt 116/2019. számú határozatával a 19/2019.(V.13.)FVB számú határozatot részben megváltoztatta, és a lapkiadóval szemben kiszabott bírságot eltörölte azzal, hogy a határozat egyéb rendelkezéseit az NVB határozatában foglalt indokolással hagyta helyben.
[5] Indokolása szerint a 7. lapszám 4., 5., a 8. lapszám 8., 9. és a 9. lapszám 6., 7. oldalain meglévő választási rovat cikkeit értékelve megállapította, hogy a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontjának sérelme e három lapszám összességét vizsgálva fennáll. Az NVB részben megalapozottnak találta a lapkiadó bírság kiszabását vitató érvelését, ezért a bírság eltörléséről rendelkezett.
[6] Az NVB 116/2019. számú határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte 2019. május 20-án a lapkiadó, felülvizsgálati kérelmét a Kúria Kvk.I.37.650/2019. számon lajstromozta.
[7] Az NVB 116/2019. számú határozatának bírósági felülvizsgálatát a kérelmező is kezdeményezte 2019. május 21-én, a felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kvk.V.37.659/2019. számon lajstromozta.
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem
[8] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB 116/2019. számú határozatának megváltoztatását és a lapkiadó jogsértése miatt a Ve. 152.§ (2) bekezdése alapján megfelelő mértékű bírság kiszabását kérte.
[9] A lapkiadó nyilatkozatában kérte a Kúriát, hogy amennyiben a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme elkésett, illetve nem tartalmazza a jogi képviselő minősített elektronikus aláírását, úgy annak jogkövetkezményeit vonja le, továbbá a kérelmet, mint alaptalant utasítsa el. Rögzítette, hogy az általa 2019. május 20. napján az FVB 116/2019. számú határozatával szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemnek helyt adó döntés esetén a Kúria az NVB határozatát megváltoztatja, és a kifogásokat elutasítja, így a kérelmező kérelme alaptalanná válik.
[10] A Kúria a Kvk.I.37.650/2019. számú eljárásban 2019. május 23-án döntött, a 2. sorszámú végzésében akként rendelkezett, hogy az NVB 116/2019. számú határozatát megváltoztatta és a Csepeli Hírmondó X. évfolyam 7. és 8. lapszámai tekintetében előterjesztett kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül, míg a 9. lapszám vonatkozásában benyújtott kifogásokat elutasította.
A Kúria döntése és jogi indokai
[11] A bírósági felülvizsgálati kérelem érdemi vizsgálatának nincs helye.
[12] A Kúria rögzíti, hogy a kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelmét törvényes határidőben nyújtotta be, és az tartalmazza a jogi képviselő minősített elektronikus aláírását.
[13] Az NVB 116/2019. számú határozatának bírósági felülvizsgálatát a lapkiadó és a kérelmező is kérte, a kérelmeiket nem egy napon terjesztették elő, a kérelmező 2019. május 21-én, a lapkiadó egy nappal korábban: 2019. május 20-án.
[14] A lapkiadó által kezdeményezett Kvk.I.37.650/2019. számú felülvizsgálati eljárás 2019. május 23-án befejeződött, akkor, amikor a kérelmező részéről kezdeményezett eljárásban a Kúria még nem határozott. A Kúria Kvk.I.37.650/2019/2. számú végzése anyagi jogerő hatású.
[15] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 96.§-a szabályozza az anyagi jogerőhatást, amelynek értelmében a „közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálata tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanazon közigazgatási tevékenység jogszerűségének vizsgálatára a felek vagy az érdekeltek új keresetet indíthassanak vagy azt egyébként vitássá tehessék.” E rendelkezéshez fűzött törvényi indokolás szerint: „A Kp. 96.§-a a közigazgatási perek sajátos tárgyára, a közigazgatási tevékenység jogszerűségére, mint összefoglaló fogalomra helyezi a hangsúlyt és az adott közigazgatási tevékenység jogszerűsége tárgyában zárja ki ugyanazon felek között az újabb eljárást. (…) Az anyagi jogerőhatás tárgyi terjedelme egyrészt a jog azonosságát, másrészt a tényalap azonosságát feltételezi. Ma általánosan elfogadottnak tekinthető, hogy a jogerő a határozat indokolása tekintetében is érvényesül, amennyiben az a rendelkező rész pontos tartalmának meghatározásához szükséges. (…) A jogerő alanyi terjedelme azoknak a személyeknek a körét jelenti, akikre az ítélet anyagi jogerőhatása kiterjed.”
[16] Az alaki és anyagi jogerőhatású Kvk.I.37.650/2019/2. számú kúriai végzés köti a Kúriát, a kérelmezőt és a kérelmezettet, a döntést, hogy az NVB 116/2019. számú határozatát megváltoztatta és a kifogásokat elutasította, a kérelmező jelen felülvizsgálati eljárásban nem vitathatja.
[17] Rögzíti a továbbiakban a Kúria, hogy a Ve. 218.§ (2) bekezdés a) pontja alapján, ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, és a Ve. 152.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglaltak mellett bírságot is kiszabhat. A kifogásnak helyt adó döntés szükséges tehát ahhoz, hogy a megállapított jogsértést a választási bizottság bírság kiszabásával szankcionálja. A kifogás elutasítása esetén nincsen megállapított jogsértés, és így hiányzik a bírság jogalapja. A Kúria a Kvk.I.37.650/2019/2. számú végzésével a kifogásokat elutasította, amely miatt, jogalap hiányában, bírság kiszabására nincsen törvényes lehetőség.
[18] Mindezek folytán a Kúria a Ve. 228.§ (2) bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 5.§ (2) bekezdése, 48.§ (1) bekezdés g) pontja alapján a bírósági felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
[19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57.§ (1) bekezdés a) pontja alapján illetékmentes.
[20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Ve. 228.§ (2) bekezdése és a Kp. 157.§ (7) bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 124.§ (5) bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el.
[21] A végzés ellen további jogorvoslatnak a Ve. 232.§ (5) bekezdése alapján nincs helye.
Budapest, 2019.május 24.
Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke,
Dr. Kurucz Krisztina sk. előadó bíró,
Dr. Stefancsik Márta sk.bíró