Kvk.II.37.513/2018/2. számú határozat

A Kúria
v é g z  é s e

Az ügy száma: Kvk.II.37.513/2018/2.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
    Dr. Márton Gizella előadó bíró
    Dr. Rothermel Erika bíró

Az I. rendű kérelmező: Magyar Szocialista Párt
    (cím)
A II. rendű kérelmező: Párbeszéd Magyarországért Párt
    (cím)

Képviselőjük: Dr. P.M. Ügyvédi Iroda
    (dr. P.M. ügyvéd,
    cím)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmezők

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 871/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 871/2018. számú határozatát helybenhagyja.

A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Veszprém Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 40/2018. (IV.14.) számú határozatában megállapította a választókerületben a választás eredményét a határozat mellékletét képező jegyzőkönyv szerint. A megválasztott egyéni képviselő, Dr. Kovács Zoltán, a FIDESZ-KDNP jelöltje lett 28.557 érvényes szavazattal.

[2] A kérelmezők fellebbezést nyújtottak be, azt állítva, hogy az OEVB határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 241. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel törvénysértő. Kérték az OEVB határozatának megváltoztatását, az egyéni választókerületi szavazás megismételtetését.

[3] Előadták, hogy a Veszprém megyei 04. számú országos egyéni választókerülethez tartozó Porva 001. számú szavazókörben a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy 11 nemzetiségi választópolgároknak nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás szavazólapot, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adtak. A 11 választópolgár ezért egyéni jelöltre nem szavazhatott, szavazójoguk korlátozást szenvedett, amely csak a szavazás megismételtetésével orvosolható a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

[4] Hivatkoztak az EBESZ jelentésében foglaltakra is, amelynek alapján – álláspontjuk szerint – megállapítható, hogy sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, azaz a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve, a Ve. alapelvének a sérelme pedig megítélésük szerint érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi szavazás eredményére, azt érdemben befolyásolta, ezért indokolt az egyéni választókerületi szavazás megismétlése.

[5] Hivatkoztak továbbá arra is, hogy az www.valasztas.hu oldal csökkentett adattartalma nem biztosította megfelelően a választási eljárás nyilvánosságát, továbbá felmerült annak lehetősége, hogy a választási eredmény nem feltétlenül a valóságot tükrözte, és ezáltal sérülhettek a Ve. 2.§ (1) bekezdés b), e) f) pontjában foglalt alapelvek. A Nemzeti Választási Iroda, pedig a Ve. 76. § (1) bekezdés c), f), g) pontjában előírtak szerint a feladata lett volna, nem tisztázta az informatikai problémákat, hibákat, mely önmagában sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt alapelveket.

[6] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) a 871/2018. számú határozatával az OEVB határozatát helybenhagyta.

[7] Hangsúlyozta, hogy mivel a fellebbezés az OEVB egyéni választókerületi választási eredményt megállapító döntését támadja, ezért a választókerületi választás eredménye elleni jogorvoslatra mint az általánostól eltérő, speciális, jogorvoslatra a Ve. 241. §-a vonatkozik. Rámutatott, hogy a választás eredménye elleni jogorvoslat önálló jogorvoslati forma a Ve.-ben, azt a jogalap és az alkalmazható jogkövetkezmények is megkülönböztetik a Ve. 221. §-a szerinti, a kifogás elbírálása folytán hozott OEVB döntés elleni fellebbezéstől. A két jogorvoslati eltérő jellege körében hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.501/2014/2. számú végzésében foglaltakra is.

[8] A kérelmezők a szavazatszámláló bizottság Ve. 241.§ (2) bekezdés a) pontjába ütköző, jogsértő tevékenységére vonatkozóan konkrét bizonyítékot jogorvoslati kérelmükhöz nem mellékeltek, az állításaikat semmivel nem támasztották alá. A kérelmezők által sérelmezett szavazatszámláló bizottság által végzett és jogsértőnek tekintett tevékenységet elsődlegesen nem az eredmény elleni jogorvoslatban lehetett volna vitatni, arra leginkább a szavazás napját követő három napon belül benyújtandó kifogásban lehetett volna hivatkozni. Mindez nem jelenti azt – fejtette ki az NVB –, hogy ezeknek az eseményeknek ne lehetne hatása a választás eredményére, ebben az esetben azonban a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni, ki kell fejteni azt a jogi okfejtést, érvelést, hogy az állított, szavazatszámláló bizottság által kifejtett jogsértő tevékenység hogyan és miként eredményezett törvénysértést a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésében, vagy a szavazóköri eredmények jogsértő összesítésében és ezáltal a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésében. A fellebbezés a vélelmezett jogsértések és a szavazóköri eredményt megállapító döntés meghozatala, valamint a szavazóköri eredmények összesítése közötti ok-okozati kapcsolat feltárása nélkül nem vezethet a választási eredmény felülvizsgálatára.

[9] Rámutatott, hogy a kérelmezők az EBESZ előzetes jelentésében a magyarországi országgyűlési képviselő választással kapcsolatban megfogalmazott álláspontból vonták le azt a következtetést, hogy általánosságban sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, mely érdemben és közvetlenül kihatott az egyéni választókerületi voksolás eredményére. Azt azonban a kérelmezők nem fejtették ki, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme hogyan okozta az OEVB konkrét, eredményt megállapító határozatának alapjául szolgáló, szavazatszámláló bizottsági szavazóköri eredményt megállapító döntések törvénysértő voltát, és miben állt az e kettő közötti ok-okozati kapcsolat. A Ve. 188-198. §-ai tételesen leírják a szavazatszámlálás menetét, így a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjának sérelmére alapított eredmény elleni fellebbezésben alapvetően azt kellett volna valószínűsíteni, hogy e szabályokat a szavazatszámláló bizottság nem megfelelően alkalmazta, így például az érvényesség körében nem megfelelően értékelte egyes szavazólapokat vagy szavazatokat, vagy például nem vette figyelembe, hogy a mozgóurnában nem volt ellenőrzőlap, és a Ve. 191. § (2) bekezdésében foglalt érvénytelenségi szabály figyelmen kívül hagyásával összekeverte az urnában és a mozgóurnában lévő szavazólapokat.

[10] Az NVB szerint a kérelmezők által hivatkozott és érdemben, az összefüggéseit érintően nem is indokolt, EBESZ jelentésben tett megállapítások, illetve az annak alapján állított Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme nincs okozati kapcsolatban azzal, hogy az OEVB valamennyi szavazókörében a szavazatszámláló bizottságok a szavazóköri eredményt törvénysértő módon állapították volna meg. Az állított jogsérelem az absztrakció olyan szintjén marad, amely semmilyen módon nem alapozza meg a választókerületi eredmény vizsgálatát.

[11] Hangsúlyozta azt is, hogy a fellebbezés nélkülözi az azzal kapcsolatos jogi okfejtést, hogy hogyan függ össze a választások hivatalos oldalán közölt információ a szavazatszámláló bizottságok szavazatszámláló tevékenységével, így ok-okozati kapcsolat hiányában a választókerületi választás eredménye e hivatkozásra tekintettel sem vizsgálható felül.

[12] Mindezekre tekintettel az NVB megállapította, hogy a fellebbezés nem tartalmaz egyik megjelölt jogsértési ok tekintetében sem olyan konkrét jogsértést és olyan konkrét tényállítást, amely közvetlen összefüggést mutatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjával, ezért a fellebbezést nem találta megalapozottnak. Kifejtette, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazására alapvetően a kifogás alapján indult eljárásokban kerülhet sor, az eredmény elleni jogorvoslat esetén a Ve. a szavazatok újraszámolásáról rendelkezik.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[13] Az NVB határozata ellen a kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújtottak be, amelyben a határozat megváltoztatását, és a Porva 001. számú szavazókörben elkövetett jogsértés, azaz a Ve. 257. § (1a) bekezdésben foglaltak megsértése miatt a Veszprém megyei 04. országos egyéni választókerületben a szavazás megismételtetését kérték a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján.

[14] A fellebbezésükkel egyezően – és az egyes szavazólapok számszaki eltérésére utalással – előadták, hogy az érintett szavazókörben a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a megjelent választópolgárok közül 11 nemzetiségi választópolgárnak nem egy egyéni és egy nemzetiségi listás szavazólapot, hanem egy pártlistás és egy nemzetiségi listás szavazólapot adtak. A 11 választópolgár ezért egyéni jelöltre nem szavazhatott, szavazati joguk korlátozott volt, továbbá a pártlistára leadott többletszavazat 70 db érvénytelen listás szavazatot eredményezett. amely csak a szavazás megismételtetésével orvosolható. Érintettségüket arra alapították, hogy a választókerületben induló közös jelöltjük képviselőjelölti jogaira, ezáltal a jelölő szervezetükre közvetlen kihatással voltak a szavazókörben történtek.

[15] Sérelmezték, hogy az NVB konkrét jogszabályhely konkrét megsértésének igazolását várta el a választás tisztaságának megsértése megállapításához. Előadták, hogy a Ve. rendszerében az egyes szavazóköri eredmény megváltoztatása a választókerületi eredmény megtámadásával lehetséges, az országos listás eredmény az egyéni eredményektől is függ. Ha az egyéni választókerületi eredmények jogerőre emelkednek, abba a továbbiakban a listás eredményeknek nem lehet „beleszólása”. Mindebből következően ha a listás eredményt az egyéni eredmény befolyásolja, akkor az egyéni választókerületi eredményt az egyes szavazóköri eredmények összessége befolyásolja, alakítja. Az érintett szavazóköri jegyzőkönyvi eredményekből látható, hogy a FIDESZ-KDNP egyéni jelöltje 166, a kérelmezői közös jelölő szervezet a listán 160 számú érvényes szavazattal rendelkezett. Az eltérés (6 db) minimális ahhoz képest, hogy a listás jegyzőkönyv alapján a FIDESZ-KDNP-n kívül csupán a Jobbik kapott érvényes szavazatot, amelynek esetében az egyéni és a listás eredmény közti különbség nagyságrendekkel több (29 db). A jegyzőkönyvekből a szavazólapok érvénytelenségének oka nem derül ki, ezért a konkrét jogszabálysértés megjelölésének követelménye ilyen körülmények között nehezen teljesíthető és ennek hiányában az érdemi elbírálás elutasítása miatt a jogorvoslati lehetőség a lényegét veszíti el. A szavazólapok összekeverése a választási eljárás törvényességét, leginkább a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választási eljárás tisztaságát sérti, hiszen az a választókerületnek mind az egyéni, mind a listás eredményére befolyással van.

[16] Előadták, hogy a választópolgároktól nem várható el, hogy a választási szervek munkamegosztását, igazgatási tevékenységét, valamint a kifogás intézményét ismerjék és a jogsértést pontosan megjelöljék. Ezért – álláspontjuk szerint – a választások hivatalos oldalán közölt információknak, adatoknak jelentősége van. A szavazóköri jegyzőkönyvekről is időben, teljes képet kellett volna adnia az NVI-nek. Gyanúra ad okot, ha egy szavazókörben egy jelölt és az őt jelölő szervezet esetében alig-alig változnak a szavazatok, viszont mindenki másét érintően annak sokszorosában változnak. Az érvénytelenség okára csak következtetni lehetett a többlet és a hiányzó szavazólapok számából.

[17] A fentiekben kifejtettek szerint a szavazatszámláló bizottság megsértette a Ve. 257. § (1a) bekezdését, erre a fellebbezésükben hivatkoztak is, így a jogsértést – az NVB megállapításával ellentétben – megjelölték. Bizonyították, hogy az eredmény és a választási honlap közti összefüggést, az egyéni és a listás eredmény átfedését. Mindezekre tekintettel álláspontjuk szerint a választási eljárás tisztasága kizárólag a szavazás megismétlésével biztosítható.

A Kúria döntése és jogi indokai

[18] A kérelmezők bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alaptalan.

[19] A Kúria a kérelmezők érintettségét a Ve. 222. § (1) bekezdése alapján elfogadta.

[20] A Kúria az NVB határozatát a Ve. 224. § (3) bekezdés a) pontja folytán alkalmazandó Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a felülvizsgálat iránti kérelemben megjelölt jogsértések körében vizsgálta felül. A kérelmezők jogsértésként a Ve. 257. § (1a) bekezdése, 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértésére hivatkoztak, ezek a jogsértések képezték a felülvizsgálat tárgyát és keretét. A Kúria hangsúlyozza, hogy az NVI-re vonatkozó szabályok nem kérhetők számon az NVB-n, másrészt a www.valasztas.hu honlap csökkentett adattartalommal való működése kapcsán a kérelmezők jogsértésre nem hivatkoztak, ezért ez a körülmény – jogsértés megjelölése hiányában – érdemben nem volt vizsgálható.

[21]  A kérelmezők a felülvizsgálati kérelmükben – ellentétben a fellebbezésükben foglaltakkal – a Ve. alapelvének megsértésére már nem a választási honlappal kapcsolatban felmerült informatikai probléma kapcsán hivatkoztak, hanem azt állították, hogy a szavazólapok összekeverése a választási eljárás törvényességét, leginkább a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választási eljárás tisztaságát sérti, hiszen az a választókerületnek mind az egyéni, mind a listás eredményére befolyással volt. A bírósági felülvizsgálati eljárásban új jogszabálysértés nem jelölhető meg, mert csak az a jogsértés ítélhető meg, amely az NVB előtti eljárás tárgya volt. A kérelmezők mivel a fellebbezésükben eltérő jogi érvek mellett más cselekményhez kapcsolódóan állították a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértését, ettől nem térhetnek el, mert nem vonatkoztathatják ennek az alapelvnek a sérelmét más, a korábbitól eltérő, más cselekményre, mert erre nézve az NVB nem hozhatott döntést, mivel előtte erre nem hivatkoztak, a bírósági felülvizsgálat tárgya pedig az NVB határozatának a törvényessége. Mindebből következően a Kúria a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja megsértését érdemben nem vizsgálta.

[22] A Ve. 257. § (1a) bekezdése megsértése kapcsán a Kúria a következőkre mutat rá:
E rendelkezés szerint a szavazatszámláló bizottság az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként névjegyzékben szereplő választópolgár részére egy egyéni választókerületi szavazólapot és nemzetiségének listás szavazólapját adja át. A Ve. 241. § (1) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen csak a választási bizottságnak a választási eredményt megállapító döntése elleni fellebbezéssel együtt van helye.

[23] E § (2) bekezdés a) pontja értelmében a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

[24] A Kúria a Kvk.I.37.495/2018/2. számú és Kvk.VI.37.494/2018/2. számú végzésében kimondta, a szavazatszámláló bizottság által elkövetett minden olyan jogsértés, amely az eredményt megállapító döntés törvényességét érintheti, a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontja alá tartozó jogorvoslat keretében támadható, s csak ezen jogorvoslat keretében van mód az eredmény megsemmisítésére és esetleg új választás elrendelésére.

[25] Ezért a választókerületi eredmény, és ezen keresztül a szavazóköri eredmény megtámadására irányuló fellebbezés arra szolgál, hogy azokat a jogsértéseket orvosolja, amelyek az eredmény megállapítását befolyásolták. A jogsértést és annak bizonyítékait a fellebbezőnek kell igazolnia, vagy kellően valószínűsítenie, csupán a gyanú felvetése a jogsértés megállapítására nem szolgálhat, továbbá kellően valószínűsített olyan jogsértés, amely nem alapvetően jelentős vagy nem hat ki az eredményre a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szerinti cél elérésére nem alkalmas.

[26] A szavazólapok számszaki összefüggései alapján a Kúria nem vitatja a Ve. 257. § (1a) bekezdése szerinti jogsértés elkövetését. A 11 nemzetiségi választópolgárnak adott téves szavazólap folytán ez a 11 fő egyéni képviselőjelöltre nem szavazhatott, azonban a kérelmezők nem mutatták be, hogy ez a tényhelyzet relevánsan milyen módon befolyásolta a szavazás eredményét, az a Ve. 197.§ szerinti jogkövetkezmény keretén túlmenően az egyéni jelöltekre vonatkozó szavazási eredményét miként befolyásolta.

[27] Kúria hangsúlyozza, hogy az OEVB csak az egyéni jelöltekre vonatkozóan állapít meg eredményt, a pártlistákra vonatkozóan nem, a pártlistára vonatkozó szavazóköri jegyzőkönyv - mivel az eredményt nem állapít meg, csak a szavazatokat összegzi - és az OEVB döntése a pártlistás eredmény tekintetében önállóan nem támadható ebben a fellebbezésben, nem is vizsgálható az egyéni jelöltekre való szavazás eredménye és a szavazatok érvénytelenségének a pártlistára való kihatása, mert ezek az adatok majd a Ve. 294. § (2) bekezdése, 296. § (1) bekezdése, (2) bekezdés értelmében külön határozattal kerülnek megállapításra és kerülhetnek jogorvoslattal megtámadásra. Mindebből következően a kérelmezőknek az egyéni jelölti szavatoknak a pártlistás szavazatok összevetésével tett megállapításai nem bírnak jelentőséggel és a jogsértés gyanújának felvetésével sem adnak kellő alapot a jogsértés megállapításához.

[28] Mindebből pedig az következik, hogy az OEVB a Veszprém megyei 04. számú választókörzet eredményét megállapító döntése elleni fellebbezés nem volt megalapozott, az NVB indokoltan hagyta helyben az OEVB határozatát.

[29] A Kúria mindezek alapján az NVB határozatát – az indokolás részbeni módosításával – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.

Záró rész

[30] A Kúria a kérelmezők illetékmentességi nyilatkozataira figyelemmel a Ve. 228. § (2) bekezdésének megfelelően a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 630. § (5) bekezdése folytán alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 35. § (1) bekezdése, a Pp. 101. § (1) és 102. § (6) bekezdései alapján a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti összegű és a kérelmezők közös jelölő szervezetként való eljárására tekintettel egyszeres összegben meghatározott eljárási illetékről úgy rendelkezett, hogy azt az állam viseli.

[31] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2018. április 25.

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke,
Dr. Márton Gizella s.k. előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika s.k. bíró