Kvk.II.37.471/2018/3. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.II.37.471/2018/3.

A tanács tagjai:    Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
Dr. Rothermel Erika előadó bíró
Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező:    Magyar Kétfarkú Kutya Párt (cím)

Képviselője:    Dr. Tordai Csaba ügyvéd (cím)

Az eljárás tárgya:    választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó:    a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat:    a Nemzeti Választási Bizottság 728/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 728/2018. számú határozatát helybenhagyja.

Az eljárási illetéket az állam viseli.

E végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Két magánszemély (továbbiakban: Kifogást tevők) kifogást nyújtott be amiatt, mert a Kérelmező Hatvan város közterületein, tiltott helyen választási plakátot helyezett el. A Heves Megyei 3. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 252.§ (2) bekezdésében foglalt hatásköre alapján az 58/2018. (IV. 8.) számú határozatában megállapította, hogy a Kifogást tevők bejelentése megalapozott, mert a Kérelmező választási plakátjai olyan közterületen kerültek kihelyezésre, ahol Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testületének a közterületek használatáról, valamint a parkolóhelyek létesítéséről és használatáról szóló 15/2007. (III.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 16.§-a, illetve 13. melléklete alapján azok kihelyezése tilos.

[2] Az OEVB a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a Kérelmező megsértette a Ve. 144.§ (5) bekezdést, továbbá a Rendelet 16.§-t. A szankció alkalmazása tekintetében úgy foglalt állást, hogy mivel nem állt rendelkezésére olyan bizonyíték, melyből kétséget kizáróan meg lehetne állapítani, hogy a plakátok kihelyezését ki követte el, ezért mellőzte a jogszabálysértéstől való eltiltás alkalmazását.

[3] A Kérelmező fellebbezése nyomán eljárt Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az OEVB határozatát helybenhagyta. Megállapította, hogy a Kérelmező megsértette a Ve. 144.§ (5) bekezdését azzal, hogy a Grassalkovich úton és a Kossuth téren választási plakátot helyezett el. Indokolásában rámutatott, hogy az érintett plakátok kampányeszköznek és választási plakátnak minősülnek. Utalt arra, hogy a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat a Ve. 144.§ (5) bekezdésére alapítottan kizárólag műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból tilthatja meg plakát elhelyezését. E felhatalmazás általános érvényű tilalom megfogalmazására nem jogosít (Kúria Kvk.III.37.400/2018/2.). A Kúria Kvk.VI.37.433/2018/2. számú határozatára hivatkozva, azzal egyezően, úgy ítélte meg, hogy a Rendelet 16.§-át módosító és a 13. mellékletét beiktató módosító rendeletet a képviselő-testület a Ve. 144.§ (5) bekezdése alapján alkotta meg, a Rendelet 16.§-a és 13. melléklete nem általános jellegű tilalmat határoz meg, hanem konkrétan megjelöli azokat a közterületeket, amelyeken műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból választási plakát nem helyezhető el, így az nem lépi át a Ve. 144.§ zárt szabályrendszerét.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[4] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a Kúria a kifogást utasítsa el. Álláspontja szerint a választási plakát elhelyezése nem ütközött a Ve. 144.§ (5) bekezdésébe, a támadott határozat ezért indokolatlanul állapított meg jogsértést.

[5] A kérelmező érintettsége alátámasztásául arra hivatkozott, hogy az NVB jelen felülvizsgálattal támadott határozata a kérelmező választási plakátjának elhelyezésével kapcsolatban állapított meg jogsértést.

[6] A Kérelmező felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen azzal érvelt, hogy a választási plakátok tekintetében a Ve. zárt szabályrendszert alkot, ahogy azt a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye is rögzíti (2.1.5. pont). Kiemelte – több bírósági határozatra, így a Kúria Kvk.I.37.352/2018/2., Kvk.II.37.354/2018/2. számú végzéseire hivatkozva – , hogy ha az önkormányzati rendelet valamely rendelkezése nem tartozik a Ve. 144.§-ának hatálya alá, akkor az nem alkalmazható, az önkormányzati rendelet csak akkor alkalmazható, ha a Ve. 144.§ (5) bekezdésének felhatalmazása alapján alkották meg, továbbá ha az abban tiltott helyszínek és a környezetvédelmi vagy műemlékvédelmi érdek között kimutatható összefüggés van.

[7] Állítása szerint bizonyította, hogy a Rendelet Hatvan város teljes belvárosában és általános jelleggel, minden mérlegelés nélkül tilalmazza környezet- és műemlékvédelmi indokokra hivatkozással a választási plakátok elhelyezését. A Grassalkovich úton elhelyezett plakát kapcsán azzal érvelt, hogy a Hatvanon átvezető, 3-as számú, kétszer kétsávos főút szakaszán sem környezetvédelmi, sem műemlékvédelmi indok nem hozható fel a plakátok elhelyezése ellen. A Grassalkovich kastélyban működő múzeum előtti Kossuth téren a járdán került kihelyezésre a plakát, műemléki védelem alatt csak a múzeum ingatlana áll, a kérdéses járdaszakasz esetében sincs műemlék- és környezetvédelmi indok a korlátozásra.

A Kúria döntése és jogi indokai

[8] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.

[9] A Kúria a Ve. 222.§ (1) bekezdésére tekintettel a kérelmező érintettségét elfogadta.

[10] A felülvizsgálati bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelve az NVB-vel egyezően állapította meg, hogy az érintett plakátok a Ve. 144.§ (1) bekezdés szerinti választási plakátnak minősülnek, melyek a Kérelmező megbízásából készültek, a Kérelmező támogatására ösztönöznek. Ezt bizonyítja a plakátok tartalma és az azokon elhelyezett impresszum is.

[11] A Ve. 144.§ (2) bekezdése szerint a kampányidőszakban engedély nélkül készíthető plakátokat a jelölő szervezetek a (3) bekezdés alapján főszabályként korlátozás nélkül kihelyezhetik. A kivételeket a Ve. 144.§ (4)-(7) bekezdése tartalmazza. A Ve. 144.§ (5) bekezdése rögzíti, hogy egyes középületeken vagy közterület meghatározott részén plakát, óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, fővárosban a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

[12] Tényszerű, hogy Hatvan Város Önkormányzata a Rendelet 16.§-át 2018. február 1-i hatállyal az 5/2018.(I.26.) önkormányzati rendelettel módosította. A módosító rendeletet az önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Ve. 144.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazásra utalva hozta meg. A Rendelet 16.§-a kimondja, hogy a 13. mellékletben meghatározott közterületeken, valamint ezen közterületek által határolt területeken műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból választási plakát elhelyezése tilos. A 13. mellékletben – többek között – szerepeltek azok a közterületek, amelyeken a Kérelmező az NVB határozat által jogsértéssel érintett plakátok elhelyezésre kerültek.

[13] A Kúria Kvk.I.37.476/2014/4., Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzéseiben is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a Ve. 144.§-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy a választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144.§-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek a Ve. rendelkezéseinek való megfelelést vizsgálhatják, mert a Ve. 144.§-a egy zárt rendszert alkot. Erre a kérelmező megalapozottan hivatkozott.

[14] Azzal is helytállóan érvelt a kérelmező, hogy a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat a Ve. 144.§ (5) bekezdésére alapítottan kizárólag műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból tilthatja meg plakát elhelyezését. A Kúria Kvk.III.37.400/2018/2. számú végzése értelmezte e felhatalmazás mibenlétét és kimondta, hogy a Ve. 144.§ (5) bekezdése a helyi jogalkotó számára felhatalmazást ilyen általános érvényű tilalom megfogalmazására nem biztosít. Ezt az elvet jelen tanács is követendőnek tekinti. Ezen elvvel nem áll ellentétben a Kúria a Kvk.VI.37.433/2018/2. számú döntése, melyen az NVB határozata alapul. E döntésében a Kúria kifejezetten vizsgálta és rámutatott, hogy egyrészt a Rendelet 16.§-át módosító és 13. mellékletét beiktató módosító rendeletet a képviselő-testület a Ve. 144.§ (5) bekezdésében kapott meghatalmazás alapján alkotta meg, másrészt a Rendelet 16.§-a és 13. melléklete nem általános jellegű tilalmat határoz meg, hanem konkrétan megjelöli azon közterületeket, melyeken műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból választási plakát nem helyezhető el. Ebből következően a Rendelet módosított szabályainak alkalmazását nem lehet kizárni.

[15] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Rendelet 16.§-a és 13. melléklete a fentiek miatt a Ve. 144.§ (5) bekezdésének szabályozási körén belül marad, ellentétben a Kvk.III.37.400/2018/2. számú végzés alapjául szolgáló fővárosi önkormányzati rendelettel, mely a fővárosi aluljárókban általános jelleggel tiltotta meg választási plakátok elhelyezését. Ugyanígy más megítélés alá esik az az ügy is, amikor a fővárosban nem fővárosi, hanem kerületi rendelet alapján és nem is a Ve. 144.§ (5) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapult az önkormányzati norma (Kfv.VI.37.328/2018/3., Kfv.II.37.354/2018/2.).

[16] Lényegesnek tekinti a Kúria azt is, hogy az NVB azt vizsgálhatja, hogy az adott önkormányzati rendelet a Ve. 144.§-ának zárt szabályrendszeréhez kapcsolódóan, azon belül került-e megalkotásra. Amennyiben igen, úgy azt alkalmazni köteles, a Rendelet jogszerűségi felülvizsgálatát nem végezheti el, mert arra a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 12.§ (4) bekezdés a) pontja alapján a Kúria jogosult.

[17] Mivel a Rendelet 16.§-a és 13. melléklete a Ve. 144.§-ának zárt szabályrendszerének kereteit nem lépte túl, ezeket az NVB jogszerűen alkalmazta határozatában, annak mellőzésére nem kerülhetett sor, erre alaptalanul hivatkozott a kérelmező.

[18] Ezért a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helyben hagyta.

Záró rész

[19] A kérelmező az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§ d) pontja és (2) bekezdése alapján személyes illetékmentes, ezért a feljegyzett az eljárási illetéket az állam viseli.

[20] A Kúria határozata ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232.§ (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2018. április 18. napján

Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Rothermel Erika s.k. előadó bíró, Dr. Márton Gizella s.k. bíró