A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
Kvk.II.37.397/2014/3.szám
A Kúria ... ügyvéd (cím) által képviselt Népszabadság Zrt. (1032 Budapest, Bécsi út 122-124.) kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság 2014. március 27. napján meghozott 890/2014. számú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelme folytán megindult nemperes eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi
végzést:
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 890/2014. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket.
A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
Indokolás
Egy magánszemély 2014. március 26-án benyújtott jogorvoslati kérelmében kifogásolta az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. (továbbiakban: ATV Zrt.) http://atv.hu/belfold honlapján a "Vitát hirdet az ATV és a Népszabadság" című 2014. március 25. napján megjelent cikkében, és a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Zrt. (továbbiakban: kérelmező) http://nol.hu/velemeny/vita internetes oldalán, valamint a Népszabadság című napilap 2014. március 25. napján megjelent számában a „Vita” című cikkében foglaltakat. Állította, hogy a két szerkesztőség azzal, hogy közösen hirdetett szakpolitikai fórumot külpolitikai, oktatáspolitikai, egészségügyi és gazdaságpolitikai elképzelések megvitatására, és ennek keretében felkérték a FIDESZ, az LMP és a Kormányváltás összefogásának képviselőit, szakpolitikusait álláspontjaik kifejtésére, majd a demokratikus erőként jelölt jelölőszervezetek miniszterelnök-jelöltjeit, hogy április 5-én, a választás előtti napon vegyenek részt egy vitán, ugyanakkor nem hívták meg a Jobbikot, megsértették a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat, azaz az esélyegyenlőség alapelvét. Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását.
A Nemzeti Választási Bizottság (továbbiakban: NVB) 890/2014. számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy az ATV Zrt. és a kérelmező megsértették a Ve. 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjában szereplő, a jelölő szervezetek esélyegyenlősége biztosítására, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére vonatkozó alapelveket, emellett eltiltotta őket a további jogsértéstől. Határozatának indokolásában a NVB hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre bocsátott bizonyítékok igazolták a jogsértés elkövetését. Az ATV Zrt. és a kérelmező az említett felhívásával, illetőleg cikkével megsértette a választási eljárás megjelölt alapelveit, tekintettel arra, hogy a meghirdetett szakpolitikai és miniszterelnök-jelölti vitára az országgyűlési képviselők választásán országos pártlistát állító jelölő szervezetek közül a médiaszolgáltató által szervezett műsorokba csak három országos listát állító szervezet képviselőit hívta meg, ugyanakkor a vitára történő felhívásban egyértelműen kizárta annak a lehetőségét, hogy a Jobbik a választási műsorban megjelenhessen. Hangsúlyozta, hogy a kifogásban megfogalmazott magatartás nemcsak azt jelenti, hogy a műsorszolgáltató nem biztosítja a jelölő szervezetek esélyegyenlőségét az adott műsorban, hanem azt is, hogy az április 1. és 5. napja közötti, 5 adást magában foglaló választási témájú műsorfolyamában egyáltalán nem kívánja az esélyegyenlőséget biztosítani. Ez a magatartás pedig sérti a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott alapelvet is.
A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a NVB határozatának megváltoztatását és a kifogás elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a NVB hatáskör hiányában járt el, tévesen és kiterjesztően értelmezte a Ve. 151-152.§-ában foglaltakat. Álláspontja szerint a kifogás tárgyát képező cikk, illetve felhívás nem minősül kampányeszköznek, e körben kifejtett tevékenysége nem kampánytevékenység, mivel a választói akarat befolyásolására, illetőleg annak megkísérlésére nem alkalmas. Állította, hogy a kiterjesztő értelmezés elfogadása elvezetne oda, hogy a médiatartalom-szolgáltató által előállított, a választási eljárásban jelöltként vagy jelölő szervezetként résztvevő személlyel, vagy választási kampányeseménnyel foglalkozó bármely médiatartalom kampánytevékenységnek minősülne. Ezt az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakkal ellentétesnek tartotta. Érvelt a szerkesztői szabadsággal, mint a sajtószabadság részével. Hivatkozott arra, hogy nem önkényesen tett különbséget azzal, hogy azt állapította meg, hogy a Jobbikot nem tartja demokratikus erőnek, mert ezt Vona Gábor jelentette ki 2012 januárjában, melyet a hvg.hu, illetőleg az index.hu cikkei igazolják. Utalt az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdésében foglaltakra. Álláspontja szerint jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe magatartása nem ütközött, ezt a megállapítást a határozat nem is indokolta. Véleménye szerint az esélyegyenlőség biztosítását nem lehet egyetlen cikk alapján megítélni, e körben utalt az ORTT korábbi, 2006-os állásfoglalására, valamint arra, hogy rendszeresen cikkez a Jobbikról, annak közéleti megnyilvánulásait, szereplését folyamatosan nyomon követi.
A kérelmező bírósági felülvizsgálati kérelme alaptalan.
A Kúria a kifogás tárgyát képező cikk és felhívás tartalmát áttekintve megállapította, hogy a médiatartalmak a Ve. 140.§ alapján kampányeszköznek, míg a kérelmező ehhez kapcsolódó tevékenysége kampánytevékenységnek minősül a Ve. 141.§ szerint, mivel alkalmas a választói akarat befolyásolására, hiszen a két szerkesztőség is azzal a céllal hirdette meg a vitát, hogy „az eséllyel rendelkező demokratikus erők érdemben kifejthessék elképzeléseiket”, ezzel a választók kellő információ birtokában dönthessenek.
Ez okból téves a kérelmező azon hivatkozása is, hogy a NVB hatáskör hiányában járt el, mivel a Ve. 151.§ (1) bekezdése erre jogalapot adott számára.
A Ve. 2.§ (1) bekezdés c) pontja szerint a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
A kérelmező és szervezőtársa bár teljes körű tájékoztatást, kellő információt ígért, a felhívás alapvető és meghirdetett céljával ellentétesen az országos listát állító jelölőszervezetek között önmaga által megállapított szempont szerint kategorizált, kiválasztott három jelölőszervezetet annak ellenére, hogy a Ve. fent idézett rendelkezése alapján azonos esélyt kellene biztosítania az országos pártlistát állító jelölőszervezetek számára. A Jobbik megjelenésének kizárására, ezáltal az alapelv figyelembe vételének mellőzésére nem ad megfelelő indokot egy, a kérelmező részéről megjelölt értékelési szempont.
A Kúria egyet értett a kérelmező felülvizsgálati kérelmében foglalt azon érveléssel, hogy a NVB a Ve. 2.§ (1) bekezdésében e) pontjában foglalt alapelv kérelmező általi megsértését részletesen nem indokolta. Ugyanakkor a kérelmező és az ATV Zrt. adatok által igazolt együttes fellépése, a szervezésben vállalt közös szerepe, az április 1. és 5. közötti műsorfolyam alapvető feltételeinek együttes befejezett meghatározása azt is jelenti, hogy a kérelmező is megsértette a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontjában foglalt alapelvet, magatartása a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközött, a határozatban vázoltak szerint.
Fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaptalannak találta és a NVB érdemben helyes döntését a Ve. 231.§ (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyta.
A Kúria a nemperes eljárásban felmerült illeték mértékét az 1990. évi XCIII. törvény 43.§ (7) bekezdésében foglaltak alapján állapította meg, melynek viselésére a kérelmezőt kötelezte a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint.
Budapest, 2014. április 1.
Dr. Tóth Kincső tanácselnök, előadó bíró,
Dr. Rothermel Erika bíró,
Dr. Kalas Tibor bíró