Kvk.II.37.391/2018/4. számú határozat

A Kúria
végzése

Az ügy száma:    Kvk.II.37.391/2018/4.

A tanács tagjai:  Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke
                          Dr. Márton Gizella előadó bíró
                          Dr. Rothermel Erika bíró
   
A kérelmező: Hajdu László
                      (cím)

Képviselője: J... Ügyvédi Iroda
                   (dr. ... ügyvéd, cím)

Az eljárás tárgya: választási ügy

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó: a kérelmező

A felülvizsgált jogerős határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 559/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 559/2018. számú határozatát megváltoztatja, a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018.(III.20.) számú határozatát helybenhagyja.

A le nem rótt 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló releváns tényállás

[1] Egy magánszemély kifogást nyújtott be Móricz Eszter képviselőjelölt választási plakátja kapcsán, kifogásolva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)  2. § (1) bekezdés a) és e) pontjai, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 46. § (9) bekezdése megsértésére, mert a plakát impresszumot nem tartalmaz és nem tünteti fel a támogató vagy jelölő szervezetet.

[2] A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) a 2018. március 20. napján meghozott 32/2018.(III.20.) számú határozatával a Kúria Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésében foglaltakra utalva megállapította, hogy Móricz Eszter, a Lendülettel Magyarországért képviselőjelöltje megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdése a) pontját a jelölő szervezet feltüntetését nem tartalmazó választási plakátjai kihelyezésével. Az OEVB Móricz Esztert eltiltotta a további jogsértéstől. Az impresszum feltüntetését hiányoló kifogást elutasította, mert az Mttv. a kampányeszköznek minősülő választási plakátra nem alkalmazható. Kifejtette, hogy a plakáton a jelölő szervezet feltüntetésének elmulasztása alkalmas arra, hogy megtévessze a választópolgárokat a tekintetben, hogy Móricz Eszter valamely párt jelöltjeként vagy független jelöltként indul-e a választásokon.

[3] Móricz Eszter képviselőjelölt fellebbezéssel élt az OEVB határozatának jogsértést megállapító rendelkezése ellen. Előadta, hogy a plakát az ő egyéni országgyűlési képviselői megválasztására hív fel, nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választási alapelvet.

[4] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) az 559/2018. számú határozatával az OEVB határozatát megváltoztatta és a kifogást teljes egészében elutasította. Határozatának indokolása szerint az OEVB tévesen értelmezte a határozatában hivatkozott végzésben foglaltakat, tekintettel arra, hogy a jelölő szervezet feltüntetésének elmulasztása  ebben a konkrét esetben nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére. A jelölt arcképét, nevét, képviselőjelölti minőségét egyértelműen és jól láthatóan tartalmazó választási plakát kapcsán megállapítható, hogy az kizárólag az egyéni országgyűlési választókerületi képviselőjelölt népszerűsítését szolgálja, annak célja a jelölt választópolgárokkal való megismertetése, azon nem szerepel megtévesztésre okot adó valótlan állítás vagy tény megjelenítése, amely azt a téves képzetet keltené, hogy a képviselőjelölt független jelöltként indul a választásokon. Mindezek alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelv sérelme nem állt fenn.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem

[5] A kérelmezőnek közvetlenül a Kúriára benyújtott felülvizsgálati kérelmében az NVB határozatának megváltoztatását és a kifogásnak való helyt adást kérte. Előadta, hogy az NVB határozata sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontját és d) [helyesen a választási alapelv szövegesen megjelölt tartalma szerint az e)] pontját, továbbá a 43. §-át, különösen a (4) bekezdését. Érintettségeként arra hivatkozott, hogy a XV. kerületben maga is képviselőjelölt, ezért a jelölttársa jogellenes kampányeszköze személyesen és közvetlenül is érinti. Sérelmezte, hogy az NVB a megtévesztésre alkalmasság hiányát annak ellenére állapította meg, hogy Móricz Eszter 2014-ben az önkormányzati választáson az MSZP jelöltje volt, 2018-ban az országgyűlési képviselő választáson a Lendülettel Magyarországért jelölő szervezet jelöltje, ezért megtévesztő az impresszumot és jelölő szervezetet fel nem tüntető plakát. A megtévesztés abból a szempontból is megállapítható, hogy olyan következtetésekre vezetheti a választópolgárokat, hogy a plakáton szereplő jelölt független jelölt. Ennek igazolására bizonyítékokat csatolt, továbbá bírósági végzésekre hivatkozott, amelyeket analógiával alkalmazhatónak vélt.

A Kúria döntése és jogi indokai

[6] A kérelmező bírósági felülvizsgálat iránti kérelme alapos.

[7] A kérelmező Ve. 222.§ (1) bekezdés szerinti érintettségét a Kúria elfogadta. A kérelmező által a Kúriára benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Ve. 231. § (3) bekezdésére figyelemmel érdemben vizsgálta.

[8] Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Ve. 222. § (1) és (2) bekezdése értelmében a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem az NVB másodfokú határozata ellen, a fellebbezési jog kimerítését követően a kifogást tevő, a fellebbező személyétől eltérően a kérelmező által került benyújtásra. Mivel a bírósági felülvizsgálat tárgya a másodfokú határozat, az abban foglalt döntés támadható, a másodfokú választási bizottság által alkalmazott jogszabályi körben. A Ve. 225. § csak új tények hivatkozását teszi lehetővé, az új jogszabálysértésekre való hivatkozást nem. Mindebből következően a bírósági felülvizsgálat iránti eljárásban nem hivatkozható olyan új jogszabálysértés, amely nem volt a másodfokú eljárás tárgya, vagy egyáltalán nem volt az eljárás tárgya. A Ve. 223. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a felülvizsgálati kérelemben a megsértett jogszabályokat pontosan meg kell jelölni és a jogszabálysértésnek indokát is kell adni. Nem felel meg ennek a feltételnek az olyan hivatkozás, mely szerint a határozat sérti a Ve. 43. §-át, különösen annak a (4) bekezdését. A Ve. 43. §-a megsértése a pontos jogszabálysértés megjelölés iránti kritériumnak nem felel meg, de e jogsértéshez a kérelmező indokolást sem társított, nem fejtette ki, hogy a jogsértés mivel és hogyan valósult meg. A kérelmező által jogszabálysértésként hivatkozott Ve. 43. §-ának és a (4) bekezdésének megsértése továbbá nem volt a választási eljárás során a vizsgálat tárgya, ezért azt a Kúria érdemben ezért sem vizsgálhatta. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja megsértése megállapításra nem került, erre irányuló fellebbezés hiányában nem volt a másodfokú eljárás tárgya, ezért ez a jogsértés érdemben szintén nem volt vizsgálható.

[9] A felülvizsgálati kérelemben megfogalmazott kifogás kapcsán hangsúlyozza a Kúria, hogy a megtévesztés a korábbi választáson képviselt jelölő szervezetre, az önkormányzati választáson az MSZP színeiben való indulásra tekintettel nem állapítható meg, a választópolgár a jelen választás alkalmával a korábbi választásokon a jelöltet indító korábbi jelölő szervezettől elvonatkoztatva képes dönteni, hogy melyik jelöltre szavaz.

[10] A jelölt választási plakátja az egyéni országgyűlési választókerületi képviselőjelölti minőségét mutatja be, a jelölt népszerűsítését szolgálja, azonban mivel nem tartalmazza a jelöltet támogató jelölő szervezet megnevezését vagy logóját, ezért megtévesztésre alkalmas adattartalommal rendelkezik. A Lendülettel Magyarországért támogatásával induló jelölt esetében a támogató szerv feltüntetésének hiánya arra vezet, hogy a választópolgárok megtévesztően abban a hiszemben vannak, hogy a jelölt – a valóságtól eltérően – független jelölt. A Kúria a Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzésében kifejtette, hogy a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, „amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz”. Ennek a követelménynek a kérdéses plakát nem felelt meg, mert bár az egyéni képviselőjelölt támogatására ösztönzött, de anélkül, hogy a támogató szervezet nevét vagy logóját feltüntette volna, ezért a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsértés fennállt.

[11] Mindezekre tekintettel az NVB tévedett, amikor a plakát megtévesztésre alkalmasságát, és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának megsértését nem állapította meg.

[12] A fentiek alapján a Kúria az NVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és az OEVB határozatát helybenhagyta.

Záró rész

[13] A Kúria megállapította, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (5) bekezdése szerinti eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62.§ (1) bekezdés h) pontja szerinti tárgyi illetékfeljegyzési jogra tekintettel az 59. § (1)  bekezdése alapján és a Ve. 228. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 157. § (7) bekezdése, 35. § (1) bekezdése értelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 102. § (1) és (6) bekezdései alapján az állam viseli.

[14] A végzés ellen a további jogorvoslat lehetőségét a Ve. 232. § (5) bekezdése kizárja.

Budapest, 2018. március 29.

dr. Tóth Kincső sk. a tanács elnöke,
dr. Márton Gizella sk. előadó bíró,
dr. Rothermel Erika sk. bíró