Tájékoztató a Pfv.V.20.610/2020/7. számú ügyben hozott egyedi határozatról.
A peres felek között 2010-ben jött létre adásvételi szerződés, amelynek az 1959. évi IV. törvény (rPtk.) rendelkezései alapján a jogszabályba ütköző jellege miatti semmisségét jogerős közbenső ítélet állapította meg. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása körében az eredeti állapot helyreállítása mellett a bíróságnak az alperes viszontkeresete alapján döntenie kellett az érvénytelen szerződéssel összefüggő kártérítési igényekről is.
A másodfokú bíróság jogerős ítéletében úgy foglalt állást, hogy e kártérítési igényekre a 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 1. § a) pontja alapján a 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései irányadók, miután a károk bekövetkezésére a Ptk hatályba lépését követően került sor. A másodfokú bíróság az alperes viszontkereseti kérelmét a Ptk anyagi jogi szabályai alapján elutasította.
A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes azt kifogásolta, hogy a bíróság nem az rPtk. rendelkezései alapján bírálta el a kártérítési követelését.
A felülvizsgálati kérelem folytán eljárt Kúria végzésével a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal érintett részében hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Rámutatott arra, hogy a perbeli igényre helyesen nem a Ptké. 1. §-a, hanem a speciális átmeneti rendelkezései közül a Ptké. 54. §-a irányadó. Ez a szabály viszont a perbeli igényeket megalapozó jogellenes magatartás (az érvénytelen szerződés megkötése) 2010-ben történt kifejtésre figyelemmel, a jogviszony létrejöttének időpontjában hatályos rPtk. alkalmazását teszi szükségessé, a kártérítési követelés tehát ez alapján bírálandó el. Miután azonban a másodfokú bíróság eltérő jogi álláspontja folytán a viszontkereseti kérelemmel érvényesített kártérítési követelések tekintetében nem az rPtk., hanem a Ptk. rendelkezései alapján látta elbírálhatónak a jogvitát, a Ptk. rendelkezései pedig éppen a viszontkereseti kérelem elutasításának alapjául szolgáló előreláthatósági klauzula mint korlátozott okozatossági elv tekintetében lényegesen eltérő szabályozást ad, az rPtk. ilyen okozati láncot korlátozó szabályt nem tartalmazó rendelkezéséhez képest, ezért a fellebbezésben előadott jogi érvek érdemi vizsgálatára a másodfokú eljárás megismétlése szükséges. Ennek hiányában ugyanis a jogerős ítélet sérti a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rPtk. rendelkezéseit.
Budapest, 2021. február 17.
A Kúria Kommunikációs Osztálya