Tájékoztató a Kúria Pfv.V.21.992/2017/4. számú egyedi ügyben hozott határozatáról. A döntés elvi tartalma: Ha a hatóság a gépjármű törzskönyvét a hitelezőnek mint a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának a tulajdonjog-korlátozás jogszabályon alapuló következményeként adja ki, a korlátozás jogosultja – kifejezett eltérő szerződési rendelkezés hiányában – addig tarthatja a törzskönyvet a birtokában, amíg a vételi joga fennáll.
A felperes mint adós és az alperes jogelődje deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek gépjármű vételárának finanszírozása céljából. Az üzletszabályzat tartalmazta: A kölcsön visszafizetésének biztosítására elsődleges biztosíték a hitelező javára arra a gépjárműre alapított jelzálogjog vagy opció és/vagy a hitelezővel mint vevővel kötött adásvételi szerződés, amely megvásárlásához a hitelező a kölcsönt folyósította. Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni. A kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvébe a hitelező javára – a felek között létrejött szerződésnek megfelelően – a vételi jogot vagy a jelzálogjogot, és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg. A kölcsönszerződés biztosítására a felek 2009. július 29-én opciós szerződéssel vételi jogot alapítottak a hitelező javára a finanszírozott gépjárműre. A szerződés tartalmazza, hogy a felek a hitelező javára alapított vételi jog biztosítására a vételi joggal terhelt gépjármű tekintetében elidegenítési és terhelési tilalmat kötnek ki.
A felperes keresetében a gépjármű törzskönyvének kiadására kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a biztosítéki jelleggel kikötött vételi jog 2014. július 27-én megszűnt, így arra a továbbiakban nem lehet jogot alapítani.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az volt az álláspontja, hogy a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása a kölcsönszerződés önálló atipikus biztosítéka. A felek a törzskönyv kiadását nem az opciós szerződéshez, hanem a kölcsönszerződés teljesítéséhez kötötték. A felperes nem tett maradéktalanul eleget a fizetési kötelezettségének, ezért a törzskönyv kiadását nem kérheti.
Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest a törzskönyv kiadására.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Álláspontja szerint az üzletszabályzat hivatkozott rendelkezéseiből az következik, hogy a gépjármű törzskönyvének birtokban tartása az opciós, illetve adásvételi szerződésen kívüli atipikus biztosíték. Nem tekinthető sem az opciós, sem az adásvételi szerződés biztosítékának.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 200. § (1), (2) bekezdésében, 205/A. § (1)-(3) bekezdésében, 205/B. § (1), (2) bekezdésében, 216. § (1) bekezdésében, 374. § (1), (2) bekezdésében, 375. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat, és a kialakult ítélkezési gyakorlattal is ellentétes.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolás szerint a szerződés irányadó rendelkezéséből egyértelműen az következik, hogy a perbeli esetben a hitelező a vételi jogot biztosító elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjaként vált a törzskönyv birtokosává. A régi Ptk. 114. § (2) bekezdés első mondata szerint ugyanis az elidegenítés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átszállása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. A jelen esetben a dologra vonatkozó jog a vételi jog volt, az elidegenítési és terhelési tilalom – a szerződés megjelölt pontjai alapján – ezt biztosította. A gépjármű tulajdonjogát igazoló törzskönyvre vonatkozó szabályokat a szerződéskötéskor a 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet tartalmazta, amelynek 74. § (4) bekezdése szerint a jármű tulajdonjogát érintő korlátozás (elidegenítési, terhelési tilalom stb.) esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás jogosítottja részére adható ki.
A szerződés rendelkezései és a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az állapítható meg, hogy a törzskönyvnek az alperes birtokába adására vonatkozó kötelezettség nem a felek szerződésén alapult, hanem a tulajdonjog korlátozásának jogszabályon alapuló következménye volt. A törzskönyv birtoklásának joga addig illethette meg az alperest, amíg fennállt a javára a gépjárművön az elidegenítési és terhelési tilalom. A vételi jog megszűnésével az elidegenítési és terhelési tilalom is megszűnt, így az alperesnek nincs jogcíme a törzskönyv birtokban tartására.
A felek szerződésének nincs olyan rendelkezése, amely a törzskönyv biztosítéki jellegére utalna. Nem tekinthető ilyennek az a kikötés sem, amely az alperes szerződéses kötelezettségeként azt rögzíti, hogy mikor köteles a törzskönyvet és a korlátozó bejegyzés törléséhez szükséges jognyilatkozatot kiadni.
Budapest, 2019. március 11.
A Kúria Sajtótitkársága