Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.169/2018. számú ügyről.
A döntés elvi tartalma: az egyenlő bánásmód megsértése csak összehasonlítható – azonos csoportba tartozó – személyi kör esetében lehetséges. Nem tekinthető ilyennek a munkáltató által eltérő jogállási törvények alapján foglalkoztatottak köre [3062/2012.(VII. 26.) AB határozat, Ebktv. 9. §].
A felperes 2010. augusztus 23-ától állt az alperes alkalmazásában előbb köztisztviselői, majd kormánytisztviselői jogviszonyban. A felperes levélben tájékoztatta a munkáltatót arról, hogy gyanúsítottként hallgatták ki hivatali vesztegetés elfogadásának megalapozott gyanúja miatt. Az alperes 2016. szeptember 19-én a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. Ennek indokolása szerint a Megyei Rendőr-főkapitányság arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy a felperest a Btk. 294. § (1) bekezdésbe ütköző és (3) bekezdés a) pont aa) alpont szerint minősülő és büntetendő hivatali vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki. A munkáltató hivatkozott Kttv. 39. §-ára, illetve a 63. §-ra. A felperes pontosított keresetében az azonnali hatályú felmentése jogellenességének megállapítását kérte azzal, hogy amennyiben az egyenlő bánásmód követelményének megsértése megállapítható, akkor visszahelyezése mellett elmaradt illetmény megtérítését kéri. Amennyiben a bíróság ezt nem találja kimondhatónak, úgy a jogellenesség jogkövetkezményeként 24 havi illetménynek megfelelő összeg megfizetését igényli. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalát kérte, míg másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezését indítványozta. Jogkövetkezményként a jogviszony helyreállítását kérte. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 272. § (2) bekezdése alapján a jogerős határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni, mely követelménynek nem felel meg az Alaptörvényre való utalás. A felperes felülvizsgálati kérelmében a 2015. évi XXII. törvény nem megfelelő alkalmazását állította. Ezen jogszabályhely megjelölés téves, a vizsgálandó jogszabály helyesen a 2015. évi XXXII. törvény, a Pp. 272. § (3) bekezdése alapján azonban a Kúria az e körben előterjesztett felülvizsgálati kérelmet érdemben vizsgálta. A Kttv. 39. § (1) bekezdése rögzíti, hogy nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal aki – bizonyos bűncselekmények miatt – büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kttv. 39. § (7) bekezdése értelmében pedig a törvényben meghatározott alkalmazási feltételek alól – a 41. § (1) bekezdés a) pontja kivételével – felmentés nem adható. A Kttv. 63. § (2) bekezdés g) pontja szerint pedig a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására. Az alperes a felperes jogviszonyát azonnali hatállyal az irányadó jogszabályok szerint szüntette meg. Alaptalanul állította a felperes felülvizsgálati kérelmében az egyenlő bánásmód követelményének megsértését is. A felperesnek meg kellett jelölnie az Ebktv. 8. §-ában felsorolt tulajdonságok közül azt, amellyel az általa állított jogszabálysértéskor rendelkezett, és valószínűsítenie kellett, hogy emiatt hátrány érte. A felperes az eljárás során védett tulajdonságot nem igazolt. A bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a felperes által megjelölt személyek nem képeznek vele összehasonlítható csoportot. A kormánytisztviselőkre a Kttv. szabályait, az egyenruhás, „beöltözött” vámosokra, pénzügyőrökre a Hszt. rendelkezéseit kell alkalmazni a NAV tv.-ben foglalt eltéréssel. A Hszt-ben nem szerepel azon felmentési ok, amely miatt a felperes jogviszonyát az alperesnek meg kellett szüntetnie. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. § (3) bekezdése értelmében.
Budapest, 2019. február 27.
A Kúria Sajtótitkársága