A Kúria elnökének beszéde a 2020. és 2021. évi Magyar Ügyvédnapon

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2021. november 27.

A Magyar Ügyvédi Kamara a 2020. és 2021. évi ünnepi ülését 2021. november 27-én 11 órai kezdettel tartotta az Országos Bírósági Hivatal Aulájában. A Magyar Ügyvédnapon az ünnepi beszéd megtartására Dr. Varga Zs. András urat, a Kúria elnökét kérték fel.

 „A Kúria igazságszolgáltatásban betöltött szerepe” címmel megtartott előadásában a jogegység kúriai biztosításának módszereit a kikristályosodó elméleti megfontolások és a gyakorlati tapasztalatok szempontjából mutatta be. Ismertette a korlátozott precedens rendszer 2019. évi törvénybe foglalásához vezető út fontosabb állomásait.

Az egyedi döntések kötőereje vonatkozásában rávilágított arra, hogy az nem új keletű a magyar igazságszolgáltatásban, mert a régi típusú jogegységi eljárás precedens erőre épült. A precedenshatás a 2004-es európai uniós csatlakozás óta az európai jog vonatkozásában Magyarországon általános.

A korlátozott precedens rendszer alapvető jelentősége az, hogy a felek részvételével történik; a feleknek kell a Kúria elé tárniuk és meggyőzően bemutatniuk, hogy miért van szükség a jogegységet biztosító felülvizsgálati vagy panasz eljárásra. A felek érdekében, a felek által, az ügyvédek és jogtanácsosok kezébe került a jogegység működtetése. Ahol precedens rendszer működik, ott a jogegység őre az ügyvédi kar.

A Kúria a korlátozott precedens rendszer és a jogegységi panasz folytán képes hatékonyan ellátni a felső bíróságok közötti közvetítő szerepet, melyben a nemzetközi és nemzetek feletti bírósági hatásokat kiegyensúlyoznia kell, egyszersmind belső mértékül kell szolgálnia a többi bíróság számára.

Az Európai Unió Bíróságának C-564/19 számú ítélete vonatkozásában rámutatott arra, hogy az Európai Unió Bírósága nem jogorvoslati fóruma a magyar bíróságoknak, a Kúria és a magyar Alkotmánybíróság viszont igen.

Budapest, 2021. november 27.

a Kúria Kommunikációs Osztálya