A Kúria 2019. február 18. napján tárgyaláson kívül az Mfv.III.10.137/2018. számú ügyben hozott határozatot.
A néhai munkavállaló mezőgazdasági segédmunkásként dolgozott a mezőgazdasági őstermelő munkáltató hagymaföldjén. A néhai munkavállaló feladata reggel 7 órától 17 óráig a Zetor 6340 típusú mezőgazdasági traktor által vontatott hagyma rendfelszedő-szártalanító gép mellett, a géppel együtt haladva, a gép által megtöltött 15 kg-os raschel zsákok gépről való leszedése, majd a zsákok földön történő sorba rakása volt. A hagymafelszedési munka zavartalanul folyt, 17 óráig a nagy hőség miatt legalább 40-60 percenként általában a hagymasor végén 10-15 perces, délben körülbelül 50-60 perces pihenőidőt tartottak a gép és napernyők, vagy a hagymaföld végén lévő lakókocsi árnyékában. A munkáltató megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű ásvány- és ivóvizet biztosított a munkaterületen. 17 óra után a hagymával töltött kb. 15 kg súlyú zsákokat a pótkocsin a néhai munkavállaló pakolta el. A pótkocsira kb. 450-500 darab zsákot raktak már fel és még kb. 10-20 darab zsák volt hátra, amikor a néhai munkavállaló jelezte kollégái felé, hogy nem érzi jól magát, lemegy zsákokat feladogatni. A pótkocsira adta fel a zsákot, amikor megszédült, ezért kiment a közelben lévő gépkocsihoz, majd nem sokkal később rosszul lett. A zsákok pakolásában részt vevők megpróbálták itatni, vizes ruhát tettek a tarkójára, majd gépkocsira tették és az orvosi ügyeletre szállították, ahol elhalálozott.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a halottvizsgálati és a boncjegyzőkönyv szerint a halál oka természetes eredetű hőség okozta hőguta és napszúrás következtében kialakult keringési és légzési elégtelenség volt. Az extrém meleg, a plusz hőhatás, mint külső hatás következtében a hőguta, majd a halál viszonylag rövid időn belül alakult ki, ezért a munkavállaló halála munkabaleseti eredetű.
A Kúria rámutatott: Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz. Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel a foglalkozással kapcsolatos a munkavégzés a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve a munkavállalónak optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye. A foglalkozási megbetegedések jegyzékét az NMr. melléklete tartalmazza. Annak eldöntése, hogy az emberi szervezetet ért károsodás munkabalesetnek vagy foglalkozási megbetegedésnek minősül-e, általában szakértő igénybevétele nélkül eldönthető, ez alól kivételt képez a jelen perben eldöntendő kérdés. A foglalkozási megbetegedésnek minősítés alapjául szolgáló vizsgálati lap és a néhai munkavállaló halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedésnek minősítő hatósági határozat, valamint a munkaügyi bíróság által kirendelt és a néhai balesetét munkabalesetnek minősítő igazságügyi orvosszakértő szakvélemény összevetéséből a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset fogalmak között kirajzolódik egy „metszethalmaz”. A jogszabályi definíció szerint a baleset is bekövetkezhet „aránylag rövid idő alatt”, a foglalkozási megbetegedés pedig lehet heveny, azaz hirtelen fellépő. Arról, hogy a perbeli tényállás e „szürke zónán” belül melyik fogalom tárgykörébe esik orvosszakmai kérdés, amelyet a jelen perben szakértőnek kell eldöntenie. A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Budapest, 2019. március 7.
A Kúria Sajtótitkársága