Kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem tárgyában hozott határozatot a Kúria

Dátum

Tájékoztató a Kfv.VII.37.108/2020. számú ügyben.

A fél kérelmére az eljárás a Kp. 81.§ (1) bekezdés g) pontja és 83.§-a alapján annak bármely szakaszában, így a másodfokú eljárásban is megszüntethető.

Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala határozatával a felperest, mint az egészségkárosodásért felelőst közúti balesettel okozott egészségkárosodás okán rokkantsági ellátás megtérítésére kötelezte. A felperes a fenti határozat tekintetében kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjesztett elő. Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala végzésével a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló igazolási kérelmet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt Budapest Főváros Kormányhivatala határozatával az elsőfokú végzést helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 48.§ (1) bekezdés l) pontja alapján. A határozat indokolása szerint a felperes a keresetlevelét a Kp. 39.§ (1) bekezdés előírása ellenére nem a jogszabályban meghatározott módon, a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél, hanem a bíróságon terjesztette elő. A keresetlevelet a Kp. 39.§ (3) bekezdése szerint csak a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfél esetében lehet megküldeni intézkedés végett a közigazgatási szervnek. A felperes fellebbezése alapján indult másodfokú eljárás során a felperes a felperes eljárás megszüntetése iránti kérelmet terjesztett elő arra hivatkozással, hogy hogy az alperes a kereseti kérelmének eleget tett és a jogsérelmét orvosolta. A másodfokú bíróság az eljárást nem szüntette meg, az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta. A felperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárva a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság határozata tévesen tartalmazza, hogy a felperes eljárás megszüntetése iránti kérelme az elsőfokú eljárásra vonatkozott. A felperes „a közigazgatási per” megszüntetését kérte, egyben első- és másodfokú perköltségigényt jelentett be, ebből megállapíthatóan – figyelemmel a Kp. 2.§ (4) bekezdésében szabályozott tartalom szerinti elbírálás alapelvére is – a felperes kérelme a fellebbezési eljárás megszüntetésére irányult. A Kp. 81. § (1) bekezdés g) pontja szerint a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta. A jogsérelem közigazgatási eljárásban történő orvoslása tekintetében a Kp. 83. § (1)-(7) bekezdései tartalmazzák a részletszabályokat, mely előírások teljesültek: az alperes a fellebbezési eljárásban bejelentette, hogy a keresetlevélben állított jogsérelem orvoslása érdekében eljárást indított, és kérte az eljárás felfüggesztését. A felperes a másodfokú eljárásban külön bírósági felhívás nélkül, de egyértelmű nyilatkozatot tett, hogy az alperes a kereseti kérelmének eleget tett és a jogsérelmét orvosolta, a másodfokú közigazgatási végzést visszavonta, az elsőfokú közigazgatási végzést pedig megsemmisítette. Erre tekintettel kérte az eljárás megszüntetését. Az alperes ugyancsak bejelentette, hogy a felperes kereseti kérelmében megtámadott közigazgatási döntéseket a közigazgatási eljárás keretén belül döntéseivel orvosolta. A megsemmisítő és visszavonó határozatokat mindkét fél csatolta. A Kp. 112.§ (3) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 99. § (3) bekezdése szerint a másodfokú eljárásra az elsőfokú eljárásra és a határozatokra vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kp. 81.§ (1) bekezdés g) pontja és 83.§-a az eljárás bármely szakaszában, így a másodfokú eljárásban is alkalmazandó. A Kp. 2.§ (1) bekezdése szerint a bíróság feladata, hogy eljárásával a közigazgatási tevékenységgel megvalósított jogsértéssel szemben – erre irányuló megalapozott kérelem esetén – hatékony jogvédelmet biztosítson. A Kp. 2.§ (4) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazgatási jogvitát a kereseti kérelem, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A felsorolt alapelvi rendelkezések, a hatékony jogvédelem és a rendelkezési elv alapján – figyelemmel a közigazgatási döntések visszavonására, illetve megsemmisítésére, és a felperes nyilatkozatára – a másodfokú bíróság nem mellőzhette volna a fellebbezési eljárás megszüntetését és az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezését. A felülvizsgálható határozatok hiánya és a felperes erre vonatkozó nyilatkozata alapján okafogyottá vált a bírósági eljárás, így a keresetlevél, és az elsőfokú bíróság végzésének vizsgálata is.

Budapest, 2020. szeptember 21.

A Kúria Sajtótitkársága