78. BK vélemény
a vagyonelkobzás elrendeléséről a korrupciós bűncselekmények kapcsán

I. Amennyiben a 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekmény valamelyikének elkövetése során a passzív vesztegető az aktív vesztegetőtől a vagyoni előnyt megszerzi, vele szemben arra, mint a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást kell elrendelni.
II. A Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. A passzív vesztegetővel szemben azonban nem lehet vagyonelkobzást elrendelni, ha a bűncselekmény elkövetése révén, vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt; ilyenkor az intézkedést az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni.
Az ígért vagyoni előnyre a vagyonelkobzás elrendelésének azonban az aktív vesztegetővel szemben is csak akkor van helye, ha az ígért vagyoni előny tárgya az elkövetést megelőzően az elkövető rendelkezésére állt, és azt bizonyítottan arra szánta, hogy vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa.
III. Amennyiben az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, de az még  nem került a passzív vesztegető birtokába, a vagyonelkobzást a Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell elrendelni.
IV. Nincs helye a Btk. 74. § (1) bekezdés f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára vagyonelkobzás elrendelésének, ha annak tulajdonosa nem az elkövető, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.

I. A vagyonelkobzás elrendelésére  a korrupciós bűncselekmények kapcsán is a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján kerül sor abban az esetben, ha a passzív vesztegető a vagyoni előnyt megszerzi. Az intézkedéssel a bíróság a bűncselekmény elkövetéséből eredő – a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett – vagyont vonja el, és miután a vagyongyarapodás a passzív vesztegetőnél következett be, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni.

II. A Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontjára figyelemmel az ígért vagyoni előny tárgyára is vagyonelkobzást kell elrendelni. Miután azonban a passzív vesztegetővel szemben akkor, ha a bűncselekmény elkövetése révén vagy azzal összefüggésben nem szerezte meg a vagyoni előnyt, a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem kerülhet sor  vagyonelkobzás elrendelésére, az intézkedést az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell alkalmazni.
Azonban vagyonelkobzásnak az aktív vesztegetővel szemben is csak akkor van helye, ha az az ígért vagyoni előny tárgya felett az elkövetést megelőzően jogosult volt rendelkezni, és lehetősége is volt arra, hogy azt vagyoni előnyként a passzív vesztegetőnek juttassa. E feltételek hiányában ugyanis a passzív vesztegetőnek az ígéret ellenére nem lett volna módja a vagyoni előny tárgyát megszerezni.

III. Amennyiben az aktív vesztegető birtokából már kikerült a vesztegetésre szánt vagyoni előny, de az még  nem került a passzív vesztegető birtokába, a vagyonelkobzást a Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontja alapján az ígért vagyoni előny tárgyára az aktív vesztegetővel szemben kell elrendelni.
Előfordulhat, hogy az ígért vagyoni előny már kikerült az aktív vesztegető birtokából, pl. postára adta, azonban azt még a passzív vesztegető nem vette át;  ahogy az is, hogy a vagyoni előny tárgyának az átadása ugyan megtörtént, azonban a passzív vesztegető azt nem szerezte meg, mert pl. a bűncselekmény felderítésében közreműködve az asztalára letett vagyoni előny bűnjelkénti lefoglalásához nyújtott segítséget; avagy átvette ugyan a vagyoni előnyt, azonban azt a hatóságnak átadta. Ezekben az esetekben a vagyonelkobzás elrendelésének vele szemben a Btk. 74. § (1) bekezdés a) pontja alapján nincs helye.
Ilyenkor a Btk. 74. § (1) bekezdés f) pontja alapján az aktív vesztegetővel szemben kell az általa adott – de a passzív vesztegető által ténylegesen meg nem szerzett – vagyoni előnyre nézve a vagyonelkobzást elrendelni.

IV. A közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetésének következményeit vétlen személy nem viselheti; a vagyonelkobzásnak a bűnös úton szerzett vagyon elvonására vonatkozó céljával ez nem lenne összeegyeztethető. Ezért – bár a törvény ilyen rendelkezést a vagyonelkobzás kapcsán nem, csupán az elkobzás szabályai között tartalmaz [Btk. 72. § (3) bekezdése] – nincs helye vagyonelkobzásnak akkor sem, ha az ígért előny tárgyának az elkövető nem volt tulajdonosa, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott.