37. BK vélemény
Az üzletszerűen elkövetett bűncselekményekről

Az üzletszerűen elkövetett – ugyanolyan vagy hasonló – cselekmények egy eljárásban elbírálása esetében bűnhalmazatot kell megállapítani, ha az üzletszerűség a bűncselekmény minősítő körülménye, vagy ha a szabálysértési értékre elkövetett cselekmény az üzletszerűség folytán bűncselekmény.
Nincs helye viszont bűnhalmazat megállapításának, ha
a) a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak,
b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme, vagy
c) a cselekmények elkövetési magatartása  folyamatos jellegű.

Az üzletszerű elkövetés a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) Különös Részében alaptényállási elem, vagy minősítő körülmény.
A Btk. 6. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el, bűnhalmazatot kell megállapítani. A (2) bekezdés a bűnhalmazat alól egy kivételt szabályoz: a folytatólagosságot.
A törvény tehát nem tartalmaz halmazatot kizáró rendelkezést az üzletszerű elkövetésre.
Az üzletszerű elkövetésnél a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés az elkövető olyan célja, amely vagy a büntetőjogi felelősségre vonás, vagy a megvalósult bűncselekmény súlyosabb minősítésének a feltétele. Ha  a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés – az üzletszerű elkövetés – az alaptényállás eleme, akkor a törvényi tényállás többszöri megvalósítása ellenére bűncselekményegység létesül.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyszeri elkövetés esetén ne lehetne ezen bűncselekmény megvalósítását megállapítani, amennyiben fennáll a rendszeres haszonszerzésre törekvés.

Amikor a törvény az üzletszerű elkövetést a bűncselekmény minősített eseteként szabályozza, a már megvalósult bűncselekmény elkövetéséhez többletként olyan alanyi ismérv is társul, amely súlyosabb megítélést von maga után. Az üzletszerű elkövetés tehát ezekben az esetekben a fokozott társadalomra veszélyességet fejezi ki, s hatásában ugyanolyan, mint az egyéb minősítő körülmények.
Ezért akár ugyanolyan, akár hasonló jellegű több bűncselekmény üzletszerű megvalósítása esetén bűnhalmazatot kell megállapítani a következő bűncselekményeknél, illetve azok üzletszerűen elkövetésre vonatkozó további minősített eseteinél:

- magzatelhajtás [Btk. 163. § (2) bek. a) pont],
- emberi test tiltott felhasználása [Btk. 175. § (3) bek. b) pont],
- kábítószer birtoklása [Btk. 178. § (2) bek. a) pont, aa) alpont; 179. § (3) bek. a) pont ab) alpont],
- kábítószer készítésének elősegítése [Btk. 182. § (3) bek. b) pont],
- teljesítményfokozó szerrel visszaélés [Btk. 185. § (2) bek.],
- ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés [Btk. 189. § (3) bek. c) pont],
- emberkereskedelem [Btk. 192. § (3) bek. i) pont],
- kerítés [Btk. 200. § (3) bek.; (6) bek.],
- kiszolgáltatott személy megalázása [Btk. 225. § (3) bek.],
- vesztegetés [Btk. 290. § (3) bek.],
- vesztegetés elfogadása [Btk. 291. § (2) bek. b) pont],
- hivatali vesztegetés elfogadása [Btk. 294. § (3) bek. b) pont],
- befolyással üzérkedése [Btk. 299. § (2) bek. c) pont],
- robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés [Btk. 324. § (2) bek.],
- lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés [Btk. 325. § (3) bek.],
- nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés [Btk. 326. § (4) bek. a) pont, (5) bek. a) pont,
- haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés [Btk. 329. § (3) bek.],
- egyedi azonosító jellel visszaélés [Btk. 347. § (2) bek.],
- embercsempészés [Btk. 353. § (3) bek. d) pont],
- lopás [Btk. 370. § (2) bek. b) pont bc) alpont],
- sikkasztás [Btk. 372. § (2) bek. b) pont bc) alpont],
- csalás [Btk. 373. § (2) bek. b) pont bc) alpont],
- gazdasági csalás [Btk. 374 § (3) bek. b) pont bb) alpont],
- információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás [Btk. 375. § (2) bek. b) pont, (3) bek. b) pont, (4) bek. b) pont],
- orgazdaság [Btk. 379. § (2) bek. b) pont],
- uzsora-bűncselekmény [Btk. 381. § (2) bek.],
- védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása [Btk. 386. § (3) bek.],
- iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 388. § (2) bek.],
- pénzhamisítás elősegítése [Btk. 390. § (2) bek.],
- készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés [Btk. 393. § (2) bek.],
- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése [Btk. 394. § (2) bek.],
- költségvetési csalás [Btk. 396. § (2) bek. b) pont],
- jövedékkel visszaélés elősegítése [Btk. 398. § (2) bek. a) pont],
- pénzhamisítás [Btk. 399. § (4) bek. a) pont],
- rossz minőségű termékkel visszaélés [Btk. 415. § (2) bek. c) pont],
- megfelelőség hamis tanúsítása [Btk. 416. § (2) bek. b) pont],
- tiltott adatszerzés [Btk. 422. § (4) bek. b) pont].

a) Nem kerülhet sor bűnhalmazat megállapítására, ha a cselekmények a Btk. 6. §-ának  (2) bekezdésében foglalt folytatólagosság egységébe tartoznak.
Ha azonban a folytatólagosan elkövetett cselekmény egyúttal üzletszerűen megvalósítottként is minősül: a folytatólagosság mellett az üzletszerűséget is meg kell állapítani.

b) Nincs helye a bűnhalmazat megállapításának, ha az üzletszerű elkövetés az alaptényállás eleme. Ebben az esetben bűncselekményegység valósul meg, mivel az üzletszerűség a büntetőjogi felelősségre vonás feltétele. Ilyen bűncselekmény a zugírászat (Btk. 286. §).

c) Ha a törvényi tényállás szerinti elkövetési magatartás folyamatos jellegű, akkor természetes egységbe olvad a törvényi tényállást kimerítő – fizikai értelemben vett – több cselekmény. Ilyenkor az üzletszerűen elkövetés minősítő körülményének fennállása sem változtat az elkövetési magatartás folyamatossága miatt létrejött egységen.