2013.El.II.E.3/8.

3/2013. (VII.8.) BK vélemény

Az ittas járművezetés megállapíthatóságáról

Az ittas járművezetés bűncselekménye (Btk. 236. §) - az egyéb feltételek mellett – akkor állapítható meg, ha az elkövető vérében levő véralkohol-, illetve levegőalkohol-koncentráció a vezetéskor meghaladja a törvényben írt mértéket.

A 2012. évi C. törvény (Btk.) 236. §-ának (1) bekezdése  az ittas állapotban történő járművezetést tekinti bűncselekménynek. Azt, hogy ki az, aki „ittas állapotban” van, a törvény a 240.§ (3) bekezdésében levő értelmező rendelkezéssel határozza meg a következőkőképpen: „a 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.”

Értelmezési problémát vet fel az idézett jogszabályi szövegben az „eredményező” szó. Kérdés, hogy ezt a törvényszöveg milyen értelemben használja.

Eredményezésen ugyanis értendő egyrészt az, hogy a szervezetbe bevitt alkohol bizonyos véralkoholszintet „eredményez”, okoz, hoz létre.

Másrészt az eredményként létrejött alkoholszint „eredményezi” az egyén ittasságát, azaz befolyásoltságát.

Az nem vitás az értelemező rendelkezésből, hogy a vezetéskor kell fennállnia az „ittas állapotnak”.

A döntő kérdés az, hogy ez a vezetéskori állapot az,  amikor a szervezetben meghatározott érték feletti alkoholszint (koncentráció) van, vagy az, amikor meghatározott mennyiségű alkohol van. Az „eredményező” szó  mindkettőre utalhat.
   
A Kúria véleménye szerint az az értelmezés a helyes, mely szerint ez a kifejezés azt jelenti, hogy az alkohol fogyasztás, a szervezetbe bevitt alkohol a vezetéskor már „eredményezte” a meghatározott alkoholszintet, és a „eredményező” szó használata csupán arra utal, hogy ez egy folyamat volt, egy folyamat, amely az alkohol bevitelétől a meghatározott alkoholszint eléréséig tartott.

Az ittas járművezetés miatt indult büntetőeljárásokban tehát a továbbiakban sem mellőzhető a vezetéskori alkoholszint /koncentráció foka/ meghatározása.

Budapest, 2013. július 8.

Dr. Kónya István s.k. kollégiumvezető
Dr. Soós László s.k. a kollégium jegyzője

A kiadmány hiteléül:

tanácsjegyző
N-né dr. TH