Köf.5.033/2012/6. számú határozat

KÚRIA

Köf.5033/2012/6.szám

A KÚRIA
ÖNKORMÁNYZATI TANÁCSA

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Horváth Zsuzsanna jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (1056 Budapest, Váci utca 62-64) indítványa alapján
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat (1145 Budapest, Pétervárad utca 2.) ellen a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének
a változtatási tilalom elrendeléséről szóló, a 25/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelettel módosított 4/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelete törvényellenességének vizsgálatára irányuló nemperes eljárásban
meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t:

A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapítja, hogy Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló - a 25/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelettel módosított - 4/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet 2. §-a törvénysértő ezért azt megsemmisíti.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.
A Kúria önkormányzati tanácsa elrendeli, hogy határozatát – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon  hirdessék ki.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s
I.

1. Budapest Főváros Kormányhivatala a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 98. § (2) bekezdés a) pontja és 99. § (1) bekezdés alapján törvényességi észrevételt tett Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testületének a változtatási tilalom elrendeléséről szóló, a 25/2011. (V. 2.) önkormányzati rendelettel módosított (a továbbiakban: Mód. Ör.) 4/2011. (I. 27.) önkormányzati rendelet (Ör.) 2. §-a ellen a jelölt jogsértés megszüntetésére. A képviselő-testület a törvényességi észrevételt megtárgyalta, de a törvénysértést nem szüntette meg. A kormányhivatal 2011. december 6-án indítvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz és kérte az Ör. 2. §-a felülvizsgálatát és megsemmisítését az alábbi indokok alapján: Az Ör. változtatási tilalmat rendelt el Budapest XIV. kerület teljes területére a rendeletben meghatározott kivételekkel. A Mód. Ör. az Ör. 2. §-át akként módosította, hogy kimondta: a változtatási tilalom nem áll fenn az abban felsorolt helyrajzi számmal ellátott területeken. Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: indítványozó) véleménye szerint a változtatási tilalom elrendelésének ez a módja szemben áll az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 12. § (1) bekezdésével és 21. § (1)-(2) bekezdésével, továbbá a Mód. Ör. által bevezetett az a megoldás, hogy egyes helyrajzi számú ingatlanokat kiemel a változtatási tilalom hatálya alól, azonban a telektömb többi ingatlanára nézve a változtatási tilalmat változatlanul fenntartja ellentétes – a 125/2008. (X.17.) AB határozat által a jogalkotásra is irányadó - rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével. Mindezek alapján kérte az indítványozó az Alkotmánybíróságtól az Ör. – Mód. Ör. által megállapított – 2. §-ának felülvizsgálatát és megsemmisítését.

2. 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. Cikk. (2) bekezdés c/ pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 72. § (1) bekezdése szerint az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján a bírósághoz kell áttenni az e törvény hatálybalépését megelőzően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve jogelődje által előterjesztett olyan indítványt, amely jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárásban önkormányzati rendelet vizsgálatára irányult, és az indítvány tartalmában önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állítja.
Ez Alapján az Alkotmánybíróság az indítványt áttette a Kúriára.

3. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi 52. §-a alapján 30 napos határidő tűzésével megküldte az indítványt Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzatának az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat az állásfoglalás nyújtásának lehetőségével – s ezáltal álláspontjának a Kúria Önkormányzati Tanácsával való ismertetésével – a felhívás ellenére nem élt.

II.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Ör. megalkotásakor a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) változtatási tilalmat rendelt el – a közterületek és a rendelet 1. §-ában meghatározott utcák által lehatárolt területek kivételével – Budapest XIV. kerület teljes területére. Az önkormányzat az Ör. megalkotásakor az Étv. 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazásra és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladat-ellátásra hivatkozott. Az Ör. megalkotását követő pár hónap múlva fogadta el az önkormányzat a Mód. Ör.-t. A Mód. Ör. kiegészítette az Ör. 2. §-át egy „listával”, amely tömbszám, határoló utcák és helyrajzi szám feltüntetésével tételesen sorolja fel, hogy az Ör. által elrendelt változtatási tilalom mely további területeken (ingatlanokon) nem áll fenn. Az önkormányzat a Mód. Ör. megalkotása kapcsán az Étv. 20. § (2) bekezdésére és az Ötv.  8. § (1) bekezdésére hivatkozott.
Az Ör. jelenleg hatályos szövege így a mellett, hogy Budapest XIV. kerület teljes területére továbbra is elrendeli a változtatási tilalmat két irányú kivételt határoz meg. Egyrészt az Ör. 1. § értelmében a közterületekre és az ott meghatározott utcák által határolt területekre nem terjed ki a változtatási tilalom [ezt a felsorolást az indítvány benyújtását követően bővítette az önkormányzat az 56/2011. (XI. 23.) rendelet 8. § (3) bekezdésével, és a 9/2012. (III. 2.) rendelet 1. §-ával]. Másrészt az Ör. 2. §-a az említett helyrajzi számokkal is jelölt „listát” érintően rendelkezik úgy, hogy az Ör. által elrendelt változtatási tilalom nem áll fenn ezeken a területeken (sem). Az indítvány csak a módosított Ör. 2. §-ának vizsgálatára és megsemmisítésére irányul, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa a vizsgálatot e tekintetben folytatta le.

2. Az Étv. 20. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az érintett területre változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítésének időszakára annak hatálybalépéséig. Az Étv. 12. § (1) bekezdés szerint a szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes – legalább telektömb nagyságú – területrészeire készülhet. Az Étv. 13. § (5) bekezdése értelmében a helyi építési szabályzatot is legalább telektömbökre kiterjedően kell készíteni. Az Étv. 2. § 26. pontja szerint telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. Az Étv. 21. § (1) bekezdése értelmében a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő. A 21. § (2) bekezdés pedig kimondja, hogy a változtatási tilalom – ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik – három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik.
Az Étv. 22. §-a a változtatási tilalom alá eső területekkel kapcsolatos tulajdoni korlátozásokról rendelkezik, így a változtatási tilalom alá eső területen telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad.

3. Az Ör. a kerület egész közigazgatási területére rendelte el a változtatási tilalmat azzal, hogy kivételeket határozott meg. Az Ör. így nem azokat a területeket (telektömböket) jelölte meg amelyekre nézve a változtatási tilalom fennáll, hanem fordítva, azokat amelyekre nézve a változtatási tilalom – s az ezzel együtt járó tulajdoni korlátozás - nem érvényesül. Az indítványozó ezt a szabályozás-technikát nem támadta. Az Ör. a kivételek között – az indítványozó által jelölt módon – nemcsak telektömböket, hanem egyes telektömbökön belül bizonyos helyrajzi számú ingatlanokat is kivett a változtatási tilalom alól azzal, hogy a telektömb többi ingatlanára nézve a változtatási tilalmat fenntartotta. Az Ör. vizsgált 2. §-a ezáltal kilépett a „legalább telektömb nagyságú” Étv. 12. § (1) bekezdésben meghatározott törvényi keretekből.
Az Alkotmánybíróság a 125/2008. (X. 17.) AB határozatában – Vác Város Önkormányzatának a változtatási tilalomról szóló rendelete vizsgálata kapcsán - megállapította, hogy az „Étv. előírásai szerint a helyi építési szabályzat, illetve a szabályozási terv - amelyek elkészítésére, illetve felülvizsgálatára adott írásbeli megállapodás a változtatási tilalom rendelettel történő meghatározásának formai feltétele - a település közigazgatási területére, vagy külön-külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú - területrészleteire készülhet. Az Étv. fogalmi rendszerében a telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol” (ABH 2008, 1474, 1480.) Erre az érvelésre tekintettel a 139/2008. (XI. 20.) AB határozat Dunakeszi Város Önkormányzatának a változtatási tilalom elrendeléséről szóló rendelete vizsgálata kapcsán kifejtette, hogy a rendelet „nem felel meg ezeknek a törvényi előírásoknak, mivel nem a telektömbre, hanem ezen belül csupán egyetlen ingatlanra rendelte el a változtatási tilalmat, így az ellentétes az Étv. 21. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel.”(ABH 1998, 1482, 1485.)

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa előtt lévő Ör. 2. §-a hasonló szabályozást tartalmaz amennyiben – ahogy az indítványozó állítja - a telektömbön belül bizonyos helyrajzi számú ingatlanokat kiemel a változtatási tilalom hatálya alól. A változtatási tilalom célja az építési szabályozások meghatározó átalakítása előtt egy adott terület megóvása attól, hogy azon visszafordíthatatlan beavatkozások történjenek. Ezért fogalmaz úgy az Étv. 20. § (1) bekezdés a) pontja, hogy a változtatási tilalom a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítésének időszakára annak hatálybalépéséig rendelhető el az érintett területre. Az Étv. 12. § (1) bekezdése a szabályozási tervhez, az Étv. 13. § (5) bekezdése a helyi építési szabályzathoz fűzi a legalább telektömb nagyságú területrész feltételt. E jogszabályi rendelkezések összevetése alapján – összhangban az Alkotmánybíróság fenti határozataival – a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a változtatási tilalom önkormányzati rendelettel történő meghatározásának feltétele, hogy - a település közigazgatási területére, vagy külön-külön annak egyes - legalább telektömb nagyságú  területrészleteire készülhet. E követelményt sérti az az önkormányzati szabályozás, amely úgy rendeli el az adott település egész közigazgatási területére a változtatási tilalmat, hogy az alól kivételeket – a telektömb nagyság követelményét sértve – helyrajzi számok által megjelölt ingatlanonként határoz meg (ahogy az Ör. jelen ügyben vizsgált 2. §-a teszi).

5. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy a Ör. – Mód. Ör.-el megállapított - 2. §-a ellentétben áll az Étv. 2. § 26. pontjával, 12. § (1) bekezdésével, 13. § (5) bekezdésével és 21. § (1) bekezdésével, ezért e rendelkezést a Bszi. 55. § (2) bekezdés a) pontja alapján megsemmisítette.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi. 55. § (2) bekezdés b) pontja szerint elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A megsemmisített rendelkezés a Bszi. 56. § (2) bekezdés alapján a határozat Magyar Közlönyben való közzétételét követő napon veszti hatályát.

A Kúria egyben  a Bszi. 55. § (2) bekezdés c) pontja alapján  elrendelte, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor.
A jelen határozat elleni jogorvoslat lehetőségét a Bszi. 49. §-a zárja ki.

Budapest, 2012. május 7.

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr. Marosi Ildikó sk. bíró