Köf.5.024/2021/9. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

h a t á r o z a t a

Az ügy száma: Köm.5024/2021/9.

A tanács tagjai: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Kiss Árpád Lajos bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Káldi Zoltán kamarai jogtanácsos

Az érintett önkormányzat: Balatonakarattya Község Önkormányzata (8172 Balatonakarattya, Iskola u. 7.)

Az érintett önkormányzat jogi képviselője: Dr. Imrédy Ügyvédi Iroda (………….; eljáró ügyvéd: Dr. Imrédy Szabolcs)

Az ügy tárgya: normaalkotási kötelezettség elmulasztása

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/A. § (1)-(4) bekezdésein alapuló településfejlesztési koncepció megalkotására vonatkozó jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

- elrendeli, hogy határozatát annak kézhezvételét követő nyolc napon belül a képviselő-    testület az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Balatonakarattya Község Önkormányzata (a továbbiakban: az önkormányzat) a 130/2015. (XII. 28.) önkormányzati határozatával a saját területére hatályossá és érvényessé nyilvánította Balatonkenese Város Képviselő-testülete 4/2006. (I. 26.) számú határozatával elfogadott településfejlesztési koncepcióját. A határozat 3. pontjában a képviselő-testület önálló településfejlesztési koncepció elkészítésére vonatkozó szándékát is kinyilvánította.

[2] A Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 132. § (1) bekezdésének a) pontja és 134. § (1) bekezdése által biztosított hatáskörében, valamint a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 2. § (7) bekezdésében foglaltak alapján 2020. május 13. napján kelt VE/53/226-2/2020. számú ismételt törvényességi felhívásban 2020. szeptember 30-ai határidővel felhívta Balatonakarattya Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat)  Képviselő-testületét a jogszabálysértés megszüntetésére, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint – azoknak megfelelő tartalommal – a településfejlesztési koncepció elkészítésére és annak határozattal való elfogadására.

[3] Az indítványozó az ismételt törvényességi felhívásban utalt arra, hogy Balatonakarattya közigazgatási területére – a két település szétválása előtti állapotot tükrözve – továbbra is Balatonkenese Nagyközség 2006. január 26-án elfogadott területfejlesztési koncepciója van érvényben.

[4] Az önkormányzat képviselő-testülete az ismételt törvényességi felhívást követően, az abban foglalt határidőben településfejlesztési koncepciót nem alkotott.

[5] Az indítványozó ezt követően 2020. október 5. napján az Mötv. 140. § (1) bekezdés a) pontja alapján mulasztási pert indított az önkormányzat ellen. A Veszprémi Törvényszék a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 127. §-a és 128. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapította, hogy a mulasztási per feltételei fennállnak, az Mötv. 140. § (1) bekezdésében a mulasztási per indítására nyitva álló határidőt az indítványozó megtartotta. A Kp. 129. §-a alapján 2021.  február 5. napján meghozott 11.K.701.204/2020/9. számú ítéletében az indítványozó keresetét alaposnak találta, megállapította, hogy az önkormányzat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) „9/A. §-ában foglalt megállapítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget” és kötelezte, hogy az elmulasztott közigazgatási cselekményt legkésőbb 2021. november 10. napjáig valósítsa meg, azaz az önkormányzat képviselő-testülete állapítsa meg Balatonakarattya Község településfejlesztési koncepcióját.

[6] Az önkormányzat fellebbezését elbíráló Kúria a Kf.V.39.844/2021/4. számú végzésével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte, a mulasztási per lefolytatására irányuló eljárást megszüntette és az ügyet áttette a Kúria Önkormányzati Tanácsához. A Kúria döntésének indokolása szerint a településfejlesztési koncepció elfogadása az önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata, megalkotása törvényi kötelezettség, ezáltal annak elmulasztása nem a Kp. XXII. fejezete szerinti mulasztási per tárgya, hanem a Kp. XXV. fejezete szerinti eljárás az irányadó, amelynek lefolytatására a Kp. 12. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa rendelkezik hatáskörrel.

Az indítvány és az önkormányzat védirata

[7] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az áttétel folytán az indítványozó Veszprémi Törvényszékhez előterjesztett keresetét és az eljárásban tett nyilatkozatait tekintette indítványnak. Az indítványozó a 2020. október 5. napján kelt keresetében foglaltakat fenntartva kérte az érintett önkormányzat normatív határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és határidő tűzésével az önkormányzat kötelezését arra, hogy készítse el és határozattal fogadja el Balatonakarattya Község településfejlesztési koncepcióját. Indítványának jogalapjaként az Étv. 3. § (1) bekezdés a) pontját, 6. § (1) bekezdését, 9/A. §-át, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1) bekezdését, 5. §-át és 2. számú mellékletét jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy az önkormányzat az ismételt törvényességi felhívásban leírt jogsértéseket határidőben nem szüntette meg, ezzel kapcsolatos döntést nem hozott. Előadta, hogy az önkormányzat rendelkezik helyi építési szabályzattal [Balatonakarattya Község Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 6/2014. (XII. 8.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ)] és az azt megalapozó településszerkezeti tervvel, ez utóbbi az Étv. 2. § 29. pontja alapján a településfejlesztési koncepcióban leírt célok megvalósítását biztosítja. Ebből következően mind a településfejlesztési koncepció, mind annak jogszabályokkal való összhangja az érintett önkormányzat számára kötelezettséget formál, azonban a 130/2015. (XII. 28.) önkormányzati határozattal a saját területére érvényesnek nyilvánított Balatonkenese város koncepciója az R. 2. mellékletében foglalt tartalmi követelményeknek nem felel meg. Előadta, hogy a településfejlesztési koncepció nem jogszabály, így annak hatályossá nyilvánítása nem lehetséges, továbbá a Balatonkenese Város Képviselő-testülete 4/2006. (I. 26.) számú határozatával elfogadott dokumentum hatálya kizárólag e településre és nem annak elfogadáskori településrészére, a 13/2013. (I. 8.) KE határozattal önálló településsé vált Balatonakarattya község önkormányzatára vonatkoztatható, így fogalmilag kizárt a hatályossá nyilvánítás, valamint a 130/2015. (XII. 28.) önkormányzati határozat tartalmában és formájában sem tekinthető az önkormányzat területfejlesztési koncepciójának.

[8] Az indítványozó az indítványát 2021. szeptember 23. napján kiegészítette. Beadványában előadta, hogy az indítvány nem késett el, mivel 2020. szeptember 30-ig az önkormányzat a megismételt felhívásban leírt jogsértéseket az eredménytelenség kockázata nélkül orvosolhatta volna. Az indítványt az indítványozó a jogszabály által megszabott határidőben, 2020. október 5-én nyújtotta be. Annak ténye, hogy az alperes saját területére érvényesnek nyilvánította Balatonkenese önkormányzatának településfejlesztési koncepcióját, nem jelenti annak tényét, hogy saját településfejlesztési koncepcióval bírna. Önkormányzatként minden tekintetben önálló, saját jövőképpel, környezeti, társadalmi, gazdasági igényekkel, adottságokkal rendelkező jogi személy, aki éppen a 130/2015. (XII.28.) önkormányzati határozat 3. pontjában maga is elismerte és saját magára nézve kötelezettségként fogalmazta meg az új településfejlesztési koncepció elkészítésének szükségességét. A településfejlesztési koncepció az önkormányzat törvényes működésének garanciája, annak hiánya nemcsak mulasztással megvalósuló jogsértés, hanem a jogbiztonság, valamint az Mötv. 9. §-ában leírt rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményeinek sérelmét is jelenti. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a Kúria 2020. november 10. napján kelt, Kfv.IV.37.465/2020/10. számú ítéletével a határvonalat megállapította. Előadta, hogy a helyi önkormányzat nemcsak jogállását tekintve autonóm, hanem – a jogszabályi kereteken belül – költségvetési gazdálkodásában is, melynek során nemcsak a központi költségvetésből kapott támogatásokkal, hanem saját bevételeivel is önállóan gazdálkodik. Feladatai ellátásának ezzel összefüggő kötelezettsége független a központi költségvetési támogatások jellegétől, jogcímétől és nagyságától.

[9] Az önkormányzat védiratában elsődlegesen a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítását kérte arra hivatkozással, hogy az Mötv. 140. § (1) bekezdésében előírt, mulasztási per indítására nyitva álló határidő ugyanis nem az ismételt törvényességi felhívásban megjelölt szeptember 30. napjával kezdődött meg, mivel az alperes a törvényességi felhívás teljesítését a 63/2020. (VII.8.) önkormányzati határozatával elutasította. A véleménye szerint a törvényességi felhívás teljesítésének határozati elutasításával megvalósult az Mötv. 140. § (1) bekezdésében rögzített kézhezvétel, így a kereset elkésett.

[10] Az önkormányzat az ügy érdemét tekintve az indítvány elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a 130/2015. (XII. 28.) önkormányzati határozattal a településfejlesztési koncepciót elfogadta, azt a keresetlevélhez az indítványozó maga is csatolta, így a felek között nem vitás, hogy a határozatot 2015-ben meghozta. Ez alapján határozathozatali kötelezettség elmulasztása megállapításának nincs helye. Hivatkozott arra, hogy a 130/2015. (XII. 28.) önkormányzati határozatot az indítványozó a bíróság előtt nem támadta meg, így az jelenleg is hatályos és érvényes. Az indítványozó a határozat tartalmát és mellékletét kifogásolja, így nem állapítható meg határozathozatali kötelezettség elmulasztása.

[11] Az önkormányzat elismerte, hogy a településfejlesztési koncepció elkészítése jogszabályi kötelezettség, előadta ugyanakkor, hogy ez hozzávetőlegesen 15-20 millió forint költséggel jár, ami a költségvetése közel 10 százaléka, így az a kötelező feladatellátást is veszélyeztetné. Hivatkozott az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdésének harmadik mondatában foglaltakra, hangsúlyozva, hogy a feladat elvégzéséhez költségvetési forrásban nem részesült, az önkormányzatokra pedig csak olyan feladatok róhatóak, amelyeknek a forrását a költségvetés biztosítja. A közigazgatási terület kérdéskörével kapcsolatban az Étv. 9/A. § (1) bekezdésére és a 2. § 27. pontjára hivatkozással kiemelte, hogy a településfejlesztési koncepciót a település egészére vonatkozóan kell elkészíteni, azonban Balatonakarattya egyértelműen definiált közigazgatási területtel mindaddig nem rendelkezett, amíg a Kúria ítéletet nem hozott.  Előadta, hogy az ítélettel szemben alkotmányjogi panaszt nyújtott be, amely a közigazgatási határral kapcsolatos bizonytalanságot továbbra is fenntartja. Az önkormányzat szerint az indítványozó az általa lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás során nem vette figyelembe az önkormányzat speciális helyzetét.

[12] Az indítványozó az önkormányzat védiratára tett, 2021. szeptember 20-án kelt észrevételében az indítványában foglaltakat fenntartotta.

[13] Az önkormányzat 2021. október 12-én kelt beadványában megerősítette, hogy a védiratában, valamint az egyéb, a Veszprémi Törvényszék előtt folyamatban volt perben előterjesztett beadványaiban kifejtett jogi és ténybeli álláspontot fenntartja.

Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása

[14] Az indítvány nem megalapozott.

[15] A Kp. 139. §-a a helyi önkormányzati rendeletek, mint az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése és a 32. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályok vizsgálata mellett a Kúria hatáskörébe utalja a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatának, mint a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (2) bekezdése szerinti közjogi szabályozó eszköz vizsgálatát is. A Kp. a közigazgatási jogvita fogalmának meghatározásakor külön veszi a Jat. hatálya alá nem tartozó általános hatályú rendelkezést [Kp. 4. § (3) bekezdés c) pont, és (5) bekezdés], és a Kp. XXV. Fejezetébe foglalt, a Jat. hatálya alá tartozó általános hatályú rendelkezések (azaz az önkormányzati rendelet és a normatív határozat) vizsgálatát. Az Alaptörvény, a Jat. és a Kp. jelölt szabályai a közigazgatási bíráskodást teljessé teszik a helyi önkormányzatok által alkotott normák törvényességi vizsgálatát illetően. A Kúria Önkormányzati Tanácsa még nem vizsgált önkormányzati normatív határozatot, ezért fontosnak tartotta jelezni, hogy a hatáskörébe tartozó önkormányzati normaalkotás feletti centralizált törvényességi kontroll ezáltal teljes.

[16] A Kúria megállapítja, hogy a törvényi felhatalmazás által kötelező jogalkotás elmulasztása – adott esetben – a közügyek intézésének akadálya lehet az adott településen, a rendelet meg nem alkotása a helyi választópolgárok jogait és kötelezettségeit közvetlenül érinti (Köm.5042/2018/3., Köm.5008/2020/3.). Az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése és az Mötv. 137. § (1) bekezdése ezért kimondja, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.”

[17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítvány elbírálása körében először azt a kérdést vizsgálta, hogy az indítvány elkésettnek tekinthető-e.

[18] Az önkormányzat hivatkozása szerint az indítványozónak az Mötv. 140. § (1) bekezdése szerinti határidőben kellett volna kezdeményeznie a bíróság eljárását.

[19] Az Mötv. 140. § (1) bekezdése szerint a kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül indíthat mulasztási pert a helyi önkormányzat törvényen alapuló

a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítására, vagy
b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítására.

[20] A mulasztási per szabályait a Kp. XXII. fejezete szabályozza. A Kp. 127. §-a szerint a közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása (a továbbiakban: mulasztás) miatti perben e törvénynek az egyszerűsített perre vonatkozó szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[21] A Kp. XXV. fejezetében található 139. §-a értelmében a Kp. rendelkezéseit a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban a Kp. XXV. fejezetében foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni.

[22] A mulasztási per és a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárás két elkülönülő eljárás, melyek között a leglényegesebb különbséget a mulasztás tárgya adja. Előbbi esetben ugyanis a mulasztás tárgya olyan közigazgatási cselekmény, amely nem tartozik a Jat. hatálya alá [vö. különösen: Kp. 4. § (3) bekezdés], utóbbi esetben azonban kifejezetten a Jat. hatálya alá tartozó jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz.

[23] Az indítványozó a 2020. október 5-én kelt, Veszprémi Törvényszékhez benyújtott keresetlevelében – melyet a Kúria Önkormányzati Tanácsa előtti eljárásban indítványként fenntartott – annak megállapítását kérte, hogy az önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét mulasztotta el, amikor nem alkotta meg Balatonakarattya község településfejlesztési koncepcióját.

[24] A keresetlevél előterjesztésekor hatályos Étv. 9/A. § (1) bekezdése szerint a településfejlesztési koncepció hosszú távra rendszerbe foglalja az önkormányzat településfejlesztési szándékait, ennek keretében a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével meghatározza a település jövőképét, javaslatot tesz a helyi környezet, társadalom, gazdaság és az infrastruktúra átfogó fejlesztésére, a műszaki, az intézményi, valamint a táji, természeti és ökológiai adottságok fenntartható hasznosítására. A településfejlesztési koncepcióban foglaltakat a települési önkormányzat döntéseiben érvényesíti. Az Étv. 9/A. § (3) bekezdése alapján a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát a települési önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.

[25] A R. 3. § (1) bekezdése értelmében településfejlesztési koncepciót kell készíteni, ha a) jogszabály előírja, vagy b) a települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a település társadalmi, gazdasági, illetve környezeti helyzetében bekövetkezett változások vagy új településfejlesztési szándék miatt indokoltnak tartja.

[26] A R. 5. § (1) és (2) bekezdése szerint a hosszútávra szóló koncepciót az önkormányzat a megállapításról szóló döntés mellékleteként fogadja el.  A koncepciót és a módosítását a megalapozó vizsgálat alapján kell elkészíteni, részletes tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

[27] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítvánnyal érintett településfejlesztési koncepció a Jat. 23. § (2) bekezdése szerinti normatív határozat, amely a Jat. 1. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Jat. hatálya alá tartozik. Ebből következően az indítványban foglalt mulasztás megállapítása – összhangban a Kúria Kf.V.39.843/2021/4. számú határozatában foglaltakkal – nem mulasztási perre, hanem Kp. XXV. fejezetében található 11. cím szerinti helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásra tartozik. Ebből következően a mulasztási per megindítására vonatkozó Mötv. 140. § rendelkezései jelen eljárásban nem voltak alkalmazhatóak.

[28] A kormányhivatal a helyi önkormányzat törvényen alapuló rendeletalkotási vagy határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását az Alaptörvény 32. cikk (5) bekezdése alapján kezdeményezheti. Az Mötv. 132. § (1) bekezdés a) pontja szerint a kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl – többek között – törvényességi felhívással élhet.

[29] Az Mötv. 134. § (1) bekezdése alapján, ha a kormányhivatal jogszabálysértést észlel, a törvényességi felügyelet körében legalább harminc napos határidő tűzésével felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedéséről vagy egyet nem értéséről a kormányhivatalt írásban tájékoztatni.  A (2) bekezdés értelmében a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén a kormányhivatal a törvényességi felügyeleti eljárás egyéb eszközeinek alkalmazásáról mérlegelési jogkörben dönt.

[30] Az Mötv. 137. § (1) bekezdése szintén nevesíti a kormányhivatal azon jogkörét, hogy indítványozhatja a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

[31] Az indítvány előterjesztésének határidejét sem az Alaptörvény, sem az Mötv. nem szabja meg. Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A kormányhivatal indítványa alapján a bíróságnak a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló eljárása azt a célt szolgálja, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének – a bíróság határozata alapján – tegyen eleget, vagy az önkormányzat jogalkotása a kormányhivatal jogalkotási felhívása útján pótolható legyen, azaz a kötelező jogalkotás megtörténjen. Ellentétes lenne ezzel a céllal, ha a kormányhivatal a jogalkotási mulasztás fennállása alatt az idő múlásával elveszítené a bírósági eljárás indítványozásának jogát, és ezáltal a helyi önkormányzat jogalkotási mulasztása nem lenne megállapítható. Ennek eredményeként ugyanis a megalkotandó norma tényleges hiányának összes hátránya orvosolhatatlanul fennmaradna.

[32] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította tehát, hogy az Mötv. Alaptörvény 28. cikkével összeegyeztethető értelmezése szerint a kormányhivatal a Mötv.-ben meghatározott eljárás keretében kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását.

[33] A fent kifejtettek szerint az indítvány nem késett el, ezért a Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt érdemben bírálta el.

[34] A településfejlesztési koncepció fogalma 2021. július 1. napjától az Étv-ben már nem létezik, mert az Étv. 2. §. 27. pontját [„Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum”] a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény 32. § a) pontja hatályon kívül helyezte. Ezzel egyidőben módosult az Étv. 2. §. 29. pontja is és a településszerkezeti terv helyébe a településterv lépett, mely a településfejlesztési terv és a településrendezési terv együttes megnevezése. A településfejlesztési terv önálló fogalmi meghatározását az Étv. 2. § -a nem tartalmazza.

[35] Az Étv. 2021. július 1. napjával módosított 9/A. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat a település tervszerű, fenntartható, valamint gazdaságos fejlesztése és üzemeltetése érdekében, a település egészére integrált, stratégiai és területi alapú, a környezeti, társadalmi és gazdasági adottságokra alapozott - a településrendezést elősegítő - településfejlesztési tervet készít. E rendelkezés (2) bekezdése értelmében a településfejlesztési tervben az önkormányzat a területi adottságok és összefüggések figyelembevételével rövid, közép- és hosszú távra rendszerbe foglalja településfejlesztési szándékait, ennek keretében a) meghatározza a település jövőképét, b) a jövőkép megvalósítása érdekében meghatározza az integrált fejlesztési célokat és a célok elérését szolgáló feladatokat, c) az egyes integrált fejlesztési célokhoz és a feladatokhoz rögzíti a fejlesztési céladatokat és a fejlesztési akcióterületeket, egyben javaslatot tesz - a település térbeli, fizikai rendszerébe illesztve - az akcióterületek hasznosításának jellegére és módjára, a megőrzendő és a fejlesztési célokat szolgáló egyéb területek meghatározásával együtt, d) meghatározza az a)-c) pontban foglaltak térbeli, időbeli és gazdasági rendszerét.

[36] Az Étv. 9/A. §-ának (3) bekezdése alapján a településfejlesztési terv részletes tartalmi követelményeit az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg; a (4) bekezdés pedig arról rendelkezik, hogy a településfejlesztési tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete normatív határozattal állapítja meg.

[37] Az Étv. 62. § (1) bekezdés 22. pontja felhatalmazza a Kormányt, hogy a településfejlesztési terv tartalmára, elkészítésére és elfogadására vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.

[38] E törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg a Kormány a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ttr.), mely rendelet tárgyi hatálya a településfejlesztési tervre (a továbbiakban: fejlesztési terv) is kiterjed. [1. § a) pont] A rendelet a kihirdetését követő napon, 2021. július 16. napján lépett hatályba.

[39] A Ttr. 79. § c) pontja szerint a rendelet megalkotásával „hatályát veszti a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet”, mely rendelkezés a Ttr. 77. § (3) bekezdése alapján 2027. július 1-jén lép hatályba.

[40] Az átmenet idejére vonatkozó szabályokat a Ttr. az alábbiak szerint rendezi.

[41] A Ttr. 78. § (1) bekezdése kimondja, hogy [a] településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat, a kerületi építési szabályzat, a fővárosi rendezési szabályzat, a településtervek, a kézikönyv és a településképi rendelet a) legkésőbb 2021. december 31-ig megkezdett készítése és módosítása során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (e § tekintetében a továbbiakban: korábbi R.) VI. Fejezetének eljárási rendelkezéseit, b) 2022. január 1-jétől történő készítése és módosítása során a VII-IX. Fejezet eljárási rendelkezéseit kell alkalmazni. Ugyanezen § (3) bekezdés a) pontja értelmében [a] fejlesztési terv és a rendezési terv készítése során - figyelemmel az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra -, ha a korábbi R. településfejlesztési koncepciót, integrált településfejlesztési stratégiát említ, azon fejlesztési tervet is érteni kell. Mindez azt jelenti, hogy 2022. január 1. napjától a helyi önkormányzatok településfejlesztési tervüket már a Ttr. szerinti új eljárási rend szerinti kötelesek megalkotni.

[42] Az Étv. 9/A. §-ához fűzött jogalkotói indokolás szerint a településfejlesztés egyszerűsítése érdekében döntött úgy a jogalkotó, hogy a településfejlesztési koncepciót és az integrált településfejlesztési stratégiát, új tervtípus, a településfejlesztési terv váltja. A korábbi szabályozás alapján a kistelepüléseknek is hosszútávra irányadó koncepciót kellett készíteniük, miközben a mindennapokban rövid- és közép távú célok mentén hozzák meg a döntéseiket. A módosítás a valósághoz igazítottan csökkenti a koncepcionális elemeket, egyben nagyobb hangsúlyt fektet a célokra, a céladatok és fejlesztési akcióterületek meghatározására és a stratégiai megközelítésre. Mindez azt jelenti, hogy 2021. július 1. napjától az Étv. 9/A. §-ában nem egyszerű névváltozás történt, mert a településfejlesztési koncepció és a településfejlesztési terv nemcsak elnevezésében, de tartalmában is lényeges eltérést mutat. A Ttr. 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a fejlesztési terv a település jövőképének meghatározása mellett, a település fejlődésének meghatározására rögzíti azokat a rövid, közép- és hosszú távú célokat, feladatokat, településfejlesztési akciókat, fejlesztéseket, intézkedéseket, amelyeket a település a tervszerű, fenntartható és gazdaságos fejlődése és üzemeltetése érdekében megvalósítana.  A Ttr. 10. § (2) bekezdése alapján a fejlesztési terv tartalmi követelményeit - a (3) és (4) bekezdés figyelembevételével - a 3. melléklet tartalmazza.

[43] A Kúria Önkormányzati Tanácsa mindezek alapján azt állapította meg, hogy a jelenleg hatályos szabályozás alapján 2021. július 1. napjától az önkormányzatok már nem kötelezhetők az indítványban megjelölt településfejlesztési koncepció megalkotására. A Ttr. 78. § (1) bekezdésének átmeneti rendelkezése csak azt teszi lehetővé, hogy az önkormányzat befejezze a településfejlesztési koncepció elkészítését, ha azt már megkezdte. Ha ilyen tevékenység nincs folyamatban, akkor azt nem is kell elkezdeni, ehelyett a fejlesztési tervet kell elkészíteni. Kétségtelen, hogy a jogszabályi rendelkezések változása miatt az esetleges mulasztás jogkövetkezmény nélkül maradna, de ez csak a korábbi kötelezettségre vonatkozik, a fejlesztési terv elkészítését nem érinti.

[44] Az indítványozó a Kúria 2021. szeptember 10. napján kiadott 2. számú végzésben szereplő felhívásra a 2020. október 5. napján kelt – indítványként is fenntartott - keresetlevelét az időközben bekövetkezett jogszabályi változások ellenére sem módosította, azt továbbra is a településfejlesztési koncepció megalkotása tekintetében tartotta fenn. Mivel ez a jogintézmény a fent bemutatott jogszabályi összefüggés alapján – abban a formában, amit a keresetlevél, illetve a felhívásra adott válasz tartalmaz – megszűnt, ezért a Kúria a jogalkotói mulasztás megállapítására irányuló indítványt a Kp. 142. § (2) bekezdése alapján elutasította.

[45] A Kúria döntése nem értelmezhető úgy, hogy Balatonakarattya Község Önkormányzata ne lenne köteles a Balatonkenese Város Képviselő-testülete 4/2006. (I. 26.) számú határozatával elfogadott településfejlesztési koncepciónak a Balatonakarattya Község Önkormányzata 130/2015. (XII. 28.) önkormányzati határozatával saját területére hatályossá nyilvánított rendelkezéseinek betartására.

A döntés elvi tartalma

A helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló eljárás célja, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget, ezért az indítvány előterjesztésének rendjére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény adja meg a kereteket.

Záró rész

[46] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.

[47] A határozat közzétételére vonatkozó rendelkezés a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[48] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásokban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[49] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 139. § folytán alkalmazandó 116. § d) pontja és 149. § (2) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2021. december 7.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró