A Kúria
Önkormányzati Tanácsának
végzése
Az ügy száma: Köf.5.020/2022/2.
A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Zs. András bíró
Az indítványozó: Budapest Környéki Törvényszék
Az érintett önkormányzat: Göd Város Önkormányzata (…)
Az érintett önkormányzat képviselője: Dr. Nyitrai Judit Ügyvédi Iroda; eljáró ügyvéd: dr. Nyitrai Judit (…)
Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata
Rendelkező rész
A Kúria Önkormányzati Tanácsa Göd Város Önkormányzat Képviselő-testületének Göd Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének módosításáról szóló 20/2019. (X. 10.) rendelet hatályba nem léptetéséről szóló 23/2019. (XI. 5.) önkormányzati rendelete más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Indokolás
Az indítvány alapjául szolgáló tényállás
[1] Göd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2019. október 9. napján fogadta el a helyi építési szabályzatról szóló 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2019. (X. 10.) önkormányzati rendeletet (a továbbiakban: Ör1.).
[2] A Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész (a továbbiakban: főépítész) az Ör1.-hez 2019. október adott záró szakmai véleményében (a továbbiakban: Vélemény1.) kifejtette, hogy azt nem tartja átgondoltnak. Előadta, hogy az Öregfutó út – Nemeskéri-Kiss Miklós út – Rómaiak útja – Összekötő út (ún. Temető tábla) által határolt telektömbön belül nem a rendelkezésre álló összes mezőgazdasági területet sorolják át lakó- vagy vegyes területté; a tervezett kiszolgáló utak egy része zsákutcaként tud csak megvalósulni; a közművezetékek is csak részben és nem a leggazdaságosabb nyomvonalon készülhetnek el; nem derül ki a dokumentációból, hogy a területen létesíthető több száz lakás miatt ideköltöző lakosság ellátása hogyan lesz biztosítható (oktatási-, nevelési-, szociális-, egészségügyi intézmények, közösségi közlekedés); a tömbön belül mozaikszerűen létrejövő, radikálisan eltérő területhasználatból állandó konfliktushelyzet alakulhat ki; a megmaradó Má-1 jelű övezet telkein olyan beépítés valósul meg, ami a lakó- és településközpont területté alakítást megnehezíti vagy megakadályozza; felhívta továbbá a figyelmet a gépkocsilehelyezésre vonatkozó szabályokra is.
[3] A főépítész a 2019. október 15. napján kelt, PE/AF/00003-9/2019. számú iratával a záró szakmai véleményét visszavonta arra hivatkozással, hogy az Ör1. a benyújtott formában – jogszabályon alapuló ellentmondások miatt – jogszerűen nem fogadható el (Vélemény2.).
[4] Az érintett önkormányzat – a 2019. szeptember 9. napján közte és az indítványozó bíróság előtt folyamatban lévő per felperese (a továbbiakban: felperes) között létrejött településrendezési szerződésre hivatkozással – 2019. október 22-én a fentiekről tájékoztatta a felperest. Ezt követően az érintett önkormányzat képviselő-testülete a 2019. november 5-én tartott rendkívüli ülésén fogadta el az indítvánnyal érintett, a helyi építési szabályzatról szóló 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2019. (X. 10.) önkormányzati rendelet hatályba nem lépéséről rendelkező – 2019. november 9. napján hatályba lépett és 2019. november 10. napján hatályát vesztett – 23/2019. (XI. 6.) önkormányzati rendeletet. (Ör2.)
[5] A felperes a Temető táblához tartozó Göd 7051, 7052 helyrajzi számú ingatlanok telekcsoport újraosztás engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be az alapügy alpereséhez, mint telekalakítási hatósághoz.
[6] A kérelmezett telekalakításhoz a Gödi Polgármesteri Hivatal Jegyzője előzetes szakhatósági állásfoglalásában (a továbbiakban: Állásfoglalás) nem járult hozzá. A szakhatósági állásfoglalásra tekintettel az alperes a felperes kérelmét a 2020. december 15-én kelt, 830048/3/2020. számú határozatával elutasította.
[7] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, melyben a támadott határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Kifejtette, hogy az alperes határozata olyan előzetes szakhatósági állásfoglaláson alapszik, amely a jogszabályba ütköző Ör2. rendelkezésén alapul. A felperes a Kúria Önkormányzati Tanácsának megkeresését is indítványozta az Ör2. más jogszabályba ütközésének vizsgálata végett.
[8] Az indítványozó bíróság a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását kezdeményezte, melyben – szó szerint – ismertette a felperes keresetben előadott álláspontját.
[9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a 2022. május 3. napján kelt Köf.5007/2022/6. számú határozatával az Ör2. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló bírói indítványt a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 142. § (2) bekezdése alapján elutasította. Megállapította, hogy a Kp. 143. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többletelőírásoknak is meg kell megfelelnie, így a jogszabályok puszta megjelölésén túl szükséges annak előadása is, hogy az indítványozónak a szóban forgó rendeletet az előtte fekvő eljárásban alkalmaznia kell, és miként jutott arra a következtetésre, amely szerint az önkormányzati rendelet (vagy annak valamely rendelkezése) törvénysértő. Ezen előadáshoz kapcsolódóan kell határozott kérelmet előterjeszteni arra, hogy a más jogszabállyal ellentétesnek tartott rendelkezést a Kúria Önkormányzati Tanácsa semmisítse meg. (Köf.5035/2019/4., Köf.5040/2021/3.)
[10] Az indítvány azonban a Kp. 37. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti követelményeknek nem felelt meg, az indítványozó bíróság pusztán a felperes perben előterjesztett kezdeményezését továbbította, az nem tükrözte a bíró belső meggyőződését, maga nem fejtette ki, hogy a meglátása szerint miért sérti az Ör2. a megjelölt jogszabályi rendelkezéseket.
[11] A Kúria megállapította továbbá, hogy az indítvány nem tartalmazta azt sem, hogy az a Kp. 146. § (1) bekezdése a) vagy b) pontján alapul-e, amelynek megjelölése azért sem nélkülözhető, mert az indítvány hatályban nem lévő önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítását kérte. A Jat. 12/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján a kihirdetett, de még hatályba nem lépett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés tartalmának a 9. § (2) bekezdése szerinti megváltoztatását vagy hatályba nem lépését kimondó jogszabályi rendelkezés a hatályba nem lépésről rendelkező jogszabályi rendelkezés esetén a változtatással érintett jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályba léptető rendelkezésében megállapított időpontban végrehajtottá válik.
A bírói indítvány
[12] Ezt követően az indítványozó a 2022. szeptember 28-án kelt 101.K.701.669/2022/4. számú végzésében ismételten indítványozta Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör2. más jogszabályba ütközésének vizsgálatát, kérve az Ör2. más jogszabályba ütközésének megállapítását és a bíróság előtt folyamatban lévő egyedi ügyben való alkalmazhatóságának kizárását.
[13] Az indítványában előadta, hogy habár az Ör2. az ügy kiindulási pontját képező telekalakítás iránti kérelem elbírálásakor már valóban nem volt hatályban, azonban annak elbírálását érintően mégis kiemelt jelentőséggel bírt. Az Ör2. elfogadására, majd rendelkezéseire tekintettel nem lépett hatályba ugyanis az Ör1, amelynek eredményeként a kialakítható új legkisebb telkek körébe az Ingatlanok már nem tartozhattak bele. Amennyiben az Ör1. lépett volna hatályba, az így módosult HÉSZ alapján a felperes telekalakítás iránti kérelme tekintetében eltérő döntés születhetett volna. Ebből következően az Ör2. mind az alperesi döntés esszenciáját képező Állásfoglalás, mind maga az alperesi döntés meghozatalában bár közvetett, de kiemelt szereppel bírt.
[14] Az indítványozó utalt továbbá arra, hogy Kp. 144. §-ából nem következik, hogy az önkormányzati rendelet alkalmazandóságának közvetlen módon szükséges megvalósulnia, tehát a közvetett alkalmazandóság is elégséges a Kúria normakontroll eljárásának indítványozásához.
[15] Álláspontja szerint az Ör2. meghozatalának folyamata során több releváns jogszabály megsértése is megállapítható volt. Egyfelől kirívóan súlyos jogszabálysértés történt az Ör.2. kiindulási pontját képező Vélemény II. meghozatalával. Amikor ugyanis az Állami Főépítészi kiadta a Vélemény I.-et, akkor azt a későbbiekben már nem vonhatta volna vissza. A Rendelet ilyen jogintézményt nem ismert. Az Állami Főépítész a Rendelet 43. § (3) bekezdése alapján legfeljebb – jogszabályi ütközés esetén – törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére lett volna jogosult. Ebből következően önmagában ezen jogsértés megalapozza az Ör.2. magasabb szintű jogszabályba való ütközését, mivel annak meghozatalára a Vélemény II. hiányában nem kerülhetett volna sor.
[16] Előadta, hogy az Ör2. meghozatala további eljárási szabályok megsértésével került meghozatalra. Utalt arra, hogy az Ör2. tartalma nem került megtárgyalásra a Bizottság részéről, mivel számára az megküldésre sem került. A Bizottság viszont az SZMSZ alapján köteles lett volna javaslatot tenni a HÉSZ-t érintő módosítás, így az Ör2. vonatkozásában. Ennek elmaradása olyan súlyú jogsértésnek minősült, amely az Ör2. közjogi érvénytelenségét eredményezte. Ennek következtében az Ör2. az SZMSZ 2. melléklet „Városfejlesztési Bizottság feladat- és hatáskörei” címe 1.b) pontjának, illetve az ennek szabályozási kereteit megteremtő Mötv. 53. § (1) bekezdés g) pontjának és 59. § (2) bekezdésének megsértésével került megalkotásra.
Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása
[17] Az indítvány érdemi vizsgálatára az alábbiak szerint nem volt lehetőség.
[18] A Kúria Önkormányzati Tanácsnak először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a normakontroll indítvány előterjesztésére ˗ így az ismételt indítvány előterjesztésére is ˗ milyen feltételek fennállása esetén van módja az indítványozónak. A Köf.5013/2020/4. számú határozatában már megállapította, hogy az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így a keresetlevélre, annak visszautasítására és az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályokat is [Kp. 139. §]. Az ismételt normakontroll indítvány előterjesztésének egyik feltétele az erre vonatkozó határidő megtartása, hisz az önkormányzati normakontroll eljárásokban is alkalmazandók a keresetindítási határidőre vonatkozó általános szabályok.
[19] A Kp. 39. § (1) bekezdése alapján „[a] keresetlevelet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani. Ha a közigazgatási cselekményt nem kell közölni, a keresetlevelet - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a cselekményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legkésőbb a cselekmény megvalósulásától számított egy éven belül kell benyújtani. […]”(Köf. 5013/2020/4)
[20] A Kúria hivatkozott határozatában megtestesülő közzétett gyakorlata szerint tehát az ismételten előterjesztett, kiegészített bírói indítvány benyújtásánál is irányadók a Kp. keresetindítási határidőre vonatkozó rendelkezései, azaz az indítvány előterjesztésére nyitva álló határidő a bírónak a tudomásszerzésétől számított harminc nap, azaz a jogsértés észlelésétől számított harminc nap. {Köf. 5013/2020/4. [16]}
[21] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy jelen ügyben az indítványozó bíró a támadott önkormányzati rendelet jogszabályba ütközését legkésőbb 2022. január 26. napján észlelte, azaz amikor először indítványozta az önkormányzati normakontroll eljárás lefolytatását. Az ismételt, kiegészített bírói indítvány kelte pedig 2022. szeptember 28. napja volt.
[22] Mindezek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az ismételten benyújtott, kiegészített indítvány előterjesztése időpontjában a kezdeményezésre nyitva álló Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti harminc napos határidő jelen esetben többszörösen eltelt, tehát a bírói indítvány elkésett.
[23] Az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza Kp. általános szabályait [Kp. 139. §], így a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat is.
[24] A Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha i) a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a bíróság elutasítja.
[25] Mindezeknek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az ismételten előterjesztett, kiegészített bírói indítványt érdemben nem vizsgálta, azt a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alapján visszautasította.
A döntés elvi tartalma
[26] Az önkormányzati normakontroll eljárásban is érvényesül a bírói indítvány előterjesztésére nyitva álló, a jogsértés észlelésétől számított Kp. 39. § (1) bekezdésében írt harminc napos határidő. E határidő elmulasztásának jogkövetkezménye a bírói indítvány visszautasítása.
Záró rész
[27] A Kúria az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el.
[28] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.
Budapest, 2022. november 14.
Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró
Dr. Dobó Viola s.k. bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró