Köf.5.009/2012/5. számú határozat

KÚRIA

Köf.5009/2012/5.szám

A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Dr. Rácz Vanda jogtanácsos által képviselt Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) indítványa alapján, a Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata (2800 Tatabánya Fő tér 6.) ellen a Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló – többször módosított – 40/2002. (XII. 12) Kgy. sz. rendelet egyes rendelkezései törvényellenességének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti nemperes eljárásban meghozta az alábbi

h a t á r o z a t o t:

A Kúria Önkormányzati Tanácsa Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló – többször módosított – 40/2002. (XII. 12) Kgy. sz. rendelet 6/A. § (2) bekezdése és 13. §-a törvényellenességének megállapítására és a 13. § vonatkozásában a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló indítványt elutasítja.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

I n d o k o l á s
I.

1. A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal indítványt nyújtott be az Alkotmánybíróságoz, amelyben kezdeményezte Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló – többször módosított – 40/2002. (XII. 12) Kgy. sz. rendelet (a továbbiakban: Ör.) 14. § (1) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 1. sz. melléklete, valamint 8. § (3) bekezdés a) és c) pontjai alkotmányossági és törvényességi vizsgálatát, s a rendelkezések megsemmisítését. A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal később újabb (kiegészítő) indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Ör. 6/A. § (2) bekezdése és 13. §-a alkotmányossági és törvényességi vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására.

2. 2012. január 1-én hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye. Az Alaptörvény 25. Cikk. (2) bekezdés c) pontja szerint a bíróság dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a d) pontja értelmében a bíróság dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 24. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a Kúria dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, g) pont szerint dönt a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
A fentiek alapján az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata a Kúria feladatává vált, ezért az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 72. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az indítványt áttette a Kúriára.

3. A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal jogutódja – a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. §-a, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdése, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 23. § (1) bekezdés alapján - a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal.
A Bszi. 196. § (1) bekezdés szerint „Az Alkotmánybíróságra a fővárosi és megyei kormányhivatal által 2011. december 31-éig benyújtott indítványok elbírálása során a Kúrián működő önkormányzati tanács az Alkotmánybíróság által áttett indítvány beérkezését követő 30 napon belül határidő tűzésével felhívja a fővárosi és megyei kormányhivatalt az indítványnak a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározattak szerinti kiegészítésére…”
A Kúria Önkormányzati Tanácsa – az Ör. 14. § (1) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 1. sz. melléklete, valamint 8. § (3) bekezdés a) és c) pontjai vizsgálatára vonatkozó indítvány elkülönítése mellett - a Bszi. 196. § (1) bekezdése alapján felhívta a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt (a továbbiakban: indítványozó), hogy nyilatkozzon: az Ör. 6/A. § (2) bekezdése és 13. §-a a törvényességi vizsgálatára, valamint a  mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt fenntartja-e. A Kormányhivatal úgy nyilatkozott, hogy az Ör. hatályos, és az indítványt változatlan tartalommal fenntartja.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Kormányhivatal – az indítványt változatlan tartalommal fenntartó - nyilatkozatát úgy tekintette, hogy az az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálata mellett a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti vizsgálatra is irányul.

4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a Bszi 52. §-a alapján 30 napos határidő tűzésével megküldte az indítványt Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának az indítvánnyal kapcsolatos állásfoglalása beszerzése céljából. Az önkormányzat az állásfoglalás nyújtásának lehetőségével – s ezáltal álláspontjának a Kúria Önkormányzati Tanácsával való ismertetésével – a felhívás ellenére nem élt.

II.

1. Az indítványozó szerint az Ör. 6/A. § (2) bekezdése törvénysértő, mert ellentétes a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 21. § (2) bekezdés b) pontjával és 23. § d) pontjával. Az indítványozó a törvénysértés abban jelölte meg, hogy az Ör. 6/A. §-a szerint a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervnek kell igazolást kérnie a környezetvédelmi felügyelőségtől arról, hogy az általa választott hulladékkezelési szolgáltatás környezetvédelmi szempontból kedvezőbb, mint a települési közszolgáltatás, holott a törvényből ennek a fordítottja következik, azaz nem a gazdálkodó szervezetnek, hanem az önkormányzatnak kell igazolást kérnie.

2. Az Ör. 6/A. §-a értelmében:
„(1) Gazdálkodó szervezet a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladéka tekintetében akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha
- nem rendelkezik a környezetvédelmi felügyelőség által engedélyezett hasznosító vagy ártalmatlanító berendezéssel, illetőleg létesítménnyel,
- vagy rendelkezik ugyan, de a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés környezetvédelmi szempontból lényegesen kedvezőbb megoldással történik”
(2) A környezetvédelmi felügyelőség eljárását az köteles kezdeményezni, aki a közszolgáltatást nem kívánja igénybe venni.”

3. A Hgt. 21. § (1) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez, és tart fenn.” Az indítványozó által hivatkozott Hgt. 21. § (2) bekezdés pedig kimondja: „Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladékának kezeléséről
a) a 13. §-ban foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik, vagy
b) azon a településen, ahol a gazdálkodó szervezet települési hulladéka keletkezik, a közszolgáltatás keretében nyújtott települési hulladékkezelés – a felügyelőség által igazoltan – környezeti szempontból a 13. §-ban meghatározottaknál lényegesen kedvezőbb megoldással történik.”

A Hgt. a települési hulladékkezelési közszolgáltatás megszervezését és működtetését az önkormányzatok kötelező feladataiként jelöli meg. A Hgt. rendelkezései alapján a gazdálkodó szervezet vagy a helyi közszolgáltatástól lényegesen kedvezőbb megoldással maga gondoskodik a települési hulladéka hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról [Hgt. 13. §, 20. § (4) bekezdés, 21. § (2) bekezdés a) pont], vagy köteles a helyi közszolgáltatás igénybevételére [Hgt. 21. § (2) bekezdés b) pont].
A fenti törvényi szabályozás nem szól arról, hogy a környezetvédelmi felügyelőség eljárását kinek kell kezdeményezni. Az önkormányzat kötelező feladata a hulladékkezelési szolgáltatás működtetése, de a Hgt.-ből az nem következik, hogy ha a gazdálkodó szerv ezt nem kívánja igénybe venni, akkor a környezetvédelmi felügyelőség eljárását is az önkormányzatnak kell kezdeményezni. Egyébiránt megállapítható, hogy a gazdálkodó szerv által választott megoldás lényegesen kedvezőbb voltának igazolása annak az érdekkörébe tartozik, aki nem kívánja a helyi közszolgáltatást igénybe venni.

4. A Hgt. 23. §-a önkormányzati rendeletalkotásra hatalmazza fel a települési önkormányzat képviselő-testületét több tárgyban. Az indítványozó által jelölt Hgt.-beli rendelkezés, a 23. § d) pontja értelmében az önkormányzat rendeletben határozza meg „a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit;” Ugyanakkor a 23. § g) pontja szerint az önkormányzat rendeletben előírhatja „gazdálkodó szervezet számára – a 20. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel – a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett, nem elkülönítetten gyűjtött és a 13. § alapján nem hasznosított vagy ártalmatlanított hulladéka tekintetében a közszolgáltatás kötelező igénybevételét a 21. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.” E szabály tehát a gazdálkodó szerveket érintően kifejezetten rendeletalkotási felhatalmazást tartalmaz.

5. A fenti jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy az Ör. 6/A. § (2) bekezdése sem a Hgt. 21. § (2) bekezdésével, sem pedig a 23. § d) pontjával nem került ellentétbe. Az Ör 6/A. § (2) bekezdésében található megsemmisíteni kért rendelkezés pusztán annyit mond, hogy az köteles kezdeményezni a környezetvédelmi felügyelőség eljárást, aki nem kívánja a helyi közszolgáltatást igénybe venni. Ilyen tartalmú önkormányzati rendeleti rendelkezés megalkotása tekintetében törvénysértés a Hgt. indítványozó által hivatkozott rendelkezései tekintetben nem állapítható meg.

A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 6/A. § (2) bekezdése törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

III.

1. Az indítványozó az Ör. 13. §-a törvényellenességének a megállapítását is kérte. Álláspontja szerint e szabály ellentétes a Hgt. rendeletalkotásra felhatalmazó 23. § d) pontjával. A Hgt. 23. § d) pontja két tárgyban hatalmazza fel az Önkormányzatot rendeletalkotásra. Az önkormányzat rendeletben állapítja meg egyrészt a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, másrészt – ha más jogszabály nem rendezi - a közszolgáltatás igénybevételének módját, ennek feltételeit.
Az indítványozó szerint az Ör. 13. §-a azért ellentétes a Hgt. fenti szabályával, mert az csak az ingatlantulajdonosok és a társasházközösségek vonatkozásában szabályozza a közszolgáltatás létrejöttének módját, a gazdálkodó szervek tekintetében azonban nem. A gazdálkodó szervek tekintetében így szabályozási hiányosság áll fenn, mivel esetükben nem lehet pontosan tudni, hogy milyen módon jön létre a helyi közszolgáltatási szerződés.
Az indítványnak a szabályozási hiányossággal kapcsolatos része tartalmában a Hgt. 23. § d) pontjából eredő jogalkotó mulasztás vizsgálatára irányul, így a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Alaptörvény 25. Cikk (2) bekezdés d) pontja és a Bszi. 24. § (1) bekezdés g) pontja alapján a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása miatti eljárást folytatta le.

2. A jelen ügyben vizsgált Ör. a Hgt. 23. § (1) bekezdés d) pont második fordulata tárgyában - azaz közszolgáltatás igénybevételének módjára és ennek feltételeire vonatkozóan - tartalmaz a gazdálkodó szervekre irányadó speciális szabályokat. E tárgyköröket érinti a fentebb vizsgált 6/A. §, továbbá az ipari övezetre vonatkozó előírások [pl. 11. § (1) bekezdés c) pontja szerint ipari övezetben a gazdálkodó szervezet a gyűjtőedényeket az ingatlanán köteles tárolni], vagy adott esetben a vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések.
A Hgt. 23. § d) pontjának első fordulata a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módja önkormányzati rendeleti meghatározására ad felhatalmazást. Az Ör. 13. §-a a „szolgáltatásokra vonatkozó szerződés” cím alatt erre irányadóan rendelkezik. Az Ör. 13. §-ban a „gazdálkodó szerv”, mint kifejezés nem szerepel.
A Ör. 13. § (1) bekezdése a közszolgáltatási szerződés megkötésének szabályait tartalmazza. A 13. § (1) bekezdés a) pont azt rögzíti, hogy „A szolgáltató és az ingatlantulajdonos közötti szerződést írásban kell megkötni.” Nyilvánvaló, hogy az ingatlantulajdonos egyaránt lehet magánszemély és jogi személy, így adott esetben gazdálkodó szervezet is. Az Ör. 13. § (1) bekezdés b) pontja a társasházra irányadó szabályokat tartalmazza, a c) pont pedig a társasházban működő üzletre vonatkozó rendelkezéseket. A közszolgáltatás keretében létrejött szerződés tartalmi elemeit az Ör. 13. § (2) bekezdése fogalmazza meg. A 13. § (2) bekezdés első mondata szerint: „A szilárd hulladék közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:” Megállapítható tehát, hogy ez valamennyi – így a gazdálkodó szervek által – megkötendő szerződésre is vonatkozik. Ezt támasztja alá, hogy az Ör. 13. § (2) bekezdése a közszolgáltatási szerződés egyes elemeinek a meghatározásánál a megrendelő adatai kapcsán a magányszemély és a társasház adatai mellett külön szól a cégbejegyzéssel rendelkező szervezet esetén megadandó adatokról is.

3. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa úgy ítélte meg, hogy az Ör. vonatkozásában nem áll fenn olyan szabályozási hiány, amely miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett gazdálkodó szervezetek ne tudnának megkötni a közszolgáltatási szerződést. A Hgt. 23. § d) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy általában határozza meg a közszolgáltatás keretében kötött szerződés létrejöttének módját, valamint a közszolgáltatás igénybevételének – jogszabályban nem rendezett – módját és feltételeit. Ennek az Ör. eleget tett - a gazdálkodó szervek vonatkozásában sem lehetetlenítette el a szerződéskötést - ezért a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztása nem állapítható meg.

4. Az indítványozó a szabályozási hiányosság miatt a jogbiztonság sérelmére is hivatkozott. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az Ör.-ben a gazdálkodó szerveket érintő szabályozás jogbizonytalanságot eredményez-e a gazdálkodó szervek szerződéskötése vonatkozásában, nem törvényességi, hanem alkotmányossági kérdés, amelynek vizsgálatára a Kúria Önkormányzati Tanácsának nincs hatásköre.

5. A fentiek alapján a Kúria Önkormányzati Tanácsa az Ör. 6/A. § (2) bekezdése és 13. §-a törvényellenességének megállapítására és a 13. § vonatkozásában a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló indítványt – a Bszi. (3) bekezdése alapján - elutasította.
A jogorvoslat kizárására irányuló rendelkezés a Bszi. 49. §-án alapul.

Budapest, 2012. június 4.

Dr. Kalas Tibor sk. az Önkormányzati Tanács elnöke
Dr. Balogh Zsolt sk. előadó bíró
Dr.Hörcherné Dr.Marosi Ildikó sk. bíró