Köf.5.005/2022/4. számú határozat

Nyomtatóbarát változat

A Kúria

Önkormányzati Tanácsának

határozata

Az ügy száma: Köf.5.005/2022/4.

A tanács tagja: Dr. Balogh Zsolt, a tanács elnöke, Dr. Horváth Tamás előadó bíró, Dr. Patyi András bíró, Dr. Varga Eszter bíró, Dr. Varga Zs. András bíró

Az indítványozó: Pest Megyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház u. 7.)

Az indítványozó képviselője: Dr. Danka Ferenc jogi szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő

Az érintett önkormányzat: Pilis Város Önkormányzata (2721 Pilis, Kossuth Lajos út 47.)

Az érintett önkormányzat képviselője:

Az ügy tárgya: önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria Önkormányzati Tanácsa

- megállapítja, hogy Pilis Város Önkormányzata Polgármesterének a helyi közutak forgalmi és eltérő használati rendjének egyes szabályairól szóló 8/2021. (III.25.) önkormányzati rendelete 14. § (4) bekezdése, a „9. Az engedély díja” fejezetcím, a 16. § (1)-(2) bekezdése (3) bekezdés a)-d) pontjai 16. § (7) bekezdése, 18. § (7) és (8) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, és 3. melléklete más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezések nem lépnek hatályba;
- megállapítja, hogy Pilis Város Önkormányzata Polgármesterének a helyi közutak forgalmi és eltérő használati rendjének egyes szabályairól szóló 8/2021. (III.25.) önkormányzati rendelete 53. § (2) bekezdése más jogszabályba ütközik, ezért azt 2022. június 30. napjával megsemmisíti;
- elrendeli határozatának közzétételét a Magyar Közlönyben.
- elrendeli, hogy határozatát – a kézbesítést követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon az érintett önkormányzat is tegye közzé.

A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

Az indítvány alapjául szolgáló tényállás

[1] Az indítványozó Pilis Város Önkormányzata Polgármesterének a helyi közutak forgalmi és eltérő használati rendjének egyes szabályairól szóló 8/2021. (III. 25.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) rendelkezéseivel szemben PE/030/01154-4/2021. ügyiratszámon törvényességi felhívást bocsátott ki, amelyben felhívta Pilis Város Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat), hogy a törvénysértést szüntesse meg olyan módon, hogy az Ör. fizetési kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezéseit helyezze hatályon kívül. A törvényességi felhívás az önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 5. § (1) bekezdésében meghatározott informatikai rendszerbe (a továbbiakban: TFÍK rendszer) történő feltöltéssel 2021. november 29. napján került megküldésre az önkormányzat részére.

[2] Az Önkormányzat jegyzője 2022. január 31-én, a TFÍK rendszeren keresztül feltöltötte a 36/2021. (XII. 17.) módosító rendeletet (a továbbiakban: módÖr.), amely a törvényességi felhívásban foglaltaknak részben megfelelő módosítást tartalmazza. mivel hatályon kívül helyezte az Ör. 19. §-át és 10. mellékletét. A többi, a törvényességi felhívás szerint jogszabálysértő rendelkezéseket nem helyezte hatályon kívül, hanem arról rendelkezett, hogy azok más, jogszabályszerű rendelkezésekkel együtt csak 2022. július 1. napján lépnek hatályba.

Az indítvány és az Önkormányzat védirata

[3] A fenti előzmények után az indítványozó PE/030/00348-2/2022. ügyiratszámú indítványával kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az Ör. 14. § (4) bekezdése, 16. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdés a)–d) pontja, (7) bekezdése, 18. § (7) és (8) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 53. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete más jogszabályba ütközésének megállapítását, és ezért e rendelkezések megsemmisítését.

[4] A Kúria Köf.5.014/2012/8. számú határozatára hivatkozással kifejtette, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a díjfizetéssel kapcsolatos részletszabályok megalkotására részben a Kormányt, részben pedig a minisztert hatalmazza fel. Az érintett önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása útfenntartási hozzájárulás megállapítására, így álláspontja szerint az önkormányzati jogalkotó ebben a kérdésben a Kkt. felhatalmazó rendelkezéseivel ellentétesen alkotta meg az Ör.-t.

[5] Az indítványozó kifejtette, hogy a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stv.) szerint fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályokat kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet előírni, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. A Kkt. azonban nem jogosítja fel az önkormányzati jogalkotót a közút használatáért történő díjmegállapításra.

[6] Az indítványozó hivatkozott a Kúria Önkormányzati Tanácsa több határozatának [Köf.5.036/2021/4.; Köf.5.032/2021/3.; Köf.5.033/2021/3.] elvi tartalmára is, mely szerint „törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha törvény jelöli ki a díjszedésre jogosultakat és ezek között az önkormányzat nem szerepel, mégis megállapít díjfizetési kötelezettséget."

[7] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 140. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 42. § (1) bekezdése alapján felhívta az érintett önkormányzatot az indítványra vonatkozó nyilatkozata megtételére.

[8] Az Önkormányzat védiratában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. (1) bekezdésének 2. pontjára hivatkozva előadta, hogy Magyarország mindenkori központi költségvetési törvényeiben biztosított állami támogatás nem elégséges a helyi közutak fenntartására, felújítására és építésére, ezért e kötelező feladat biztosításához egyre nagyobb önkormányzati bevétel szükséges.

[9] Az Önkormányzat szerint a Kkt. 33/A–33/C. §-ai az országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért fizetendő díjat (használati díj) szabályozzák, míg az Ör. a helyi közutakról rendelkezik és nem használati díj, hanem útfenntartási hozzájárulás megfizetését rendeli el. Így az Ör. a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére született.

[10] Az Önkormányzat megítélése szerint a Kkt. 33/A–33/C. §-ai olyan értelmezésének elfogadása, mely szerint országos közutak esetében az állam számára keletkeztetnek díjbeszedési jogot, de a helyi önkormányzatok számára azt indirekt módon tiltják, sértené a jogegyenlőséget. A Kkt. 33/A. § (5) bekezdés egyértelműen rendelkezik arról, hogy az országos közutak díjbevételei üzemeltetési költségeik fedezésére szolgálnak. Ezzel pedig a törvény elismeri az útdíjhasználati díj beszedésénék intézményét, mely az önkormányzatot is megilleti. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 8. § (2) bekezdése is ezt támasztja alá.

[11] Az Önkormányzat szerint a megfelelő felhatalmazás Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdéséből továbbá a Kkt. 48. § (5) bekezdéséből ered. Továbbá, az Ör. nem szab szigorúbb feltételeket, így nem ellentétes a Kkt. 15. § (1) bekezdése alapján megalkotott 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelettel, mivel az abban nem szabályozott, a helyi közutak vonatkozásában, a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat állapít meg.

A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokai

[12] Az indítvány megalapozott az alábbiak szerint.

[13] Az Önkormányzati Tanács az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése alapján bírálta el. A Kp. 140. § (1) bekezdése alapján az indítványra a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp. 37. § (1) bekezdés f) pontja szerint az indítványnak tartalmaznia kell a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával. Ha törvény másképp nem rendelkezik, az Önkormányzati Tanács az Ör. vizsgálatát az indítvány és a védirat keretei között végzi el.

[14] Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

  14. § (4) a behajtási engedély kiadásának feltétele a 3. számú melléklet szerinti díj megfizetése a kérelmezett jármű vonatkozásában és annak tényéről szóló igazolás, bizonylat bemutatása.

 16. §

(1) Az engedély kiadásáért a kérelmezőnek a 3. számú mellékletben megállapított útfenntartási hozzájárulást kell fizetni.
(2) Az Önkormányzat évente, a költségvetési rendelet elfogadásakor felülvizsgálja az útfenntartási hozzájárulás mértékét.
(3) A Közútkezelő az (1) bekezdésben meghatározott díjból, az alábbi kedvezményt nyújthatja:

a) amennyiben a kérelmező Pilis Város Önkormányzata 100 % -os tulajdonában álló gazdasági társaság, a kérelmezett időszaki díj 0 %-t kell megfizetnie.
b) amennyiben az engedély szennyvíziszap szállító vagy települési folyékony hulladék szállító gépjárműre vonatkozik, a kérelmezett időszaki díj 0 %-t kell megfizetni.
c) amennyiben a kérelmező életvitelszerűen Pilisen helyben lakó és gazdálkodó földműves, a kérelmezett időszaki díj 80 %-t kell megfizetnie az adott termény betakarítási időszakában 1 hónapra, amely hosszabbítható.
d) a helyi építési szabályzat szerinti lakóövezetben létesült 5,5 tonna feletti megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművek ingatlanon, valamint telephelyen történő tárolása esetében nem adható kedvezmény.

 […]
 (7) A (3) bekezdésben szereplő kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a kérelmezőnek nem lehet az adóhatóságnál nyilvántartott köztartozása. A kedvezmény igénybevételéhez a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy nincs lejárt köztartozása.

 18. §

(7) A közútkezelői hozzájárulás kiadásának és ügyfél részére történő átadásának feltétele, hogy az ügyfél a behajtási díjat a közút kezelője részére

a) házi pénztári nyitvatartási időben Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala házi pénztárába, illetve
b) más irányú rendelkezései szerint vagy Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala házi pénztára nyitvatartási idején kívül, az OTP Közép-magyarországi Régiójánál vezetett egyéb bevételek alszámlára (11742238-15392103-0880000) a hozzájárulásban meghatározott összeget befizesse, és annak bizonylatát a közút kezelője nevében eljáró munkaszervezet tagjának (Polgármesteri Hivatal ügyintézőjének) bemutassa.

(8) Az ügyfél részéről a befizetés ténye kizárólag abban az esetben fogadható el hitelt érdemlően, ha az ügyfél

a) házi pénztári befizetés esetén, Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala házi pénztára által kiállított befizetési bizonylat 1. sorszámú példányát az eljáró szervezeti egység/ügyintéző részére felmutatja,
b) más irányú rendelkezései szerint, vagy Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala házi pénztára nyitvatartási idején kívül, az OTP Közép-magyarországi Régiójánál vezetett egyéb bevételek alszámlára (11742238-15392103-0880000) történő befizetést igazoló banki pénztári befizetési nyugta 1. sorszámú példányát az eljáró szervezeti egység/ügyintéző részére felmutatja.

  20. § (2) Az engedély visszavonását követő időszakra befizetett útfenntartási hozzájárulás időarányos részét az önkormányzat nem téríti meg.

  53. § (2) E rendelet 11. § (b) bekezdése 14-16. §-a, 18. § (7)-(8) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 28. §-a és az 1. melléklete, 3. melléklete, 5. melléklete 2022. július 01-jén lépnek hatályba.

az Ör. 3. sz. melléklete (Az útfenntartási hozzájárulásdíjtételei).

[15] Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 32. cikk (2) bekezdése alapján feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

[16] A Kúria jelen ügyben is irányadónak tekinti az azonos tényállás és normatív szabályozás, valamint hasonló jogi érvelés mellett meghozott Köf.5029/2021/4. számú határozatában foglaltakat a következők szerint.

[17] A Kp. 143. § (3) bekezdése értelmében a Kúria az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezésével szoros összefüggésben álló rendelkezésének más jogszabályba ütközését is vizsgálhatja. A behajtási engedély díjtételeinek megfizetése az Ör. szerint a behajtási engedély megadásának és érvényességének feltétele. Tekintettel arra, hogy a díjtétételek teljesítése ily módon a behajtási engedély szabályozási rendszerének szerves részét képezi, a Kúria Önkormányzati Tanácsa – hasonlóképpen, mint az indítványozó által is hivatkozott Köf.5014/2012/8. számú határozattal, valamint a Köf.5029/2021/4. számú határozattal elbírált ügyekben – először azt a kérdést vizsgálta, hogy jogosult-e az érintett önkormányzat a tulajdonában álló helyi közút használatát behajtási engedélyhez kötni.

[18] A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésének 2. pontja értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a településüzemeltetés, ezen belül pedig a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása.

[19] A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja értelmében az út kezelője helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

[20] A közút kezelőjének a közúti közlekedéssel kapcsolatos feladatait a Kkt. 8. § (1) bekezdésének a) pontja szabályozza az önkormányzatokra is kiterjedő hatállyal. E rendelkezés szerint a feladatok közé tartozik 1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése; 2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása; 3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése. Mivel a helyi közút közlekedési célú használatának biztosítása közszolgáltatás, amelynek tartalmát a Kkt. határozza meg, az önkormányzati jogalkotó ezen törvényi keretek között alkothat szabályokat (Köf.5014/2012/8.). A Kúria Önkormányzati Tanácsa egyebek között a Köf.5014/2012/8. számú és a Köf.5029/2021/4. számú határozatokkal egyezően állapítja meg, hogy az érintett önkormányzat a törvényi keretek között, a helyi közút fenntartása és üzemeltetése körében kötheti a közút használatát engedélyhez. Az engedélyezési rendszer törvényességét egyébként az indítványozó sem vitatta.

[21] A Kúria Önkormányzati Tanácsa ezt követően vizsgálta azt a kérdést, hogy a jogalkotó rendelkezése ad-e jogosultságot arra, hogy a közút használatára (a behajtásra) vonatkozó engedély kiadását díjfizetéstől tegyék függővé.

[22] Az Stv. 29. § (1) bekezdése szerint fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét megállapítani kizárólag törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben lehet, kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik. Az Stv. e rendelkezéséből következően, kifejezett törvényi felhatalmazás hiányában az érintett önkormányzat útfenntartási díjra vonatkozó fizetési kötelezettséget nem írhat elő.

[23] Díjfizetési kötelezettség megállapítása tekintetében a Kkt. két területen ad felhatalmazást: díjfizetés (használati díj formájában) országos közutak közlekedési célú használata esetében írható elő (Kkt. 33/A. §-33/C. §), illetve a közutak nem közlekedési célú használatakor (Kkt. 37. §). Az előbbi esetben a felhatalmazás címzettje a kormány, illetve a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 33/B. §, Kkt. 48. § (3) bekezdés a) és g) pont], valamint a koncessziós társaság a közút koncesszió keretében történő üzemeltetése esetén [Kkt. 9/C. § (1) bekezdés].

[24] A közutak nem közlekedési célú használata esetében a felhatalmazás címzettje a közlekedésért felelős miniszter [Kkt. 39. § (3) bekezdés]. Használati díj fizetésére vonatkozó kötelezettség, illetve a használaton alapuló díj megállapítására a Kkt. nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak, az önkormányzat által hivatkozott ITM rendelet szerinti helyi közutak tekintetében sem. A Kkt. 3. § (1) bekezdése egyes közutakra vonatkozóan a gyalogosok és járművek közlekedésének jogszabály általi korlátozhatóságáról szól, ezzel összefüggő díj megállapítására rendelkezést nem tartalmaz, mint ahogyan a Kkt. 9. § (2) bekezdése (közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok), a Kkt. 34. § (1)-(2) bekezdései (közút kezelőjének feladatai, a közút forgalmi rendjének kialakítása) sem adnak erre vonatkozó felhatalmazást.

[25] Az érintett önkormányzatnak tehát nincs törvényi felhatalmazása a közhatalom birtokában kiadott behajtási engedély ellenében fizetési kötelezettség jellegű díj megállapítására. Felhatalmazás hiányában nem releváns az Önkormányzat védiratban előadott azon érve sem, mely szerint az Ör. nem ellentétes a 36/2017. (IX. 18.) NFM rendelettel, mivel az abban nem szabályozott, a helyi közutak vonatkozásában, a helyi sajátosságoknak megfelelő további szabályokat állapít meg.

[26] Az Önkormányzat védiratában hivatkozott arra, hogy az Ör. nem a Kkt. szerinti használati díj, hanem útfenntartási hozzájárulás megfizetését rendeli el. A Kúria ugyanakkor több határozatában már megállapította (többek között a Köf.5.055/2021/5. számú határozat), hogy a fizetési kötelezettség nevének önkormányzat általi megváltoztatása, a Kkt.-ban szereplő díj helyett útfenntartási hozzájárulásnak vagy útfenntartási díjnak történő elnevezése a fizetési kötelezettségnek a helyi közutakkal összefüggő jellegét nem szünteti meg és ezáltal azt nem is vonhatja ki a Kkt. hatálya alól, mely – amint azt a Kúria fent kifejtette – nem ad felhatalmazást a helyi önkormányzatoknak a bevezetésükre. 

[27] Az Ör. díjfizetésre vonatkozó részei, így 14. § (4) bekezdése, 16. § (1)–(2) bekezdése, (3) bekezdés a)–d) pontja, (7) bekezdése, 18. § (7) és (8) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 53. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete emiatt más jogszabályba ütköznek.

[28] Az indítványozó az Ör. 14. § (4) bekezdése, a 16. § (1)-(2) bekezdése (3) bekezdés a)-d) pontja, (7) bekezdése, 18. § (7) és (8) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 53. § (2) bekezdése és a 3. melléklete megsemmisítését kezdeményezte. Az Ör. 53. §-a szerint „E rendelet 11. § (b) bekezdése 14-16. §-a, 18. § (7)-(8) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 28. §-a és az 1. melléklete, 3. melléklete, 5. melléklete 2022. július 01-jén lépnek hatályba.” Megállapítható tehát, hogy az indítványozó – az Ör. 53. § (2) bekezdés kivételével – még nem hatályos rendelkezések más jogszabályba ütközését és megsemmisítését kezdeményezte. Még nem hatályos rendelkezés megsemmisítésére, azaz hatályon kívül helyezésére nincs lehetőség, ezért szól úgy a Kp. 146. § (1) bekezdés c) pontja, hogy ha a Kúria megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik, a kihirdetett, de még hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése nem lép hatályba. Erre tekintettel rendelkezett a Kúria úgy, hogy 14. § (4) bekezdése, a 16. § (1)-(2) bekezdése (3) bekezdés a)-d) pontjai 16. § (7) bekezdése, 18. § (7)-(8) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, és 3. melléklete más jogszabályba ütközik, ezért e rendelkezések nem lépnek hatályba. A Kúria ugyanezt a jogkövetkezményt alkalmazta a 16. §-t megelőző „9. Az engedély díja” fejezetcím vonatkozásában a Kp. 143. § (3) bekezdés alapján.

[29] Az Ör. 53. § (2) bekezdése hatályos rendelkezés. Az Ör. 53. § (2) bekezdése – az indítványban támadott rendelkezésekkel egybevágó módon – 2022. július 1-ével rendeli hatályba léptetni az 18. § (7)-(8) bekezdését, a 20. § (2) bekezdését és a 3 mellékletet. E hatályos rendelkezések megsemmisítése a Kp. 146. § (1) bekezdés a) pontja alapján azért szükséges, mert e határozatban már megállapított jogsértő szabályok hatálybalépéséről rendelkezik.

[30] Az Ör. 53. § (2) bekezdés a 14-16. § egészének hatálybaléptetéséről szól. E tekintetben az Ör. szövege nem vág egybe az indítványban vizsgálni kért szakaszokkal, mivel az indítványozó csak a 14. § (4) bekezdése, 16. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdés a)-d) pontjai, (7) bekezdése megsemmisítését kezdeményezte. Erre tekintettel az Ör. 53. § (2) bekezdésének a 14-16. §-ok egészére utaló szövegrésze olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyet az indítványozó nem támadott, a Kúria pedig nem vizsgált.

[31] A Kúria minderre tekintettel az 53. § (2) bekezdését a Kp. 146. § (4) bekezdése alapján – a jogbiztonság és az Ör. hatálya alá tartozó jogalanyok különösen fontos érdeke védelmében – a jövőre nézve, 2022. június 30-i (pro futuro) hatállyal semmisítette meg.  Ezen időpontig az Önkormányzatnak lehetősége nyílik új, a Kkt.-vel és az Stv.-vel összhangban lévő szabályozás kialakítására.

[32] Összefoglalva, a határozat rendelkező része döntésének jogi alapja, hogy a Kp. 146. § (3) bekezdése értelmében, a kihirdetett, de hatályba nem lépett önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a bíróság határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követően nem lép hatályba. A Kp. 146. § (4) bekezdése értelmében továbbá az önkormányzati rendelet vagy annak rendelkezése a hivatalos lapban való közzétételét követő meghatározott későbbi napon veszti hatályát, ha a jogbiztonság védelme ezt indokolja.

Az döntés elvi tartalma

[33] Törvénysértő az önkormányzati rendelet, ha annak ellenére állapít meg fizetési kötelezettséget, hogy központi jogforrás állapítja meg a fizetési kötelezettség megállapítására jogosultakat, és ezek között a helyi önkormányzat nem szerepel.

Záró rész

[34] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványt a Kp. 141. § (2) bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el, a jogkövetkezményeket a Kp. 146. § (1) bekezdés c) pontja, valamint 146. § (4) bekezdése alapján állapította meg.

[35] A Magyar Közlönyben történő közzététel a Kp. 146. § (2) bekezdésén, a helyben történő közzététel a Kp. 142. § (3) bekezdésén alapul.

[36] Jelen eljárásban a Kp. 141. § (4) bekezdése alapján a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik.

[37] A határozat elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. § (5) bekezdése zárja ki.

Budapest, 2022. április 26.

Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke
Dr. Horváth Tamás s.k. előadó bíró
Dr. Patyi András s.k. bíró
Dr. Varga Eszter s.k. bíró
Dr. Varga Zs. András s.k. bíró