98. Az illetékesség vizsgálata szempontjából azonos ténybeli alapon és az illetékességi okok összevetésével már felmerült az eljáró bíróság kijelölését igénylő negatív illetékességi összeütközés esetén – amelyet a Kúria a korábbi végzésével már [...]

Nyomtatóbarát változat

Az illetékesség vizsgálata szempontjából azonos ténybeli alapon és az illetékességi okok összevetésével már felmerült az eljáró bíróság kijelölését igénylő negatív illetékességi összeütközés esetén – amelyet a Kúria a korábbi végzésével már feloldott – nincs helye ismételten az illetékesség hiánya megállapításának [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 45. § (2) bek. c) pont, 35. § (1) bek., 41. § (6) bek.; 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 53/C. § (1)–(2) bek.].

[1] A felperes keresetében kérte az alperes jogelődjével a perbeli ingatlanra 2001. szeptember 6-án megkötött haszonbérleti szerződéssel összefüggésben a haszonbérleti díj megállapítását. A keresetlevelét a Mosonmagyaróvári Járásbíróságon nyújtotta be, amelynek illetékességét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 35. § (1) bekezdésére alapította.
[2] A Mosonmagyaróvári Járásbíróság végzésében illetékességének hiányát állapította meg, és a keresetlevelet áttette a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz (a továbbiakban: PKKB). Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes és az alperes jogelődje között 2001. szeptember 6. napján létrejött mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződésben a felek a szerződésből eredő jogvita elbírálására a PKKB illetékességét kötötték ki, így a per elbíráslására a régi Pp. 43. § (1) bekezdése, valamint a 41. § (1), (3) és (4) bekezdése alapján kizárólagosan illetékes.
[3] A PKKB végzésében az alperes kérelmére – a régi Pp. 41. § (5) bekezdésére figyelemmel – szintén megállapította illetékességének hiányát, és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett felterjesztette a Kúriához.
[4] A Kúria a negatív illetékességi összeütközést végzésével a régi Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontjának és 35. § (1) bekezdésének alkalmazásával a Mosonmagyaróvári Járásbíróság kijelölésével oldotta fel. Indokolása szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/C. § (1) és (2) bekezdése értelmében a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést megszűntnek, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában a jogszabály rendelkezése alapján létrejött új szerződésnek kell tekinteni, az illetékességi kikötés pedig – erre figyelemmel – a régi Pp. 41. § (6) bekezdésébe ütközik, így arra jogot alapítani nem lehet.
[5] A Mosonmagyaróvári Járásbíróság ezt követően az előtte folytatódó perben, a Kúria időközben meghozott 7/2021. PJE jogegységi határozatában (a továbbiakban: PJE) foglaltakra – amely szerint 2009. június 30-át megelőző kikötés esetén nincs akadálya a régi Pp. 41. § (6) bekezdése szerinti bíróság mint kikötött bíróság előtti igényérvényesítésnek ([58] bekezdés) – tekintettel ismételten megállapította illetékességének hiányát, és az iratok áttételét rendelte el a PKKB-hoz a régi Pp. 43. § (1), (3) és (4) bekezdése és a 129. § (1) bekezdése alapján.
[6] A PKKB – illetékessége hiányának megállapítása mellett – ismét felterjesztette az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára. Indokolása szerint a Mosonmagyaróvári Járásbíróság a végzésében megjelölt régi Pp. 41. § (3) és (4) bekezdésére a Kúria korábbi határozata miatt a PKKB kizárólagos illetékességét alapítani nem lehet, a perre illetékes bíróság a Kúria által már kijelölt, a perbeli ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság. Kifejtette továbbá, hogy a PJE nem jogszabály, hanem a bíróságokra kötelező jogértelmezést előíró norma, ami azt jelenti – ahogyan erre a Mosonmagyaróvári Járásbíróság is hivatkozott –, hogy a továbbiakban nem lehet kötelező erejűként hivatkozni az azzal ellentétes jogértelmezésre alapított kúriai határozatokra, de a kötelező jogértelmezésnek visszaható hatálya nincs és nem is lehet. Érvelése szerint a jogegységi határozat alapján visszaható hatállyal a korábbi kijelölést annullálni nem lehet a Pp. 43. § (1) bekezdésére hivatkozással.
[7] Az ügyben az eljáró bíróság kijelölésének eljárási feltételei – az alábbiakban részletezettek szerint – nem állnak fenn.
[8] A fent ismertetettek szerint az illetékesség vizsgálata szempontjából azonos ténybeli alapon és az illetékességi okok összevetésével már felmerült az ügyben a Mosonmagyaróvári Járásbíróság és a PKKB között az eljáró bíróság kijelölését igénylő negatív illetékességi összeütközés kérdése, amelyet a Kúria a régi Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontjában írt jogkörében, az eljárásra a Mosonmagyaróvári Járásbíróságot kijelölő végzésével feloldott.
[9] Leszögezi a Kúria, hogy a korábbi végzésében a régi Pp.-nek a Mosonmagyaróvári Járásbíróság illetékességét megalapozó 35. § (1) bekezdésében és a PKKB illetékességéhez vezető 41. § (6) bekezdésében írt illetékességi körülmények vizsgálatával az ügyben végleges és a továbbiakban irányadó jelleggel foglalt állást a Mosonmagyaróvári Járásbíróság fennálló illetékességéről, és döntött a kijelöléséről.
[10] A PKKB kijelölésének akadálya ebben az esetben nem a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalma, hanem az, hogy a Kúria a kijelölés tárgyában hozott határozatához a régi Pp. 227. § (1) bekezdése szerint kötve van, eltérő eljárásjogi feltételek hiányában nincsen helye a kijelölési eljárás megismétlésének. Az ügynek az illetékességi kikötés körében értékelt tényállási elemei nem változtak, ezért újabb kijelölésre még akkor sem kerülhet sor, ha a kijelölés tárgyában hozott döntés esetlegesen „téves” jogértelmezésen alapult. Elvi tartalmát tekintve ezzel azonos jogi álláspontot fejtett ki a Kúria például a Pkk.V.24.547/2018/2. számú végzésében is.
[11] A kifejtettekre tekintettel az ügyben nem áll fenn a – felterjesztésben megjelölt – a bíróság kijelölésére alapot adó jogi helyzet. A Kúria ezért az iratokat az eljárás folytatása érdekében a kijelölés mellőzésével küldte vissza a korábban már kijelölt Mosonmagyaróvári Járásbíróságnak.
(Kúria Pkk. II. 25.152/2021/2.)