95. Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben az illetékesség hiányának megállapítása 2021. január 1. napját megelőzően véglegessé vált végzéssel megtörtént, a 2013. évi CCXL. törvény 75/J. §-ban [...]

Nyomtatóbarát változat

Amennyiben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási ügyben az illetékesség hiányának megállapítása 2021. január 1. napját megelőzően véglegessé vált végzéssel megtörtént, a 2013. évi CCXL. törvény 75/J. §-ban foglalt illetékességi okra hivatkozással a korábban illetékességi okból áttett kérelem visszaküldése nem lehetséges.
Az illetékességi okból történő áttétel időpontjának az áttételről illetékességi okból rendelkező végzés véglegessé válásának napját, és nem az ezt követő esetleges késedelmes megküldés napját kell tekinteni [Bv.tv. 75/J. § (1) bek.; 2020. évi CL. tv. 17. §; Be. 460. § (1), (3) bek.].

[1] Az elítélt, valamint meghatalmazott jogi képviselője 2019. március 28. napján kártalanítás iránti kérelmet terjesztett elő az M.-i Fegyház és Börtönnél, amelyet a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka 2019. április 2. napján a B. K. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja részére továbbított. A kártalanítás iránti kérelem 2016. február 1. és 2019. március 28. közötti fogvatartás tekintetében az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények által előidézett sérelmek miatt került előterjesztésre.
[2] A B. K. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2020. szeptember 25. napján kelt és 2020. október 26. napján véglegessé vált végzésével megállapította illetékességének hiányát, és az ügyet az Ny.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjához áttette, figyelemmel arra, hogy az elítélt 2019. december 9. napján véglegesen átszállításra került az S.-i Fegyház és Börtönbe, majd a T.-i Országos Büntetés-végrehajtási Intézetbe. Az iratok az Ny.-i Törvényszékre 2021. október 6. napján érkeztek.
[3] Az Ny.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2021. október 7. napján kelt és 2021. október 19. napján véglegessé vált végzésével ugyancsak megállapította az elítélt tekintetében az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt indult kártalanítási ügyben az illetékességének hiányát, és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára terjesztette fel.
[4] A Legfőbb Ügyészség átiratában az Ny.-i Törvény-szék kijelölését indítványozta.
[5] Az Ny.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja illetékes a kártalanítás iránti büntetés-végrehajtási ügy elbírálására.
[6] A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban Bv.tv.) 50. § (2) bekezdése értelmében: „A büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják.”
[7] Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránt indított büntetés-végrehajtási ügyben az illetékesség megállapítására vonatkozó Bv. törvényi szabályozás 2021. január 1. napjától megváltozott a 2020. évi CL. törvény rendelkezései alapján.
[8] A Bv.tv. 2021. január 1. napjától hatályos rendelkezései szerint – ahogyan arra az Ny.-i Törvényszék a végzésében is hivatkozott – az alkalmazandó 75/J. § (1) bekezdése alapján a kártalanítási kérelemmel kapcsolatos eljárást annak a büntetés-végrehajtási intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a kérelmet továbbította, abban az esetben is, ha az elítéltet ezt követően átszállítják. Ha az elítélt szabadult, az eljárást a szabadítást végző büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, de az elítélt vagy a védő kérelmében kérheti, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el.
[9] A Bv.tv. 436/A. § (1) bekezdése alapján a törvénynek a börtönzsúfoltság miatti kártalanítási eljárással összefüggő visszaélések megszüntetése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CL. törvény 17. §-ával megállapított III/A. Fejezetét – a (2) bekezdésében megállapított kivétellel – a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
[10] Helytállóan hivatkozott arra is az Ny.-i Törvényszék a végzésében, hogy a Bv.tv. 436/A. § (5) bekezdése értelmében a Bv. törvényt módosító 2020. évi CL. törvény 17. §-ával megállapított 75/J. § (1) bekezdését a hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azonban nem volt tekintettel arra, hogy a hivatkozott 17. § hatálybalépését megelőzően illetékességi okból áttett kérelmek visszaküldése – a hivatkozott törvényi rendelkezések értelmében – ezen okból nem lehetséges.
[11] A Bv.tv. fenti rendelkezései alapján a 2021. január 1. napját megelőzően áttett kártalanítási kérelem vonatkozásában az eljárást tehát annak a büntetés-végrehajtási intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják.
[12] A B. K. Törvényszék illetékességének hiányát megállapító végzése 2020. szeptember 25. napján kelt és 2020. október 26. napján vált véglegessé.
[13] Ezért a B. K. Törvényszék határozata meghozatalakor a hatályos Bv.tv. rendelkezései értelmében helyesen járt el akkor, amikor az elítélt kártalanítási kérelme vonatkozásában megállapította illetékessége hiányát és az ügyet áttette az Ny.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportjához.
[14] Kétségtelen tény, hogy az iratok az Ny.-i Törvényszékre csak 2021. október 6. napján – vagyis a Mód.tv. hatályba lépését követően – érkeztek meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bv.tv. 436/A. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket ezen időponthoz kellene kötni.
[15] Az Ny.-i Törvényszék helyesen hívta fel a Kúria Bkk.I.32/2021/4. számú végzését, amely azonban jelen ügyben az alábbiak miatt nem irányadó.
[16] A Kúria a Bkk.I.1293/2021/4. számú – a jelen üggyel hasonló eljárásban meghozott – végzésében fejtette ki, hogy a folyamatban lévő eljárásban hivatalból kell vizsgálni a Bv.tv. 75/J. §-ában megállapított illetékességi szabályokat, ez alapján a kártalanítási kérelmet továbbító bv. intézet székhelye szerinti törvényszék rendelkezne illetékességgel, azonban arra figyelemmel, hogy az áttétel a módosítás hatályba lépését, 2021. január 1. napját megelőzően véglegessé vált végzéssel megtörtént, a 75/J. §-ban foglalt illetékességi okra hivatkozással a korábban illetékességi okból áttett kérelem visszaküldése nem lehetséges. Az illetékességi okból történő áttétel időpontjának az áttételről illetékességi okból rendelkező végzés véglegessé válásának napját, és nem az ezt követő esetleges késedelmes megküldés napját kell tekinteni.
[17] A Be. 460. § (1) bekezdése alapján a nem ügydöntő végzés a véglegessé válását követően – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem változtatható meg. A (3) bekezdés szerint pedig a nem ügydöntő végzést a véglegessé válására tekintet nélkül kell teljesíteni, illetve végrehajtani, kivéve, ha nem ügydöntő végzés elleni fellebbezés halasztó hatályát e törvény kimondja.
[18] A Bv.tv. 50. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel ezért a Kúria rámutat, hogy a bíróság határozatához fűződő joghatások – miként arra a korábbiakban utalt – nem az iratok bírósághoz érkezésével (azaz ügyviteli jellegű intézkedéssel), hanem a véglegessé válással állnak be.
[19] A Bv.tv. 50. § (6) bekezdése alapján, ha e törvény vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. §-a nem alkalmazható és előkészítő ülés megtartásának nincs helye. A Bv.tv. a bv. bíró illetékességére vonatkozó eljárási törvény alkalmazására eltérő szabályt nem tartalmaz, így a büntetőeljárási törvény rendelkezésének és elveinek megfelelően a büntetés-végrehajtási bíró illetékességét az eljárási cselekmény időpontjában fennálló illetékességi szabályok határozzák meg, az illetékességét, illetve annak hiányát a büntetés-végrehajtási bírónak hivatalból vizsgálnia kellett.
[20] A fentebb kifejtettekre figyelemmel a Kúriának az ügyben illetékességgel rendelkező bíróság meghatározása és eljárásra történő kijelölése során a 2020. évi CL. törvénnyel módosított Bv.tv. 436/A. § (5) bekezdésében foglaltak alapján – figyelemmel a 2020. évi CL. törvény 17. §-ára – a B. K. Törvényszék határozatának meghozatala időpontjában hatályos illetékességi szabályok alapján kellett döntenie.
[21] A Bv.tv. 50. § (6) bekezdése szerint eltérő rendelkezés hiányában a két törvényszék között kialakult negatív illetékességi összeütközést ennek megfelelően kellett elbírálni, az eljáró bíróságot ki kellett jelölni a bíróságok között felmerült illetékességi összeütközés esetén [Be. 24. § (1) bek. II. ford.]. A kijelölésről jelen esetben a Kúriának kellett határoznia [Be. 24. § (2) és (3) bek.].
[22] A Kúria – bár erre továbbra sincs külön szabály – a Bv.tv. 50. § (6) bekezdésére is figyelemmel eltérő szabály hiányában eljárásának főszabályát követve tanácsülésen határozott, és a negatív illetékességi összeütközés feloldására az ügyben eljárásra az Ny.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportját jelölte ki.
(Kúria Bkk. I. 1.315/2021.)