93. A Be. 46. § (6) bekezdés második mondata szerint a bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki; azaz a vádemelés után a terhelt vagyoni viszonyaitól függetlenül kötelező erővel bíró indítványtételi jogot kap, így a vádemelés [...]

Nyomtatóbarát változat

A Be. 46. § (6) bekezdés második mondata szerint a bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki; azaz a vádemelés után a terhelt vagyoni viszonyaitól függetlenül kötelező erővel bíró indítványtételi jogot kap, így a vádemelés után indítványa esetén a védő kirendelése kötelező.
A védő kötelező kirendelését előíró – Be. 46. § (6) bekezdése szerinti – törvényi rendelkezés ellenére elutasított terhelti indítvány eredményeként tehát a másodfokú eljárásban nem vett részt védő, aki így a nyilvános ülésen sem lehetett jelen, ezért a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja – és a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja – szerinti felülvizsgálati ok megvalósult [Be. 46. § (6) bek., 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek. d) pont].

[1] A járásbíróság a 2017. szeptember 12. napján meghozott ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett jármű önkényes elvételének bűntettében [Btk. 380. § (1) bek.], társtettesként elkövetett rongálás bűntettében [Btk. 371. § (1) bek., (3) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (3) bek. b) pont ba) alpont]. Ezért a bíróság a II. r. terheltet halmazati büntetésül 2 év 2 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a II. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a II. r. terhelt tekintetében elrendelte a járásbíróság egy korábbi ítéletével kiszabott 8 hónap börtön fokozatú szabadságvesztés-büntetés végrehajtását, emellett rendelkezett az eljárás során előterjesztett polgári jogi igényekről, a lefoglalt bűnjelekről és a felmerült bűnügyi költségről.
[2] A II. r. terhelt fellebbezése alapján eljárt törvényszék a 2018. október 16. napján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a II. r. terhelt – a 2021. február 16-i keltezésű beadvány-ában – nyújtott be felülvizsgálati indítványt, tartalma szerint a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati okra alapítva.
[4] Indokai szerint nem rendelkezett védővel, holott tudomása szerint a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a védelem kötelező és a terheltnek nincs meghatalmazott védője. A büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező, ha a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel.
[5] Álláspontja szerint a felülvizsgálat – szemben a perújítással – elsősorban nem ténykérdésekre, hanem törvénysértésekre orientált rendkívüli jogorvoslat, lényegében a korábbi eljárásban ismert tényeken alapló bírósági ügydöntő bírósági határozat törvénysértő voltát küszöböli ki anyagi jogi és eljárási szabálysértések esetén.
[6] Hivatkozott arra, hogy a Be. 596. § (1) bekezdés e) pontja szerint a másodfokú tanács elnöke vizsgálja, hogy a másodfokú eljárásban kötelező-e az ügyész és a védő részvétele. Mindezek ellenére nem volt kirendelt védője, pedig az ügyében 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folyt büntetőeljárás.
[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt nem tartotta alaposnak.
[8] Indokai szerint, mivel a II. r. terhelt terhére rótt valamennyi bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés, a II. r. terhelt által hivatkozott okból a védő részvétele nem volt kötelező. Utalt arra, hogy az iratokból nem állapítható meg egyéb olyan körülmény sem, ami miatt a II. r. terhelt esetében védő részvétele kötelező lett volna.
[9] Indítványozta, hogy a Kúria a jogerős határozatot a II. r. terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn.
[10] A II. r. terhelt a 2021. október 10-én, október 18-án és november 8-án kelt beadványaiban érdemét tekintve megismételte a védő kirendelésére irányuló indítványának elutasítására, és így a védő részvétele nélkül lefolytatott másodfokú eljárásra alapított felülvizsgálati indítványát.
[11] A felülvizsgálati indítvány a következők szerint alapos.
[12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)–d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. E törvényhely d) pontja szerint pedig eljárási szabálysértés – és ekként felülvizsgálati ok –, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[14] A Be. 46. § (6) bekezdés második mondata szerint a bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki.
[15] Ehhez kapcsolódóan a Be. 46. §-ához fűzött indokolás egyértelműen rögzíti, hogy a vádemelés után a terhelt vagyoni viszonyaitól függetlenül kötelező erővel bíró indítványtételi jogot kap, azaz a vádemelés után indítványa esetén a védő kirendelése kötelező.
[16] A törvény rendelkezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a vádemelést követően
– a terheltnek a védő kirendelésére irányuló indítványát nem kell indokolnia;
– nincs olyan körülmény, amelynek az igazolása az indítvánnyal összefüggésben megkövetelhető lenne;
– az indítvány előterjesztése nincs időhöz kötve, így az bármikor megtehető;
– az indítvány előterjesztését nem lehet olyannak tekinteni, mint amely az eljárás elhúzódására irányulhatna;
– a védő kirendelése iránti indítvány teljesítése nem mérlegelhető.
[17] Az ügy irataiból az alábbiak állapíthatók meg.
[18] A II. r. terhelt a másodfokú eljárásban kitűzött nyilvános ülés határnapjára kiadott idézés kézbesítését követően, 2018. október 13-án érkezett, a fellebbezés indokolásaként előterjesztett beadványában védő kirendelését is indítványozta.
[19] A másodfokú bíróság a 2018. október 16-án tartott nyilvános ülésen jegyzőkönyvbe foglalt végzésével a II. r. terhelt írásban benyújtott fellebbezés indokolásában előterjesztett védő kirendelésére irányuló kérelmét elutasította.
[20] A másodfokú ügydöntő határozat indokolása szerint a II. r. terhelt védelme nem kötelező, a II. r. terhelt a kérelmét nem indokolta, és nem igazolta vagyoni viszonyait. Kifejtette továbbá, hogy a másodfokú bíróság hivatalból védő kirendelését a nyilvános ülés kitűzésekor nem tartotta indokoltnak, ezért a II. r. terhelt indítványát – amelyet 3 nappal a nyilvános ülés előtt, nyilvánvalóan időhúzó szándékkal terjesztett elő – elutasította.
[21] A törvényszék ezen eljárása nem felel meg a hatályos törvényi rendelkezésnek.
[22] E rendelkezés a korábbi Be. (1998. évi XIX. törvény) szabályozásától eltérő.
[23] Jelen ügyben a védő kötelező kirendelését előíró – Be. 46. § (6) bekezdése szerinti – törvényi rendelkezés ellenére elutasított terhelti indítvány eredményeként tehát a másodfokú eljárásban nem vett részt védő, aki így a nyilvános ülésen sem lehetett jelen.
[24] Mindezek alapján megállapítható, hogy a másodfokú nyilvános ülés megtartására olyan személy távollétében került sor, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező lett volna; ezért a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja – és a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja – szerinti felülvizsgálati ok megvalósult.
[25] Ekként a Kúria a törvényszék végzését – a II. r. terhelt tekintetében – a Be. 663. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
[26] A megismételt másodfokú eljárásban a védő kirendelése és részvétele nem mellőzhető.
(Kúria Bfv. III. 266/2021.)