92. I. A védő kirendelésének – mérlegelést nem tűrő – kötelező esete, ha a vádlott a védő kirendelésére indítványt tesz, ez esetben az indítvány elbírálásáig a tárgyalás nem folytatható. [...]

Nyomtatóbarát változat

I. A védő kirendelésének – mérlegelést nem tűrő – kötelező esete, ha a vádlott a védő kirendelésére indítványt tesz, ez esetben az indítvány elbírálásáig a tárgyalás nem folytatható. Ha a vádlott védő kirendelését kéri és nincs meghatalmazott védője, úgy a védő kirendelését nem lehet megtagadni; a védő kirendelését követően pedig a védő részvétele az eljárásban, jelenléte a tárgyaláson kötelező. A védő kirendelésének az elmulasztása feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 44. § f) pont, 434. §, 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek. d) pont].
II. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – miután a felülvizsgálati indítvány csupán az összbüntetésbe foglalt egyik alapítéletet támadta és ennek folyományaként csak a megtámadott alapítélet hatályon kívül helyezésére került sor – nincs abban a helyzetben, hogy a hatályon kívül helyezés folytán az összbüntetését töltő terhelt szabadlábra helyezéséről is határozzon.
Az összbüntetésbe foglalt egyik alapítélet felülvizsgálati eljárásban történő hatályon kívül helyezése esetén ekként az összbüntetés tárgyában határozatot hozó bíróságnak ismételten le kell folytatnia az összbüntetési eljárást; a Be. alapján eljárva hivatalból, utólagos összbüntetési eljárás keretében az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezéséről és új határozat meghozataláról kell haladéktalanul döntenie, arra tekintettel, hogy az összbüntetés alapjául szolgáló alapítéletek egyike megsemmisült [Be. 663. § (2), (5) bek., 839–840. §].

[1] A járásbíróság a 2018. április 17. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) és bf) alpont]. Ezért őt mint különös visszaesőt 1 év 6 hónap szabadságvesztés-büntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett arról, hogy a II. r. terhelt esetében a szabadságvesztés-büntetést börtönben kell végrehajtani. A bíróság a II. r. terhelt tekintetében a városi bíróság ítéletével kiszabott 1 év 6 hónap fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtása, illetőleg a járásbíróság ítéletével kiszabott 1 év 5 hónap fiatalkorúak fogházbüntetésének végrehajtása során alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. Megállapította, hogy a II. r. terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.
[2] A törvényszék mint másodfokú bíróság a 2019. január 10. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. r. terhelt vonatkozásában helybenhagyta.
[3] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben a II. r. terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tárgyalásán védő kirendelését kérte részletes vallomásának megtétele, az ügy tisztázása és védelme érdekében, ezt azonban a járásbíróság elmulasztotta, így a védelemhez való joga sérült. A másodfokú bíróság ugyancsak nem megfelelően járt el, mert nem vette figyelembe, hogy korábban védő kirendelését indítványozta.
[4] A II. r. terhelt emellett kifogásolta, hogy az egyik tanú e-mail levelében rasszista szavakkal illette, ezért a bíróságok előtt áldozata lehetett a faji megkülönböztetésnek. Kifogásolta továbbá , hogy a lefoglalt tárgyakkal kapcsolatosan a nyomozó hatóság nem alkalmazott bűnügyi technikust, az ujjlenyomat és DNS-minta vételezés elmaradt, a bíróság pedig az 1. és 2. számú tanúk ellentmondásos vallomásait fogadta el, pedig mindkét tanú elfogult volt, mert velük régóta haragban állt. Sérelmezte, hogy a nyomozó hatóság elmulasztotta az iratismertetést.
[5] Indítványozta ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt a tényállást és a bíróságok bizonyítékértékelő tevékenységét támadó részében kizártnak, részben alaptalannak tartotta, ugyanakkor álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból, a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel alapos.
[7] Átiratában kifejtette, hogy a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja értelmében – a 608. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel – felülvizsgálatot megalapozó ok, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. A II. r. terheltnek az első fokon eljárt bíró elfogultságára irányuló kifogása alaptalan, mert azt a felülvizsgálati indítvány konkrét és alapos okokkal nem támasztotta alá. Az iratokból megállapíthatóan az eljárás nyomozati, valamint tárgyalási szakaszában a tanúk és az eljáró hatóság képviselői nem tettek rasszista kijelentéseket. Az egyik védett tanú vallomástételének esetleges következményei miatti aggodalmával kapcsolatos megjegyzése sem értékelhető ilyenként és a bírói elfogultság megállapítására nyilvánvalóan nem alkalmas. A büntetés kiszabásával összefüggően pedig a járásbíróság alapos indokát adta annak, hogy az ugyanazon bűncselekményt azonos elkövetői minőségben megvalósító terheltekkel szemben döntően az előéletükre figyelemmel szabott ki eltérő büntetést. Hivatkozott a Legfőbb Ügyészség a BH 2010.323. számú döntésre.
[8] A felülvizsgálati indítványt ugyanakkor a védő kirendelésével összefüggő részében alaposnak tartotta, mert a járásbíróság a 2018. január 23-án az ügyész részvételével megtartott tárgyaláson a II. r. terhelt által indítványozott védő kirendelését elmulasztotta, azt nem bírálta el és arra a másodfokú eljárásban sem került sor annak ellenére, hogy az elsőfokú tárgyalás időszakában hatályos, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény( a továbbiakban: korábbi Be.) 242. § (2) bekezdésére, valamint a másodfokú eljárási szakban az akkor már hatályba lépett Be. 44. § f) pontjára figyelemmel a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező volt, ez a tárgyaláson való kötelező részvételét is jelentette. Ezáltal megvalósult a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárási szabálysértés. Ekként indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból, a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét és a törvényszék végzését helyezze hatályon kívül és a járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.
[9] A Kúria által a felülvizsgálati eljárásban kirendelt védő az ügyben észrevételt nem tett.
[10] A felülvizsgálati indítvány a tényállást és a bizonyítékok értékelését támadó részében kizárt, az ügyben első fokon eljáró bíró kizárására irányuló részében alaptalan, a védő kirendelésének elmulasztására és a védő részvételének hiányára alapított részében alapos.
[11] A Be. XC. Fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott esetekben és okokból kerülhet sor.
[12] A Be. 648. § b) pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is van helye.
[13] A Be. 650. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. § (1) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[14] A Be. 651. § (2) bekezdés b) pontja értelmében saját javára a terhelt is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt.
[15] A Be. 652. § (4) bekezdése szerint a terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve.
[16] A Be. 659. § (2) bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozatok meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján, a Be. 659. § (5) bekezdésére figyelemmel csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok alapján bírálta felül.
[17] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványt arra jogosult, felülvizsgálati okra hivatkozással nyújtotta be, ezért azt – nem kizárt részében – érdemben bírálta el.
[18] A Kúria ugyanakkor megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány azon része, amely a nyomozás során lefolytatott bizonyítási cselekményekre, valamint a tanúk vallomásainak ellentmondására, a tanúvallomások értékelésére vonatkozik, felülvizsgálat alapjául nem szolgálhat. E kifogás a bizonyítási eljárás lefolytatását, annak törvényességét, a jogerős ügydöntő tényállás megállapításához vezető mérlegelési folyamatot, a bíróságnak a bizonyíték- értékelő tevékenységét és azon keresztül a tényállás megalapozottságát, a tényállásban megállapított tényeket támadja.
[19] A Kúria a kizárt bíró eljárását érintő kifogást érdemben vizsgálta.
[20] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerint eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés b) pontja értelmében hatályon kívül helyezésnek van helye, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, míg a d) pont értelmében ugyancsak hatályon kívül helyezésnek van helye, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[21] Az elsőfokú eljárás idején hatályban volt korábbi Be. 21. § (1) bekezdése szerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
[22] A Legfelsőbb Bíróság a BH 2010.323. számon közzétett határozatában kimondta, a bíró elfogultságára alapozott kizárás iránti bejelentést alapos és konkrét okokkal kell alátámasztani. Az elfogultság általánosság szintjén történő megfogalmazása, amely még közvetett összefüggésben sincs a bíró személyével, nem alkalmas kizárási ok megállapítására.
[23] A II. r. terhelt azon túlmenően, hogy egy iratban általa rasszistának vélt megállapítást vélelmez az ügy egyik tanújának részéről, nem támasztotta alá konkrét okkal, hogy ebből milyen módon következne az, hogy az ügyben eljárt bírótól az ügy elfogulatlan megítélése nem várható. Az iratokból megállapíthatóan a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság részéről sem hangzott el ilyen kijelentés, amely az ügyben eljáró hatóságok és a bíró pártatlanságát megkérdőjelezné. Az egyik védett tanú kijelentése értelemszerűen nem alkalmas az ügyben eljáró bíró elfogultságának megállapítására.
[24] A büntetés kiszabásával összefüggésben pedig az I. és a II. r. terhelt között az a lényeges különbség állapítható meg, hogy a II. r. terhelt visszaeső, ami azt jelenti, hogy őt korábban ugyanolyan vagy hasonló bűncselekmény miatt már végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és ezen végrehajtandó szabadságvesztés-büntetéséből történő feltételes szabadságra bocsátása alatt, annak végrehajtása befejezését megelőzően követte el a cselekményt. A II. r. terhelt visszaesői minősége lényegesen magasabb társadalomra veszélyességet jelent, ezért az I. r. terhelt büntetésénél lényegesen súlyosabb büntetés kiszabása törvényes okokkal indokolható, az elfogultságot nem alapoz meg.
[25] A felülvizsgálati indítvány a védő kirendelésének elmaradását sérelmező részében alapos.
[26] A járásbíróság 2018. január 23-án az ügyész részvételével tárgyalást tartott, amely tárgyaláson a II. r. terhelt védő kirendelését indítványozta. Az indítvány elbírálására sem a tárgyaláson, sem azt követően nem került sor, az elsőfokú bíróság védőt a II. r. terhelt részére nem rendelt ki.
[27] Az elsőfokú bíróság eljárásakor hatályos korábbi Be. 242. § (2) bekezdése értelmében, ha az ügyész a tárgyaláson részt vesz és a vádlott védőt nem hatalmazott meg, a tanács elnöke szükség esetén védő kirendeléséről gondoskodik. Ha a vádlott kéri, védőt kell kirendelni.
[28] A Legfelsőbb Bíróság a BH 2010.293. számon közzétett döntésében kimondta, a védő kirendelésének – mérlegelést nem tűrő – kötelező esete, ha a vádlott az ügyésznek a tárgyaláson részvétele mellett védő kirendelését kéri. A védő kirendelésének az elmulasztása ez esetben feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [korábbi Be. 242. § (1)–(2) bek., 373. § (1) bek. II. d) pont, 416. § (1) bek. c) pont].
[29] Mindezek alapján megállapítható, hogy azt követően, hogy a II. r. terhelt a 2018. január 23-án megtartott tárgyaláson védő kirendelését kérte, a továbbiakban a tárgyalás folytatására csak a védő kirendelése mellett kerülhetett volna sor. A 2018. január 23. napján, valamint a 2018. február 13., március 27. és április 17. napján tartott tárgyalás védő távollétében történő megtartása a kirendelt védő kötelező részvételének hiánya miatt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés.
[30] A törvényszék a másodfokú eljárásban – a II. r. terhelt elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelme ellenére – úgyszintén nem rendelt ki védőt. A 2018. november 16. napjára kitűzött fellebbezési tárgyalás elhalasztásra került, mert a II. r. terhelt külföldi munkavégzés miatt nem tudott megjelenni, és ezt előzetesen bejelentette. A 2010. január 10. napjára kitűzött újabb tárgyaláson a másodfokú bíróság a szabályszerűen megidézett II. r. terhelt távollétében járt el, a II. r. terhelt érdekében a tárgyaláson védő nem vett részt.
[31] A másodfokú tárgyalás idején már hatályba lépett Be. 44. § f) pontja értelmében a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a bíróság a terhelt indítványára, vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki. A Be. 434. §-a szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő jelenléte kötelező.
[32] A Kúria a BH 2020.136. számon közzétett döntésében kimondta, amennyiben az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben.
[33] Mindebből az is következik, hogy amennyiben a védő kirendelésére a terhelt indítványt tesz – figyelemmel arra is, hogy a Be. 39. § (1) bekezdés d) pontja értelmében joga van arra, hogy védelmének ellátására védőt hatalmazzon meg vagy védő kirendelését indítványozza – a védő kirendelése nem mellőzhető. Következik továbbá, hogy amennyiben a terhelt védő kirendelésére indítványt terjeszt elő a bíróság előtt, az indítvány elbírálásáig a tárgyalás nem folytatható; ha a vádlott védő kirendelését kéri és nincs meghatalmazott védője, úgy a védő kirendelését nem lehet megtagadni; a védő kirendelését követően pedig a védő részvétele az eljárásban, jelenléte a tárgyaláson kötelező.
[34] A törvényszék a másodfokú tárgyalást ezért olyan személy távollétében tartotta meg, akinek jelenléte a tárgyaláson kötelező lett volna; a védő kirendelésének az elmulasztása ez esetben a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés.
[35] A Kúria hivatalból vizsgálta a Be. 649. § (2) bekezdésében foglalt eljárási okokat a Be. 659. § (6) bekezdése alapján, azonban az előbbieken kívüli egyéb – felülvizsgálatra okot adó – eljárási szabálysértést nem észlelt.
[36] Mindezek alapján a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott okból – a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjára figyelemmel – a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a járásbíróság ítéletét és a törvényszék végzését hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította.
[37] A felülvizsgálati eljárásban bűnügyi költség nem merült fel, így arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett.
[38] A Kúria az ügy irataiból észlelte, hogy a felülvizsgálattal támadott ügydöntő határozatban kiszabott 1 év 6 hónap szabadságvesztés-büntetést a járásbíróság – a törvényszék végzése folytán – 2020. március 20. napján véglegessé vált összbüntetési ítéletével a más ügyben a járásbíróság, illetve a törvényszék ítéletével jogerősen kiszabott 1 év 10 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztéssel összbüntetésbe foglalta, az összbüntetés tartamát 2 év 7 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésben állapította meg. E szabadságvesztést a terhelt jelenleg is tölti, a szabadságvesztés utolsó napja 2022. május 6. napja.
[39] Amennyiben a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és a terhelt fogva van, a fogvatartás kérdésében is határoznia kell [Be. 663. § (5) bek.]. A Kúria ekkor a terheltet vagy szabadlábra helyezi, vagy – ha annak feltételei fennállnak – a Be. XLV. Fejezet rendelkezéseinek alkalmazásával a vele szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedést rendel el.
[40] A szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 16/2014. (XII. 9.) IM rendelet 140. § (1) bekezdés e) pontja szerint azt az elítéltet, akinek ügyében a Kúria felülvizsgálati eljárás keretében szabadlábra helyezéséről határoz, a Kúria határozata kihirdetésének napján szabadon kell bocsátani.
[41] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – miután a felülvizsgálati indítvány csupán az összbüntetésbe foglalt egyik alapítéletet támadta és ennek folyományaként csak a megtámadott alapítélet hatályon kívül helyezésére kerülhetett sor – nincs abban a helyzetben, hogy a hatályon kívül helyezés folytán az összbüntetését töltő II. r. terhelt szabadlábra helyezéséről is határozzon.
[42] Az összbüntetésbe foglalt egyik alapítélet felülvizsgálati eljárásban történő hatályon kívül helyezése esetén ekként az összbüntetés tárgyában határozatot hozó bíróságnak a Be. 839–840. §-a alapján eljárva hivatalból, utólagos összbüntetési eljárás keretében az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezéséről és új határozat meghozataláról kell haladéktalanul döntenie, arra tekintettel, hogy az összbüntetés alapjául szolgáló alapítéletek egyike megsemmisült.
[43] Mindezekre figyelemmel a Kúria a járásbíróságot felhívta arra, hogy az összbüntetési ítéletet a felülvizsgálati eljárásban hozott hatályon kívül helyezésre figyelemmel, a Be. 840. §-a alapján eljárva helyezze hatályon kívül, és az összbüntetési eljárásban hozzon új határozatot.
(Kúria Bfv. I. 633/2021.)