83. A tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasítási okként, [...]

 A tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasítási okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. Ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az nem lehet elkésett, arról a bíróságnak egyéb perakadály fennállta hiányában érdemben döntenie kell [2017. évi I. törvény (Kp.) 39. § (1) bek., 48. § (1) bek. i)].

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes Kormányhivatal egyfokú eljárásban, a 588.852-2/2021., 588.854-2/2021., 588.864-2/2021., 588.755-2/2021., 588.743-2/2021., 588.739-2/2021. ügyiratszámú határozataiban a haszonbérbeadó és a felperes mint haszonbérlő között létrejött haszonbérleti szerződés jóváhagyását a felperessel megtagadta, azt az elfogadó jognyilatkozatot tevővel jóváhagyta. A felperes az 588.852-2/2021. ügyszámú határozatot 2021. május 17., az 588.854-2/2021. ügyiratszámú határozatot 2021. május 17., az 588.864-2/2021. ügyiratszámú határozatot 2021. május 17., az 588.755-2/2021. ügyiratszámú határozatot 2021. április 29., az 588.743-2/2021. ügyiratszámú határozatot 2021. április 27., az 588.739-2/2021. ügyiratszámú határozatot 2021. április 29. napján vette át. A felperes jogi képviselője útján a határozatok jogszerűségét vitató keresetleveleket terjesztett elő elektronikusan a Kormányhivatal Járási Hivatalánál (a továbbiakban: Járási Hivatal).
[2] A Járási Hivatal a keresetleveleket a határozatokat hozó alpereshez 2021. május 27. (588.755-2/2021., 588.743-2/2021., 588.739-2/2021. számú határozatok elleni keresetlevél), valamint 2021. június 10. napján (588.852-2/2021., 588.854-2/2021., 588.864-2/2021. számú határozatok elleni keresetlevél) továbbította. A keresetlevelek az előírt harminc napos határidőben az alpereshez megérkeztek.

Az elsőfokú bíróság végzése
[3] Az elsőfokú bíróság a benyújtott keresetlevelek alapján megindult közigazgatási pereket a Kp. 31. § (1) bekezdése alapján egyesítette, majd a 2021. szeptember 30. napján kelt 7. sorszámú végzésével a felperes keresetleveleit visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. § (1) bekezdés i) pontjára tekintettel. Kifejtette a visszautasítás indokaként, hogy a keresetlevelek nem a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti helyre kerültek benyújtásra, és azok a kivételek sem álltak fenn, amelyek az elvétés ellenére megengednék, hogy a bíróság azt határidőben benyújtottnak tekintse. Rögzítette, hogy a Kormányhivatal járt el az ügyben, az ügyintézésben a kormányhivatal felperes által alperesként jelölt szervezeti egysége vett részt, a Járási Hivatalnak a megelőző eljárás során és a keresetlevél előterjesztésekor nem volt, emellett jelenleg sincs semmilyen hatásköre a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyására irányuló eljárás lefolytatására.
[4] Utalt arra is az elsőfokú bíróság a Kp. Kommentárra tekintettel, hogy a jogalkotó a téves helyen történő előterjesztést nem nevesítette külön visszautasítási okként, hanem ezt a körülményt a határidő megtartottságával összefüggésben kellett vizsgálnia. A keresetindítási határidő és a keresetindítás helye két összefüggő feltétel, bármelyik feltétel elvétése ugyanolyan jogkövetkezménnyel jár, visszautasítási ok megállapítását eredményezi. Ha a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelét kizárólag nem a jogszabályban meghatározott helyen nyújtja be, úgy azt kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy az ügy tartozhat-e abba a körbe, amelyet a Kp. a benyújtás helye alóli kivételek alatt nevesít. Ha megállapítható, hogy ezek a kivételek nem állnak fenn, úgy a határidőben való benyújtás nem merülhet fel. E körben hivatkozott a Kúria BH2021.152. szám alatt közzétett határozatára.

A fellebbezés és az észrevétel
[5] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását és a keresetlevelek Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerinti visszautasítását indítványozta.
[6] Nem vitatta, hogy téves helyen terjesztette elő a keresetleveleket, azonban a törvényszék végzésének jogalapjával nem értett egyet. Előadása szerint azt a tényt, hogy a keresetlevél határidőben megérkezett az alpereshez, vitatni nem lehet. Ha a keresetlevél nem megfelelő helyre kerül benyújtásra és a felperes elvéti a benyújtásra nyitva álló határidőt is, úgy a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja alkalmazásának helye van, de ha kizárólag csak a benyújtás helyét véti el a felperes, úgy a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján kell azt visszautasítania a bíróságnak. Utalt arra is, hogy az alperes a Járási Hivatallal azonos címen található, így a felperes a két hivatalt összetévesztette. Álláspontja szerint téves a BH2021.152. számon közzétett döntés azon logikája, hogy a téves helyen történő előterjesztés határidő elmulasztása miatti ok lenne akkor, amikor nem vitathatóan az alpereshez a keresetlevél határidőben megérkezik.
[7] Az alperes észrevételében a végzés helybenhagyására tett indítványt.

A Kúria döntése és jogi indokai
[8] A felperes fellebbezése – az alábbiak szerint – alapos.
[9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint a fellebbezés és ellenkérelem keretei között bírálta felül.
[10] A Kp. 39. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a vitatott közigazgatási cselekmény közlésétől számított harminc napon belül kell a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez benyújtani.
[11] A Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerint a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő.
[12] A Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja szerint szintén visszautasítási ok, ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő vagy azt a bíróság elutasítja.
[13] A Kúria megállapította – és az a felek között sem volt vitatott –, hogy a keresetlevél az alpereshez a keresetindítási határidőben megérkezett. Azzal, hogy a felperes a keresetlevelet – a felek által sem vitatottan – az eljárás intézésére semmilyen hatáskörrel nem bíró járási hivatalhoz és nem az egyfokú eljárásban eljárt alpereshez nyújtotta be, a benyújtás helyét vétette el.
[14] Az eltérő tényállású ügyben hozott BH2021.152. szám alatt közzétett határozatában foglalt érvelés szerint is a téves helyen történő előterjesztést a jogalkotó külön nem nevesítette visszautasítási okként, az nem a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerinti visszautasító ok. Ellenben a téves helyen történő előterjesztést a határidő megtartottságával összefüggésben vizsgálnia kell, azaz a keresetindítási határidő és a keresetindítás helye ebben a vonatkozásban összefüggő feltétel.
[15] A határidő megtartottságát jelen esetben az elsőfokú bíróság nem vizsgálta.
[16] A Kúria gyakorlata szerint a keresetlevél előterjesztésének időpontja az az időpont, amikor a fél a keresetlevelet megfelelő helyen előterjeszti vagy, amennyiben nem a megfelelő helyre nyújtja be, úgy amikor a keresetlevél a megfelelő közigazgatási szervhez megérkezik. (Kpkf.VI.39.206/2021/2., Kfv.III.37.409/2017/4.) Ezt támasztja alá a Kúria 14/2010. (XI. 8.) KK. véleménye is, melyben kimondásra került, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 330. § (1) bekezdése alapján a keresetlevelet akkor kell határidőben benyújtottnak tekinteni, ha az az elsőfokú szervhez 30 napon belül megérkezik. A régi Pp. és a Kp. e körben tartalmát és érdemét tekintve azonos fogalomkészlettel dolgozik.
[17] A tisztességes eljáráshoz való jogból is eredően az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasító okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. A Kúria gyakorlatából pedig egyértelműen az vezethető le, hogy a határidő megtartottságát annak az időpontnak a vonatkozásában, amikor a keresetlevél a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti szervhez megérkezik, minden esetben vizsgálni kell.
[18] Mindez nem jelenti azt, hogy azon hatóságnak, ahol tévesen terjesztik elő a keresetlevelet, haladéktalan továbbküldési kötelezettsége lenne a határidő megtartottsága érdekében. A kialakult bírói gyakorlat (lásd pl. Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.556/2006/2., Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.521/2007/4.) ezen kérdésben egységes, és ez tükröződik a Kp. elsőfokú bíróság által hivatkozott Kommentárjából is. A Kommentár szerint a közigazgatási szervnek téves benyújtás esetén nincs olyan jogszabályi kötelezettsége, hogy a hozzá nem joghatályosan benyújtott keresetlevelet a hatáskörrel rendelkező szervhez közvetlenül és azonnal továbbítsa.  Annak kockázatát, hogy a keresetlevél időben megérkezik-e a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, az azt téves helyen előterjesztő felperesnek kell vállalnia és következményeit viselnie kell.
[19] Ebből viszont a Kúria álláspontja szerint az következik, hogy amennyiben az a keresetindítási határidőben megérkezik az adott szervhez, az elkésettség Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontjában rögzített jogkövetkezménye automatikusan a téves helyen történt benyújtás miatt nem alkalmazható. Mindezen megállapítás nem vonatkozik arra az esetre, ha a téves helyen történő előterjesztést követően a keresetlevél továbbküldésére nem kerül sor, vagy nem a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti szervhez történik meg a továbbítás, illetve a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti szervhez kerül továbbításra a keresetlevél, azonban az a keresetindítási határidőn túl érkezik meg.
[20] A fentiekre tekintettel, ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az – a Kp. 48. § (1) bekezdés i) pontja szerinti visszautasító okként megjelöltek szerint – nem lehet elkésett, arról a bíróságnak – amennyiben nem áll fenn további, a Kp. 48. § (1) bekezdése szerinti perakadály – érdemben döntenie kell.
[21] Hangsúlyozza a Kúria a BH2021.152. szám alatt közzétett döntéssel és a Kúria más végzéseivel kapcsolatban, hogy az ügyazonosság nem merült fel, mivel jelen ügyben megállapított és nem vitatott tény, hogy a felperes keresetlevele a keresetindítási határidőn belül megérkezett a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez (az alpereshez), míg a korábbi ügyekben ilyen körülmény nem képezte a megállapított tényállás részét.
[22] Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 114. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
[23] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes kereseti kérelméről – ha a keresetlevél vizsgálata alapján egyéb perakadály nem áll fenn – érdemben kell döntenie.
(Kpkf.II.40.960/2021.)