A bíróságnak alaposan és az előkészítő ülésről készített jegyzőkönyvből – így értelemszerűen a Be. 445. § (8) bekezdése alapján készített rövidített jegyzőkönyvből is – utólag ellenőrizhető módon kell vizsgálnia a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadhatóságának a Be. 504. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írt feltételét [Be. 74. § (1), (2) és (3) bek., 444. §, 445. § (1), (2) és (8) bek., 504. § (1) és (2) bek.].
[1] A járásbíróság a 2021. február 2. napján megtartott előkészítő ülésen meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki testi sértés bűntettében [Btk. 164. § (1) bek. és (3) bek.]. Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. A magánfél által előterjesztett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, valamint kötelezte a terheltet a bűnügyi költség megfizetésére.
[2] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a járásbíróság ítéletének hatályon kívül helyezése, és a bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
[3] Az indítvány indoka szerint a járásbíróság törvénysértően fogadta el a terhelt beismerő vallomását az előkészítő ülésen, amely a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Be. 608. § (1) bekezdés h) pont I. fordulata szerinti eljárási szabálysértés. A nyomozás során készített igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a terhelt beszámítási képessége közepes fokban korlátozott, ami – a beismerő vallomása elfogadhatósága szempontjából is, a Be. 504. § (2) bekezdés b) pontja szerint – nyilvánvalóan észszerű kételyt vet fel a beszámítási képességével kapcsolatban. Ezért a beismerése elfogadásának ezen törvényi feltétele nem állt fenn.
[4] Ezen túl elmaradt annak a vizsgálata is, hogy a terhelt a konkrét cselekmény tekintetében a bűnösséget beismerő nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette-e. Ekként a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a Be. 504. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt konjunktív feltétele is hiányzik.
[5] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[6] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. §-a alapján a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[7] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés h) pont első fordulata szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el.
[8] A Be. 504. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjai részletezik, hogy melyek a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának együttes feltételrendszere:
- a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette,
- a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik,
- a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják.
[9] A Be. 502. § (3) bekezdése az előkészítő ülés menetére vonatkozóan előírja, hogy az előkészítő ülés megkezdése és a vád lényegének ismertetése után a bíróság a vádlottat kihallgatja, amelynek megkezdésekor a Be. 185. § (1) bekezdésben írt terhelti figyelmeztetésen kívül figyelmezteti az 500. § (2) bekezdésében foglaltakra is.
[10] A bíróság – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a büntetőeljárásban résztvevő személyt az őt érintő eljárási cselekményt megelőzően a jogairól tájékoztatja és a kötelezettségeire figyelmezteti, ennek során törekszik arra, hogy a büntetőeljárásban résztvevő személy a vele közölteket megértse és magát megértesse. Ennek érdekében a kapcsolattartás során egyszerűen és közérthetően fogalmaz, figyelembe veszi a büntetőeljárásban résztvevő személy állapotát és személyes jellemzőit, valamint meggyőződik arról, hogy a büntetőeljárásban résztvevő személy a vele szóban közölteket megértette-e, ennek hiányában a közlést megmagyarázza [Be. 74. § (1), (2) és (3) bek.].
[11] A Be. 502. § (5) bekezdése szerint az 502. § (3) bekezdésben meghatározott figyelmeztetéseket követően a bíróság kérdést intéz a vádlotthoz, hogy beismeri-e a bűnösségét a vád tárgyává tett bűncselekményben.
[12] A Be. 504. § (1) bekezdése értelmében, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel – a Be. 504. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul.
[13] A vádlott figyelmeztetése és a bűnösséget beismerő nyilatkozatának elfogadása során különös gonddal kell eljárnia a bíróságnak, amennyiben a vádlott beszámítási képessége korlátozott. Önmagában azonban ez a körülmény – szemben a felülvizsgálati indítvány érvelésével – a beismerő nyilatkozat elfogadását nem zárja ki.
[14] A beismerő nyilatkozat elfogadásának feltétele, hogy a vádlott beszámítási képessége tekintetében észszerű aggály nem merült fel. Ennek tisztázása – szükség esetén – a nyomozás során kirendelt igazságügyi elmeorvos-szakértői véleménnyel történhet. A felülvizsgálati indítványban hivatkozott BH 2021.160. számú eseti döntés is ezt mondta ki elvi éllel.
[15] Jelen ügyben a nyomozás során, az eljárás tárgyát képező bűncselekménnyel összefüggésben a terhelt beszámítási képességét az igazságügyi orvosszakértő megvizsgálta és a szakvéleményben a terhelt beszámítási képességének közepes fokú korlátozottságát állapította meg. Az iratok tanúsága szerint a nyomozás során a szakértői vélemény helyességével kapcsolatosan aggály, észrevétel, bizonyítási indítvány nem merült fel.
[16] Az eljáró bíróságnak az előkészítő ülés keretében meg kell győződnie arról is, hogy a terhelt az adott helyzetben, a számára érthető módon megfogalmazott figyelmeztetéseket megértette, és a beismerése (tárgyalásról lemondása) következményeit megfelelően tudja mérlegelni. Más szóval képes-e a büntetőeljárásban a saját érdekeit felismerni és annak megfelelően nyilatkozni.
[17] A bíróság ezen meggyőződési kötelezettségét nem pótolja, hogy az előkészítő ülésen az ügyész és a terhelt érdekében eljáró védő is jelen van.
[18] A nyomozás során beszerzett, 2020. január 20. napján kelt igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a terhelt enyhe fokú értelmi fogyatékosságban szenved, ahhoz társuló magatartászavarral. Mindez közepes fokban korlátozta cselekménye társadalomra veszélyességének felismerésében, illetve az e felismerésnek megfelelő cselekvésben. Megállapította továbbá, hogy a terhelt vallomástételi képessége – értelmi fogyatékossága miatt – korlátozott, érzelmi labilitása és csökkent intellektusa miatt a vallomását mentális állapota befolyásolhatja.
[19] Mindezek alapján a bíróságnak alaposan és az előkészítő ülésről készített jegyzőkönyvből utólag is ellenőrizhető módon kell vizsgálnia a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadhatóságának a Be. 504. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írt feltételét.
[20] A Be. 444. § (1) bekezdése szerint a bíróság eljárásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi követelményeit a Be. 445. § (2) bekezdése rögzíti. A Be. 445. § (2) bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az eljárási cselekmény menetét és az annak során történteket úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárási szabályokat megtartották-e, a b) pont szerint pedig ezen túl a vádlott és a tanú vallomását, valamint a szakértő véleményét. Értelemszerűen az előkészítő ülésen a Be. 444. § (1) bekezdés b) pontja kizárólag a vádlott vallomására korlátozódik.
[21] A Be. 445. § (8) bekezdése lehetőséget ad rövidített jegyzőkönyv készítésére, ha a bíróság ügydöntő határozata első fokon vagy másodfokon jogerőre emelkedik. Ilyenkor a rövidített jegyzőkönyvnek csak a Be. 445. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a bírósági eljárásnak a Be. 445. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelő leírását kell tartalmaznia. Tehát az eljárási szabályok megtartottságának ellenőrzésére a rövidített jegyzőkönyvnek is alkalmasnak kell lennie. A rövidített jegyzőkönyv ugyanakkor csak lehetőség, ami nem zárja ki, hogy ne e szabály alkalmazásával kerüljön sor a jegyzőkönyv elkészítésére.
[22] Jelen ügyben a járásbíróság előkészítő ülésen hozott ítélete első fokon jogerőre emelkedett, ezért az előkészítő ülésről a Be. 445. § (8) bekezdése alapján, szabályszerűen készülhetett rövidített jegyzőkönyv, amire a járásbíróság 18. sorszámú jegyzőkönyvének utolsó bekezdése is utal.
[23] A jegyzőkönyv a terhelt általános figyelmeztetését követően az alábbiakat tartalmazza: „Bíró felvilágosítást ad arról, hogy ha a bíróság a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát végzéssel elfogadta, nincs helye fellebbezésnek az ítélet ellen a bűnösség megállapítása, illetve a váddal egyező tényállás és minősítés miatt.
Vádlott figyelmeztetésre tett nyilatkozata: »A jogaimra történő tájékoztatást és a figyelmeztetést megértettem, a váddal egyezően beismerem a bűnösségem, lemondok a tárgyaláshoz való jogomról. Vallomást kívánok tenni.«” Majd a rövidített jegyzőkönyv azt rögzíti, hogy „a vádlott vallomást tesz”.
[24] Ezt követően a bíróság végzést hozott a terhelt beismerő nyilatkozatának elfogadásáról. A végzés indokolása szerint: „A bíróságban nem merült fel kétség azzal kapcsolatban, hogy a vádlott a vádat, illetve a Be. 500. § (2) bekezdésében foglaltakat és azok következményeit megértette. (…) A bíróság álláspontja szerint a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata elfogadásának a Be. 504. § (2) bekezdésében írt feltételei fennállnak. A vádlott nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit egyértelműen megértette. A beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem merült fel, ilyenre az eljárás során sem a vád, sem a védelem nem hivatkozott.”
[25] Ezután a bíróság a terheltet kihallgatta a büntetéskiszabási körülményekre is, ennek során bírói kérdésre a terhelt azt nyilatkozta, hogy „nem bántam meg, nem kértem bocsánatot, nem is beszélünk egymással. Sajnos nem tudok most sem, itt a tárgyalóteremben bocsánatot kérni. Lehet, hogy a betegségem is hozzájárult a dühkitörésemhez, nem tudom. Van egy kiscicám, azzal szoktam játszani, igen tarthatom a szobámba, és meg is sétáltathatom, ő mindig megnyugtat.”
[26] Mindezek alapján az állapítható meg, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza a terhelt vallomását, amelyből megismerhető lenne saját nyelvezetű nyilatkozata, ami alapot adhatna a Be. 504. § (2) bekezdés a) pontja szerint feltétel vizsgálata tekintetében. Ezen túlmenően a beismerő nyilatkozatot elfogadó végzés sem egyéniesített.
[27] Ugyanakkor a terhelt vonatkozásában készült elmeorvos szakértői szakvélemény, és a terheltnek a személyi körülményeire tett rövid vallomása alapján nyilvánvaló észszerű kétely fogalmazható meg arra vonatkozóan, hogy a nyilatkozata jelentőségét, természetét és lehetséges következményeit megértette, illetve felmérte-e. A vallomása részletesebb rögzítésének elmaradása miatt azonban további megállapítás nem tehető arra vonatkozóan, hogy a Be. 504. § (2) bekezdés a) pontja szerint, beismerése következményeivel tisztában volt-e.
[28] Az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény a bűncselekmény elkövetési idejére állapította meg azt, hogy a terhelt közepes fokban korlátozva volt abban, hogy a cselekménye társadalomra veszélyességét felismerje és annak megfelelő magatartást tanúsítson.
[29] A Be. 504. § (2) bekezdés b) pontja az előkészítő ülés időpontjára írja elő, hogy a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a vádlott beszámítási képessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik-e.
[30] Így a Be. 504. § (2) bekezdés b) pontja a beismerés elfogadásának akadályát fogalmazza meg, és nem a terhelt büntethetőségének akadályát [Btk. 15. § b) pont, 17. § (1)–(2) bek.]. Ebből következően ez egy eljárásjogi feltétel, amely tartalmában a beismerés hitelessége vizsgálatának a részét képezi. Ennek során az iratok között rendelkezésre álló igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény megállapításai is figyelembeveendőek, azonban önmagában a terheltnek az eljárás tárgyát képező cselekmény vonatkozásában megállapított korlátozott beszámítási képessége nem zárja ki a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatának az elfogadását. Ugyanakkor a terhelt kóros elmeállapota alapján, amely – a már rendelkezésre álló igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény alapján – enyhe, vagy közepes fokban korlátozta a beszámítási képességét, fokozottabban vizsgálni kell a beismerés önkéntességét, valamint azt, hogy felmerül-e kétség a beismerő nyilatkozat elfogadása következményeinek megértése vonatkozásában.
[31] Jelen ügyben az igazságügyi elmeorvos szakértői vélemény szerint a terhelt enyhe fokú értelmi fogyatékosságban szenved, ami közepes fokban korlátozta cselekményei társadalomra veszélyességének felismerésében; továbbá a vallomástételi képessége – értelmi fogyatékossága miatt – korlátozott, érzelmi labilitása és csökkent intellektusa miatt a vallomását mentális állapota befolyásolhatja. Ennek tükrében a terheltnek a büntetéskiszabási körülmények körében tett nyilatkozata – a beismerés elfogadása tekintetében – kétséget kelt aziránt, hogy a Be. 500. § (2) bekezdésében foglaltakat és azok következményeit megértette [Be. 504. § (4) bek. a) pont].
[32] A rövidített jegyzőkönyv alapján pedig utólagosan nem lehet megállapítani, hogy a Be. 504. § (2) bekezdés a) és b) pontjában írt feltételek megléte alapján fogadta-e el a terhelt beismerő nyilatkozatát a járásbíróság.
[33] Az előkészítő ülésről felvett jegyzőkönyvben elmulasztotta rögzíteni a terhelt vallomását olyan terjedelemben, amely alapján a beismerő nyilatkozat és a következményeinek megértése megállapítható lenne. Nem pótolta ezt a beismerő nyilatkozat elfogadásáról szóló végzés kizárólag törvényszöveget tartalmazó – a konkrét ügy egyedi sajátosságaira ki nem térő – indokolása sem.
[34] Következésképpen a járásbíróság a Be. 608. § (1) bekezdés h) pont első fordulatában írt eljárási szabályt vétett, mivel a beismerő nyilatkozatot a Be. 504. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltétel hiányában fogadta el, ami megalapozza a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megállapítását.
[35] A fentiek alapján a Kúria – a Legfőbb Ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – az elsőfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Be. 663. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a járásbíróságot új eljárásra utasította, mert az alapügyben eljáró bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg.
[36] A Kúria a Be. 663. § (3) bekezdése alapján megismételt eljárásra előírja, hogy az előkészítő ülésen részletesen, a terheltnek szóló egyéniesített figyelmeztetés mellett, a jegyzőkönyvből utólag is ellenőrizhető módon meg kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy a terhelt beismerő nyilatkozata a Be. 504. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt követelményeknek megfelel-e. Amennyiben a beismerés hitelessége nem állapítható meg, akkor az ügydöntő határozat meghozatalára az előkészítő ülésen nem kerülhet sor és az ügyben tárgyalást kell kitűzni.
[37] A Be. 856. § (1) bekezdés a) pontja szerint a bűnügyi költséget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte és megismételt eljárást kell lefolytatni. Felülvizsgálat esetén erről a Kúria köteles rendelkezni [Be. 857. § (1) bek. c) pont]. Ennek megfelelően a Kúria elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett bűnügyi költségnek a – befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával történő – visszatérítését.
(Kúria Bfv.I.887/2021/7.)