126. Ha a felperes nem vitatja, hogy a szerződésben az illetékességi kikötés általános szerződési feltételként szerepel és a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert[...]

Nyomtatóbarát változat

Ha a felperes nem vitatja, hogy a szerződésben az illetékességi kikötés általános szerződési feltételként szerepel és a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, a felperes utóbb az illetékességi kikötésre hivatkozással nem kérheti az áttételt a kikötött bírósághoz [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 41. § (1) és (5) bek., 43. § (2) bek.; 7/2021. PJE határozat].

[1] A felperes a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (a továbbiakban: PKKB) benyújtott keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2017. november 7-én kelt, a felperesnek 2017. november 10-én kézbesített jognyilatkozata nem módosította az alperes és a felperes között létrejött haszonbérleti szerződést. Másodlagosan annak a megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlanok helyben szokásos piaci haszonbérleti díja évente 581,59 forint aranykoronánként.
[2] A PKKB tájékoztatta az alperest, hogy a szerződésben általános szerződési feltételként szerepel az illetékességi kikötés, ezért kérelme alapján lehetőség van a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 41. § (5) bekezdésének alkalmazására.
[3] Az alperes 2018. január 10-én – az első tárgyalást megelőzően – kérte a keresetlevél áttételét a lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz.
[4] Ezt követően a PKKB 2018. február 9-én jogerőre emelkedett végzésével a régi Pp. 129. § (1) bekezdése alapján a pert tárgyalás és elbírálás végett áttette a Győri Járásbírósághoz.
[5] A Győri Járásbíróság a 2021. szeptember 21-én tartott tárgyaláson meghozott végzésével megállapította illetékességének hiányát és a keresetlevelet áttette a PKKB-hoz. Indokolása szerint az alperes a 2001. szeptember 6-án megkötött haszonbérleti szerződésbe jogutódlással lépett be mint a perbeli ingatlanok tulajdonosa, aki tulajdonjogát 2016. november 9-én és december 22-én vétel jogcímén szerezte. A 2001. szeptember 6-án megkötött haszonbérleti szerződés 9. oldalán a PKKB kizárólagos illetékességét kötötték ki. A járásbíróság álláspontja szerint a felperes és az alperes jogelődje által kikötött illetékesség a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről szóló 7/2021. PJE határozat értelmében az alperessel szembeni jogviták vonatkozásában is irányadó. A járásbíróság utalt arra, hogy a PKKB korábban az áttételt elrendelő végzésben nem állapította meg az illetékességének hiányát, ezért helye volt a keresetlevél áttételének.
[6] A PKKB végzésében az eljáró bíróság kijelölése érdekében elrendelte az eljárás iratainak felterjesztését a Kúriára. Álláspontja szerint a Győri Járásbíróság nem volt jogosult a keresetlevelet áttenni, figyelemmel arra, hogy az alperes élt a régi Pp. 41. § (5) bekezdése alapján biztosított jogával és határidőben kérte, hogy az ügyet a lakóhelye szerint illetékes bíróság bírálja el. Az áttételről hozott határozatában rögzítette, hogy fennáll a kizárólagos illetékessége, ezért nem állapította meg illetékessége hiányát, azonban az alperes nyilatkozatára és a jogszabályi lehetőségre tekintettel a pert tárgyalás és elbírálás végett a Győri Járásbírósághoz tette át, figyelemmel arra, hogy az illetékességi kikötés általános szerződési feltételnek minősül.
[7] A Kúria a tényállásban részletezett negatív illetékességi összeütközést a Győri Járásíróság kijelölésével szüntette meg a következő indokokra tekintettel.
[8] A Kúria jogegységi tanácsa által 2021. július 12-én meghozott 7/2021. Polgári jogegységi határozat szerint a Ptk.-ban szabályozott szerződésátruházás a szerződésből kilépő felet megillető, illetve terhelő jogok és kötelezettségek összességének a szerződésbe belépő félre történő olyan átruházását jelenti, amely a jogviszony folytonosságának fennmaradása mellett a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között jogutódlást eredményez. Ha a Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésből származó valamennyi jog és kötelezettség 2016. január 6-án vagy azt követően jogszabály rendelkezése alapján száll át másra, a szerződésre a továbbiakban a Ptk. szabályait kell alkalmazni. A szerződésátruházás ilyenkor is jogutódlást jelent azzal, hogy a szerződést ebben az esetben – a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 53/C. § (2) bekezdése alkalmazásában – a szerződésben maradó és a szerződésbe belépő fél közötti új szerződésnek kell tekinteni. A szerződés tartalma, a feleket a jogviszony alapján megillető jogok és kötelezettségek változatlanok maradnak.
[9] A perben az nem volt vitatott, hogy az illetékességi kikötés hatálya kiterjed a haszonbérleti szerződésbe belépő félre, ennélfogva a szerződésből eredő igény az alperessel szemben a kikötött PKKB előtt érvényesíthető. A felperes a keresetlevelet a régi Pp. 41. § (1) bekezdése alapján erre hivatkozással terjesztette elő a PKKB-n.
[10] A régi Pp. 41. § (5) bekezdése szerint azonban, ha a kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel, a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – a 29–40. § szerint illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett. Az alperes erre a rendelkezésre hivatkozással kérte a keresetlevél áttételét a Győri Járásbíróságra, mivel állítása szerint ez a kikötés általános szerződési feltételként került meghatározásra. A felperes az áttételt elrendelő végzés ellen nem fellebbezett, nem vitatta az alperesnek azt a tényállítását, hogy az illetékességi kikötés az általános szerződési feltételek között szerepel. A 2021. szeptember 21-i tárgyaláson sem tett ezzel ellentétes nyilatkozatot, az áttételt ugyanis az említett PJE határozatra hivatkozással kérte. A Győri Járásbíróság határozata sem tartalmazza, hogy a felperes által korábban nem vitatott általános szerződési feltételnek minősített illetékességi kikötés alkalmazásának mellőzése körében az alperes – régi Pp. 41. § (5) bekezdése szerinti – nyilatkozatát miért hagyta figyelmen kívül.
[11] A régi Pp. 43. § (2) bekezdése értelmében az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapítására előadott tényállítások valóságát a bíróság csak akkor vizsgálja, ha azok a köztudomással vagy a bíróság hivatalos tudomásával ellenkeznek, vagy egyébként valószínűtlenek, vagy ha azokat az ellenfél vitássá teszi.
[12] A Kúria – a felperes vitatásának hiányában – megállapította, hogy a szerződés 8. pontjában az illetékességi kikötés általános szerződési feltételként szerepel, ezért a régi Pp. 41. § (5) bekezdése értelmében – az alperes kérelmére tekintettel – a Győri Járásbíróság illetékes a per elbírálására.
[13] A kifejtett indokok alapján a Kúria a régi Pp. 45. § (2) bekezdés c) pontja szerint eljárva, a per elbírálására a Győri Járásíróságot jelölte ki és erről az illetékességi összeütközéssel érintett bíróságot értesítette.
[14] A végzés elleni felülvizsgálatot a régi Pp. 271. § (1) bekezdés e) pontja zárja ki.

(Kúria Pkk.IV.25.077/2021/2.)