125. I. A joghatósági ok fennállását a bíróság a felperes keresete alapján hivatalból vizsgálja. II. Több alperes együttes perlése esetén a magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, ha legalább az alperesek egyikének székhelye[...]

Nyomtatóbarát változat

I. A joghatósági ok fennállását a bíróság a felperes keresete alapján hivatalból vizsgálja.
II. Több alperes együttes perlése esetén a magyar bíróság eljárhat valamennyi alperessel szemben, ha legalább az alperesek egyikének székhelye vagy lakóhelye belföldön van, feltéve, hogy a keresetek között olyan szoros kapcsolat áll fenn, hogy az elkülönített eljárásokban hozott, egymásnak ellentmondó határozatok elkerülése érdekében célszerű azokat együttesen tárgyalni és róluk együtt határozni [2017. évi XXVIII. törvény (Nmjtv.) 90. § (1) bek., 94. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. rendű felperes egyházi vezetőként a közélet rendszeres szereplője. A II. rendű felperes egy közéleti lap újságírója.
[2] Az I. rendű alperes a szerzője egy nyomtatott és elektronikus formában is megjelentetett, a II. rendű alperes által kiadott könyvnek, amelynek hazai terjesztésében a III. rendű alperes bizományosként, illetve albizományosként működött közre 2020. augusztus 18-ig. A könyv az I. rendű felperesről, az általa vezetett egyházról, az érdekeltségébe tartozó médiavállalkozásokról szól, a függelékében pedig a könyv szereplőit is érintő fényképfelvételek szerepelnek egyedi képaláírásokkal.

A felperesek keresete és az alperesek ellenkérelme
[8] A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az I. és II. rendű alperesek azzal, hogy a könyv nyomtatott formátumának 556., 558., 562. és 563. oldalán az I. rendű felperes képmását tartalmazó négy fényképfelvételt, valamint a könyv 562. oldalán a II. rendű felperes képmását tartalmazó fényképfelvételt tettek közzé, és a felvételeket tartalmazó könyvet Magyarországon terjesztették, illetve terjesztik, megsértették a felperesek képmáshoz való jogát. Kérték továbbá annak megállapítását, hogy a III. rendű alperes azzal, hogy a könyv nyomtatott e-könyv formátumát Magyarországon terjesztette, megsértette a felperesek képmáshoz fűződő jogát.
[9] Az I–II. rendű alperesek kötelezését igényelték a felperesek abban a tekintetben, hogy tartózkodjanak a könyv nyomtatott formátumának közzétételétől és terjesztésétől, továbbá kérték, hogy a bíróság tiltsa el őket a további jogsértéstől. A felperesek kérték, hogy a bíróság kötelezze I. és II. rendű alpereseket, hogy saját költségükön tegyenek közzé közleményt felperesek által meghatározott szöveggel.
[14] A felperesek a magyar bíróság joghatóságát a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 90. § (1) bekezdésére és 94. § (1) bekezdésére alapították.
[15] Az I–II. rendű alperesek elsődlegesen a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a könyv megsemmisítésére irányuló kereseti kérelem elutasítását kérték azzal, hogy a jogsértő jellegtől való megfosztáshoz elegendő a per tárgyát képező képek törlése. Elsődlegesen vitatták azt, hogy megállapítható lenne a magyar joghatóság az ügyben, a III. rendű alperes székhelye ezt nem alapozza meg, emellett a III. rendű alperes időközben felhagyott a terjesztéssel. Utaltak arra is, hogy az Nmjtv. 94. § (1) bekezdése csak vagyonjogi jellegű kötelmekre vonatkozik, ez pedig a jelen esetben nem áll fenn.
Érdemben előadták, hogy az I. rendű alperes mint a mű szerzője nem felel a megjelenés konkrét formájáért, illetve a végleges tartalmáért, azért kizárólag a II. rendű alperes mint kiadó tehető felelőssé, ez a szervezet pedig kizárólag az Egyesült Államokban perelhető. Álláspontjuk szerint a fényképmellékletet a kiadó állította össze és ő is használta fel.
[24] A III. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az első- és a másodfokú ítélet
[25] Az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét teljes egészében elutasította.
[26] Az elsőfokú bíróság az Nmjtv. 90. § (1) bekezdésére figyelemmel állapította meg azt, hogy az ügyben a magyar bíróság rendelkezik joghatósággal, érdemben eljárhat és ugyanezen jogszabály 23. §-a alapján rögzítette, hogy az ügyben a magyar jogot kell alkalmazni. Megállapította, hogy az alperesek az ügyben ún. „célszerűségi” pertársaságot alkotnak ezért a bíróság a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 29. § (3) bekezdése alapján valamennyi alperes vonatkozásában illetékességgel rendelkezik.
[30] Az I–II. rendű felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek a című nyomtatott könyv 558., 562., 563. oldalán és az ugyanezen címen kiadott e-könyv 1044. és 1049. oldalán az I. rendű felperest ábrázoló képmás felhasználásával megsértették az I. rendű felperes képmáshoz fűződő személyiségi jogát. Az I. és II. rendű alpereseket eltiltotta a további jogsértéstől. Elégtétel adásaként kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy egyetemleges kötelezettséggel 15 napon belül saját költségükön a jogerős ítélet jogsértést megállapító rendelkezését 30 napig tegyék közzé azzal, hogy a jogsértésért sajnálkozásukat fejezzék ki. Kötelezte az I. és II. rendű alpereseket, hogy 30 napon belül a nyomtatott és elektronikus könyvből a jogsértéssel érintett fényképet távolítsák el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[48] A jogerős ítélet ellen az I–II. rendű alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Elsődlegesen hivatkoztak arra, hogy a magyar joghatóság a konkrét ügyben hiányzik, az tévesen került megállapításra, ezért szükséges a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása. Ebben a körben másodlagosan kérték, hogy a joghatóság kérdésében a Kúria az eljárt bíróságokat utasítsa új eljárásra, amelynek során állapítsa meg a III. rendű alperes perelhetőségének hiányát és joghatóság hiányában a kereset egészét utasítsa el az I–II. rendű alperesek tekintetében. Harmadlagosan kérte a jogerős ítélet megváltoztatását (tartalmilag hatályon kívül helyezését) a három jogsértés megállapítása tekintetében és e vonatkozásban az I. rendű felperes keresetének teljes elutasítását. Negyedleges felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részben történő hatályon kívül helyezése mellett az I. rendű alperes tekintetében kérte a kereset teljes elutasítását azzal, hogy az I. rendű alperes nem minősül a fényképek tekintetében felhasználónak, önálló döntési joga nem volt.
[49] A felülvizsgálati kérelem indokolásaként előadták, hogy a III. rendű alperes magyarországi székhelye nem alapozza meg valamennyi alperes vonatkozásában a magyar joghatóságot, ezzel a kérdéssel a másodfokú bíróság egyáltalán nem foglalkozott. Álláspontjuk szerint kizárólag azért perelték be a felperesek a III. rendű alperest, hogy Magyarországon kezdeményezhessenek peres eljárást. Jogi álláspontjuk szerint az Nmjtv.
90. §-ára figyelemmel a III. rendű alperes perelhetőségéről közbenső ítéletet kellett volna hozni, illetve amennyiben a kereset a III. rendű alperessel szemben nem alapos, akkor a bíróság illetékessége sem lett volna megállapítható. Előadták azt is, hogy az Nmjtv. 94. § (1) bekezdésére a joghatóság nem alapozható, mert az kizárólag vagyonjogi ügyekre vonatkozik, a jelen per pedig nem ilyennek minősül. Azon jogi álláspontjukból, hogy a fényképek megjelentetéséért, tartalmáért, az alkalmazott képaláírásokért kizárólag a kiadó tartozik felelősséggel, az is következik, hogy érdemben csak a kiadó (II. rendű alperes) lett volna perelhető, annak székhelye az USA-ban van, az I. rendű alperes pedig kivándorolt az Egyesült Államokba, illetékességet megalapozó magyarországi címmel nem rendelkezik.
[57] Az I. rendű felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte és perköltséget igényelt. Álláspontja szerint a magyar joghatóság az Nmjtv. 90. § (1) bekezdése és 94. § (1) bekezdése alapján aggálytalanul megállapítható, illetve egyéb illetékességi ok hiányában az I. vagy II. rendű felperesek lakóhelye is megalapozhatta a bíróság illetékességét a Pp. 25. § (5) bekezdése alapján.

A Kúria döntése és jogi indokai
[58] Az I–II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelme az alábbiak szerint alaptalan.
[60] Az I–II. rendű alperesek felülvizsgálati kérelmében előadott perakadályokat illetően a Kúria kiemeli, hogy mind a joghatóság, mind pedig az illetékesség mint a bíróság eljárási jogosultságát megteremtő kapcsolóelv fennállását a bíróságnak a felperes keresete alapján előzetesen, hivatalból kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a keresetlevélben előadott tény- és jogállítások alapján a megjelölt joghatósági és illetékességi ok alkalmazásához szükséges tények és körülmények potenciális megléte megállapítható, azonosítható-e. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság bizonyítást nem folytat le, az eljárásnak ebben a szakaszában nincs szükség ugyanis érdemben annak vizsgálatára, hogy a felperesek az igényüket alappal érvényesíthetik-e minden alperessel szemben, vagy hogy a keresetüket az anyagi jogi rendelkezések által meghatározott módon, kellő precizitással, szakszerűen és nem rosszhiszeműen (visszaélésszerűen) terjesztették-e elő.
[61] Ezt szem előtt tartva a Kúria a felperesek keresetlevele alapján aggálytalanul megállapította, hogy az I–II. rendű alperes amerikai, illetve a III. rendű alperes magyar lakó-, illetve székhelyére tekintettel az Nmjtv. 1. § b) pontja, illetve 2. §-a alapján – más uniós tagállamban lakóhellyel rendelkező alperes hiányában – a joghatóság kérdésében az Nmjtv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az sem kétséges, hogy szerintük a személyiségi jogi jogsértést az alperesek együttesen valósították meg: az I. rendű alperes mint szerző, a II. rendű alperes mint kiadó, illetve a III. rendű alperes mint a könyv magyarországi terjesztője. Ilyen módon a felperesek szerint az egyébként abszolút szerkezetű személyiségi jogi jogviszonyt az alperesek együttesen sértették meg, amelynek következtében egy többalanyú, relatív jogviszony keletkezett. Ennek a jogsértésnek külön perben történő elbírálása nehézkes, nem mellesleg egymással ellentétes döntésekhez vezethet. Mindebből következően az elsőfokú bíróság alappal jutott arra a következtetésre, hogy a III. rendű alperes belföldi székhelyére tekintettel, célszerűségi okból az Nmjtv. 90. § (1) bekezdése szerinti joghatósági szabály problémamentesen alkalmazható. A teljesség kedvéért a Kúria utal arra is, hogy az Nmjtv. 90. § (1) bekezdésének alkalmazása miatt a 94. § (1) bekezdése szerinti különös joghatósági norma részletes vizsgálata nem volt indokolt.
[62] Figyelemmel arra, hogy a joghatósági ok fennállását a felperes előadása alapján – érdemi vizsgálat nélkül – kell megítélnie a bíróságnak, e körben közbenső ítélet meghozatalára nincs sem szükség, sem lehetőség; a bíróság a joghatóság fennállását a keresetlevél benyújtásakor állapítja meg, a
Pp. 240. § (1) bekezdés b)–c) pontjai szerinti feltétel fennállása hiányában az I–II. rendű alperesek érvelése ellenében a későbbiekben az már nem vizsgálható. A kereset érdemi alaptalansága sem befolyásolhatja a magyar bírói fórum eljárási jogosultságának fennállását, tekintve, hogy az ettől eltérő értelmezés oda vezetne, hogy az elutasító érdemi ítéleti rendelkezés az alpereshez köthető joghatósági vagy illetékességi ok esetén a perorvoslati eljárásban minden esetben felvetné egyszersmind az eljárás megszüntetésének kérdését is.
[63] Tekintettel arra, hogy a fentiek szerint a felperesek köztük és az alperesek között egy többalanyú jogviszony fennállását állították, a Pp. 37. § b) pontja alapján az ugyanabból a jogviszonyból eredő igények együttes érvényesítése okán a 29. § (3) bekezdése alkalmazásával a bíróság illetékessége is kétséget kizáróan megállapítható volt a III. rendű alperes székhelyére mint illetékességi okra alapítottan.
[64] A Kúria az ügy érdemében kifejtette, hogy az I. rendű alperes a per tárgyát képező fényképek felhasználójának minősül. Az általa felhasznált képek közéleti vonatkozása hiányában az I. rendű felperes hozzájárulása nélkül azok közzététele személyiségi jogot sért, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg az I. rendű felperes képmás védelméhez fűződő jogának megsértését, és helytállóan alkalmazta annak jogkövetkezményeit.

(Kúria Pfv.IV.20.937/2021/8.)