Az előzetes bizonyítás elrendelésére irányuló kérelmet elutasító jogerős végzés nem minősül az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek, ezért ellene nincs helye felülvizsgálatnak [2016. CXXX. évi törvény (Pp.) 337. §, 406. § (1)–(2) bek., 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont].
[1] A kérelmező előzetes bizonyítás elrendelésére irányuló kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította. A kérelmező fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta.
[2] A jogerős végzés ellen a kérelmező felülvizsgálati kérelmet és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.
[3] A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemben nem bírálható el.
[4] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 406. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen terjeszthető elő. A (2) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a keresetlevelet a 176. § (1) bekezdés a)–i) pontja és a 176. § (2) bekezdés b)–c) pontja alapján visszautasító és az eljárást a 240. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja alapján megszüntető jogerős végzések ellen van helye felülvizsgálatnak.
[5] A Pp. 406. § (1) bekezdése – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 270. § (2) bekezdésével megegyezően – a jogerős ítélet és az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát teszi lehetővé. Mivel a bíróság a per érdemében ítélettel határoz [régi Pp. 212. § (1) bekezdés, Pp. 340. § b) pont], ezért mindkét szabályozás következetes gyakorlata szerint az ügy érdemében hozott jogerős végzés alá kizárólag a nemperes eljárásban meghozott végzések tartoznak. Általánosságban a kérelmet elbíráló, a nemperes eljárást befejező, az annak tárgyát képező kérdést végleges jelleggel lezáró határozat minősül az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek, ennek megítéléséhez azonban vizsgálni kell az adott nemperes eljárás szabályozásának sajátosságait is. A Pp. törvényjavaslatának indokolása szerint a Kúriának kell értelmeznie, hogy a nemperes eljárásban meghozott végzés érdeminek minősül-e; a szabályozás indoka a felülvizsgálat biztosítása olyan végzések ellen, amelyek a felek lényeges anyagi jogi jogosultságait érintik.
[6] A Pp. XXIV. Fejezete az előzetes bizonyítás két típusát különbözteti meg attól függően, hogy a kérelmet a per megindítása előtt vagy annak folyamatban léte alatt nyújtják-e be. Annak feltételeit a Pp. 334. §-a szabályozza: a kérelemben ezekről kell nyilatkozni [Pp. 336. § (1) bekezdés d) pont], a bíróság pedig a kérelem elbírálása során e feltételek fennállását vizsgálja (Pp. 337. §). A szabályozás lényege, hogy adódhatnak olyan váratlan vagy előre nem látott körülmények, amelyek szükségessé tehetik a bizonyítási eljárás előbbre hozatalát. Ennek eredményeként a per elkerülhető, illetve – akár további, nem sürgős bizonyítás lefolytatását követően – gyorsabban vagy sikeresebben befejezhető. Az előzetes bizonyítást elrendelő vagy azt elutasító végzés az ügy érdemét, a felek közötti jogvitát, a felek anyagi jogi jogosultságait nem érinti, és nem végleges jellegű: csak arra vonatkozik, hogy a kérelem szerinti bizonyítással kapcsolatban abban az időpontban megvalósulnak-e a törvényben meghatározott és a kérelemben megjelölt feltételek.
[7] Mindezekre figyelemmel az előzetes bizonyítást elutasító jogerős végzés nem minősül az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek, és nem tartozik a Pp. 406. § (2) bekezdése szerint felülvizsgálattal támadható végzések közé. A Kúria ezért a kérelmező felülvizsgálati kérelmét a Pp. 407. § (1) bekezdés e) pontja és a 415. § (1) bekezdés d) pontja alapján visszautasította.
[8] A felülvizsgálati kérelem visszautasítása miatt a Kúria mellőzte a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem vizsgálatát, figyelemmel a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 7. pontjára.
[10] A végzés ellen a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak.
(Kúria Pfv.I.21.435/2021/2.)