I. A Btk. elkövetéskor hatályos 410. § a) pontjának helyes értelmezése szerint a bennfentes kereskedelem bűntettének elkövetője az ügyletet maga köti (saját nevében), akár saját, akár más javára. A Btk. 410. § b) pontjában írt esetben az elkövető megbízást ad az ügylet megkötésére, ami valójában azt jelenti, hogy egy felbujtásszerű cselekmény válik önálló tettesi magatartássá. Emiatt ebben az esetben a bűncselekmény befejezettségéhez nem szükséges az ügylet megkísérlése sem, ahhoz a megbízás elegendő. Értelemszerűen a megbízásra irányuló ajánlattétel már kísérlet lehet.
Keresés
Büntető Kollégium határozatai
I. Járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetén járművezetéstől eltiltás kiszabásának mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő okból kerülhet sor. Anyagi jogi törvénysértést eredményez, ha a bíróság más okból mellőzi e büntetési nem kiszabását [Btk. 55. § (2) bek.; Be. 649. § (1) bek. b) pont].
2023/01. szám
I. A közzétett bírósági határozattól való eltérésen alapuló felülvizsgálat mindig két felülvizsgálati ok egyidejű megvalósulását feltételezi. Ebből következik, hogy ha a közzétett határozattól való eltérésre való hivatkozás nem alapos, az állított anyagi vagy eljárásjogi törvénysértés önmagában is felülvizsgálatot alapozhat meg. Az indítvány elutasítására akkor kerülhet sor, ha az indítvány nem a Kúria által 2012. január 1. napját követően hozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozattól való eltérést állít és/vagy az állított törvénysértés nem a Be. 649.
2022/12. szám
I. A tényállás és a rendelkező rész összhangjának hiánya nem az eljárási szabályokat (az indokolási kötelezettséget), hanem a büntető anyagi jogot sérti. Az eljárási szabálysértés megállapítására főszabályként csak az vezethet, ha a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) és büntetőjogi főkérdésben a tényálláson kívüli indokolás áll egymással ellentétben [Be. 608. § (1) bek. f) pont].
2022/12. szám
A másodfokú bíróság eljárása nem szorítkozhat csupán az indokolás formális meglétének ellenőrzésére, annak – a felülmérlegelés tilalmát nem sértve – a tartalmi ellenőrzésére is köteles. Az e körben feltárt logikátlanság és iratellenesség az indokolás formális megléte mellett is vezethet annak tartalmi hiányának megállapításához [Be. 609. § (1) bek., (2) bek. d) pont, 627. § (1) bek. a), b), c) pont].
2022/12. szám
I. A másodfokú bíróság tárgyalást tart, ha bizonyítás felvétele szükséges. E törvényi rendelkezés egyaránt vonatkozik a nem ügydöntő végzés elleni és az ítélet elleni fellebbezés elbírálására. A Be. 598. § (1) bekezdés g) pontja szerinti tanácsülés mint eljárási forma nem korlátozza a bizonyítás lehetőségét, éppen fordítva, a bizonyítás felvételének szükségessége határozza meg az eljárási formát [Be. 600. § (1) bek. b) pont].
2022/12. szám
A védő kizárására sor kerülhet abban az esetben is, ha az általa védett terheltek és bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.
2022/12. szám
Költségvetési csalás esetén a tévedésbe ejtés (tévedésben tartás, valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, valós tény elhallgatása) tényállásszerű minden olyan esetben, amikor az adott jogi szabályozás mellett igénybe vehető, a Btk. 396. § (9) bekezdés a) pontjában meghatározott költségvetésből származó támogatás feltételeinek kijátszásával történik.
2022/12. szám
A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, a büntetőeljárásban különbséget kell tenni a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a jogi személy törvényes képviselője által meghatalmazott képviselő között. A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd a büntetőeljárási törvény védői pozíciójához hasonló eljárási feladatot lát el, jogainak köre ehhez igazodik, és ezen feladatainak a jogi személy érdekében történő ellátásának biztosítása érdekében határozza meg a 2001. évi CIV. törvény 9.
2022/11. szám
A Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérésre alapított felülvizsgálati okra történő hivatkozásnak csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:
– a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot a bíróság 2020. július 1-jén vagy azt követően hozta,
– a felülvizsgálattal támadott határozattól való eltérést megalapozó határozatot a Kúria hozta és az 2012. január 1. napját követően a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétételre került,
2022/11. szám