Keresés

Polgári Kollégium Gazdasági Szakág határozatai

Az engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak – ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is – viszont csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 234. § (1) bek.].

2022/06. szám

I. Az egyesület létrehozásához nem kötelező az alapszabályban a tagok tagdíjfizetési kötelezettségét szabályozni. Az aktuális tagdíj mértékének alapszabályban való feltüntetéséből még nem következik, hogy a tagdíj éves megállapítása az alapszabály módosítását jelenti.

2022/06. szám

I. Az árfolyamkockázat mibenlétét szabályozó szerződéses feltételek átláthatóságával kapcsolatban felállított követelményrendszert a fogyasztói irányelv, az irányelvet a hazai jogba átültető nemzeti szabályozás, valamint az Európai Unió Bíróságának a fogyasztói irányelvet kötelező jelleggel értelmező ítéletei adják meg [13/93/EGK irányelv (fogyasztói irányelv) 4. cikk (2) bek.; 6/2013. Polgári jogegységi határozat; 2/2014. Polgári jogegységi határozat; Jpe.I.60.015/2021/15. számú jogegységi hatályú határozat].

2022/05. szám

A civil szervezet bejegyzése után indult törvényességi felügyeleti eljárásban már nincs lehetőség annak vizsgálatára, hogy a civil szervezet bejegyzett neve (rövidített neve) megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Annak megállapítása, hogy a bejegyzett civil szervezet neve sérti-e más személy névviseléshez való jogát, személyiségi jogsértés megállapítása iránt indított polgári perben vizsgálható [2011. évi CLXXXI. törvény 21. § (3)–(4) bek., 36. §, 46/A–46/B. §, 71/B. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 2:52. §, 3:6. § (1)–(3) bek.].

2022/05. szám

Bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesítése esetén a felperes a perindítás joghatásának beállásáig választhat, hogy az általános szabályok vagy a gyorsított per szabályai szerint kívánja-e fennálló követelését érvényesíteni [2020. LXX. törvény (Gyptv.) 2. § (1)–(2) bek., 3. § (1) bek.].

2022/04. szám

Egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolót az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 59. § (1) bekezdése alapján megillető 1%-os díj alapjának meghatározásakor a Cstv. 49/A. §, a 49/B. §, illetve a 49/D. § hatálya alá tartozó vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel nem vehető figyelembe, ez utóbbi vagyontárgyak értékesítése miatt a felszámolónak járó díjat a 49/D. § szerint kell megállapítani [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 49/A. §, 49/B. §, 49/D. §].

2022/04. szám

I. Megfelelő az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás akkor, ha az amellett, hogy tájékoztatja a fogyasztót arról, hogy mit jelent az árfolyamkockázat, elmagyarázza annak mechanizmusát (mibenlétét), annak a fogyasztó fizetési kötelezettségére gyakorolt hatását. Világos és érthető módon felhívja a figyelmet arra is, hogy az árfolyam fogyasztó szempontjából kedvezőtlen változásának reális esélye van, ami akár jelentősen megemelheti a fizetési kötelezettségeit (azaz gazdaságilag jelentősen kedvezőtlen helyzetbe hozza) [1959. évi IV. törvény (rPtk.) 209. § (1) bek; 1996.

2022/04. szám

I. Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási per soha nem eredményezheti a felszámolás alatt álló adós vagyonának növekedését. A megállapítási perben meghatározott összeg erejéig a felszámolási eljárás befejezése utáni marasztalási perben léphetnek fel a hitelezők ki nem egyenlített követelésük erejéig a vezető tisztségviselővel szemben. A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 99. § (5) bekezdése szerinti per a felszámolási vagyon növekedését eredményezheti, és az így befolyt összeget a Cstv.

2022/03. szám

77. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelése vitatható anélkül, hogy a fizetési felhívásban megjelölt összeget az adós a levelében megemlítené. A hitelező követelése esedékességének érdemi kétségbe vonása elegendő ahhoz, hogy az adós vitatását – amennyiben az írásban, legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig történik, meg lehessen állapítani [1991. évi XLIX. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (2c) bek., 27. § (3) bek.].

2022/03. szám

Polgári Kollégium Munkaügyi Szakág határozatai

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek – az Mt. 106. § (1) és (3) bekezdésére figyelemmel – csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 106. § (1), (3) bek.].

2022/06. szám

Oldalak