I. Kárbiztosításnál a károsító esemény minősül biztosítási eseménynek. A felek azonban úgy is rendelkezhetnek, hogy a károsító esemény szerződésben meghatározott feltételekkel történő megvalósulása esetén a biztosító nem nyújt fedezetet (kizárás). A Ptk. a biztosítási esemény tág – kizárások nélküli – fogalmát alkalmazza. II. A biztosítási (károsító) esemény bekövetkezésével kapcsolatos tények állítása a biztosítási szolgáltatást igénylő fél, míg a szolgáltatási kötelezettséget kizáró tények állítása a biztosító érdeke.
Keresés
Polgári Kollégium Polgári Szakág határozatai
I. A haszonbérbeadó alperest megillette az a jog, hogy kezdeményezze a haszonbérleti szerződés egyoldalú módosítását a haszonbérleti díjnak a kezdeményezéskor irányadó, helyben szokásos piaci haszonbérleti díjra való emelése érdekében; a kezdeményezése – miután a szerződő felek eltérően nem rendelkeztek – megfelelt az első kezdeményezés konjunktív törvényi feltételeinek.
Ha a szolgáltatás hibáját a szerződés megkötésekor a jogosult ismerte, vagy azt a szolgáltatás jellege, természete vagy a szerződéskötés körülményei alapján fel kellett ismerni, a kötelezett hibás teljesítése nem állapítható meg [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157. § (1) bek.].
Ha a felperes nem vitatja, hogy a szerződésben az illetékességi kikötés általános szerződési feltételként szerepel és a kikötött bíróság az alperesnek legkésőbb az első tárgyaláson előterjesztett kérelmére a pert – az alperes által megjelölt – illetékes bírósághoz teszi át tárgyalás és elbírálás végett, a felperes utóbb az illetékességi kikötésre hivatkozással nem kérheti az áttételt a kikötött bírósághoz [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 41. § (1) és (5) bek., 43. § (2) bek.; 7/2021. PJE határozat].
I. A joghatósági ok fennállását a bíróság a felperes keresete alapján hivatalból vizsgálja.
Az utóbb alaptalanná vált ideiglenes intézkedéssel összefüggésben okozott kár megtérítése iránt kártalanítás vagy kártérítés címén igényt csak az ideiglenes intézkedéssel közvetlenül érintett, az eljárásban félként részt vevő személy érvényesíthet [1952. évi III. törvény (Pp.) 156. § (1) bek.; 1995. évi XXXIII. törvény 104. § (13)-(14) bek.; 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. § (3) bek., 339. § (1) bek.; 2004/48. EK Irányelve 9. cikk (7) bek.].
I. A teljes kártérítés elve nem azt jelenti, hogy más károsultak részére, más ügyekben – akár hasonló tényállás mellett – megítélt összegeknek feleljen meg a nem vagyoni kártérítés, hanem azt, hogy az alkalmas legyen a perbeli esetben az összes körülmény értékelésével a károsultat ért nem vagyoni hátrányok kompenzálására.
Az előzetes bizonyítás elrendelésére irányuló kérelmet elutasító jogerős végzés nem minősül az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek, ezért ellene nincs helye felülvizsgálatnak [2016. CXXX. évi törvény (Pp.) 337. §, 406. § (1)–(2) bek., 407. § (1) bek. e) pont, 415. § (1) bek. d) pont].
I. A jognyilatkozat pótlása iránti perben keresetnek helyt adó ítélet a törvényi feltételek bármelyikének hiánya esetén nem hozható.
II. A jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlásának jogszabályi feltételei nem teljesültek maradéktalanul, ha a felperes jogsérelme más pertípussal, például törlési perben elhárítható [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 5. § (3) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].
Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén hozott határozat megtámadása vagyoni jogon alapuló igény, és mint ilyen, a járásbíróság hatáskörébe tartozó olyan vagyonjogi perben érvényesíthető, amelyben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 20. § (3) bek. ae) pont; 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 12. § (1) bek., 14. § (3) bek.; 79/2004. (V. 4.) FVM. rendelet (Vhr.) 7. § (2) bek., 9. § (2) bek.].