Keresés

Közigazgatási Kollégium határozatai

A megismételt eljárás nem teremt új ügyet, így a jogvitát a bíróság által meghatározott keretek között kell véglegesen lezárni. Az alperes nem változtathatja meg alapvetően a megismételt eljárásban az értékelés keretrendszerét, új körülmények hiányában eltérő jogalapon álló döntést nem hozhat, nem üresítheti ki a jogerős ítélet iránymutatásában foglaltakat [2016. évi XC. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (4) bek., 97. § (4) bek.; 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 32. § (2) bek.].

2022/08. szám

A felperes keresete érdemben csak akkor bírálható el, ha a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértés tekintetében kereshetőségi joggal rendelkezik [2017. évi I. törvény (Kp.) 88. § (1) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

2022/08. szám

A jogerős ítélet érdemi indokolása során az Alaptörvény 28. cikke szerinti jogértelmezési követelmény érvényesítése, a jogalkotói cél figyelembevétele nem mentesíti a bíróságot a felek által vitatott jogintézmény releváns elemeinek a konkrét ügyre irányadó tételes jogszabályi rendelkezésekkel való összevetésén alapuló indokolás teljesítése alól [2013. évi CCXXXVVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bek. b) pont, 6. § (1) bek., 7. § (2) bek.; 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet (Jtcsr.)].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

2022/08. szám

Az Áht. 60/A. § (1) bekezdésének alkalmazása során a hatóságnak arányosítási kötelezettsége áll fenn abban az esetben, ha a felperes pusztán adminisztratív hibát vétett a beszámoló elkészítése során, de a beszámoló alapjául szolgáló dokumentumok vizsgálata alapján egyébként megállapítható, hogy a támogatás célja ténylegesen megvalósult és a támogatás felhasználása során felperes az egyéb, az adminisztratív követelményeken túli jogszabályi feltételeknek egyébként eleget tett [2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 47. § (1)–(2) bek., 58. §, 59. §, 60/A. §; 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2.

2022/08. szám

I. Az önkormányzat településképi rendeletében az ágazati jogszabályok felhatalmazása nélkül nem jogosult a hiánypótlás elrendelésének kizárására.
II. A településképi bejelentési eljárásban a rendeltetésváltozásnak az országos településrendezési előírásoknak való megfelelése is vizsgálat tárgyát képezi a helyi építési szabályzat alkalmazása során [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 44. §; 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 2. § (1) bek.].

2022/07. szám

Mulasztási ítélet meghozatalának kizárólag a Kp. 4. § (1) és (3) bekezdései szerinti közigazgatási cselekmény elmulasztása esetén lehet helye [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bek., 4. § (1), (3) bek., 85. § (1) bek., 100. § (2) bek. b) pont, 124. § (1) bek., 127. §, 129. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (5) bek.; 2011. évi CLXXXVII. törvény (régi Szkt.) 1. § (3) bek.; 315/2013. (VIII. 28.) Korm.rend. (R) 5. §].

2022/07. szám

Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjával kapcsolatos jogvita közigazgatási jogvita, amelyet közigazgatási perben, a Kp. általános szabályai alapján kell elbírálni, a közszolgálati jogvita elbírálására vonatkozó speciális rendelkezések nem alkalmazhatók [2017. I. évi törvény (Kp.) 4. § (1) bek., 5. §, 12. §; 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 35. §].

2022/07. szám

Ha a kérelem tartalma és az ahhoz csatolt bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmezőt ért hátrány nem a védett tulajdonságával van okozati összefüggésben, az alperesnek az Ebktv. 19. § (2) bekezdésében foglalt bizonyítási szabályt nem kell alkalmaznia [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. §, 3. §, 4. §, 62. §; 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pont, 19. § (1), (2) bek.].

2022/07. szám

Bíróság kijelölése. Szerződésen alapuló szociális ellátás esetén a szociális intézmény térítési díjának módosítása tekintetében a törvényszék mint polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel [2017. évi I. törvény (Kp.) 15. § (4) bek.; 1999. évi III. törvény (Szt.) 115. § (4) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. §].

2022/02. szám

Az Ebktv. 19. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak, vagyis a védett tulajdonság és a hátrány valószínűsítése esetén a másik félnek azt kell bizonyítania, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Ha a sérelmet szenvedett ilyen védett tulajdonságot és hátrányt valószínűsít, a bizonyítási eljárás lefolytatása nem mellőzhető [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 5. §, 8. §, 13. § (1) bek., 14. § (1) bek. a) pont, 19.

2022/07. szám

Oldalak