Keresés

Polgári Kollégium Polgári Szakág határozatai

I. A jognyilatkozat pótlása iránti perben keresetnek helyt adó ítélet a törvényi feltételek bármelyikének hiánya esetén nem hozható.
II. A jognyilatkozat bírói ítélettel való pótlásának jogszabályi feltételei nem teljesültek maradéktalanul, ha a felperes jogsérelme más pertípussal, például törlési perben elhárítható [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 5. § (3) bek.; 1997. évi CXLI. tv. 62. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

2022/04. szám

Társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség gyűlésén hozott határozat megtámadása vagyoni jogon alapuló igény, és mint ilyen, a járásbíróság hatáskörébe tartozó olyan vagyonjogi perben érvényesíthető, amelyben a vagyoni jogon alapuló igény értéke nem meghatározható [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 20. § (3) bek. ae) pont; 1996. évi LV. tv. (Vtv.) 12. § (1) bek., 14. § (3) bek.; 79/2004. (V. 4.) FVM. rendelet (Vhr.) 7. § (2) bek., 9. § (2) bek.].

2022/04. szám

A sajtó-helyreigazítás iránt indult perben a felperes keresettel érvényesített joga nem a személyiségi jogok megsértésének szankcióin alapul. A felperes alanyi joga a helyreigazító közlemény közzétételére irányul. Ez az igény azonban csak személyesen érvényesíthető, a helyreigazítást kérő csak a saját személyét ért sérelem miatt kérhet jogvédelmet [2016. CXXX. tv. (Pp.) 495–496. §; 2010. évi CIV. tv. (Smtv.) 12. §; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:54. §].

2022/04. szám

Személyiségi jogi perben kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, hanem a nyilatkozat többi részével együtt szükséges vizsgálni, különös tekintettel a közlés lényegi mondanivalójára és az arra vonatkozó társadalmi közfelfogásra. Más személyek „megkárosítására” utaló közlés valótlansága nem állapítható meg önmagában amiatt, hogy a felet nem vezette károkozási szándék, mert a károsodás valamely magatartás következményeként is bekövetkezhet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:44. § (1) bek., 2:45. § (2) bek.; PK 12. számú állásfoglalás].

2022/04. szám

Az illetékesség vizsgálata szempontjából azonos ténybeli alapon és az illetékességi okok összevetésével már felmerült az eljáró bíróság kijelölését igénylő negatív illetékességi összeütközés esetén – amelyet a Kúria a korábbi végzésével már feloldott – nincs helye ismételten az illetékesség hiánya megállapításának [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 45. § (2) bek. c) pont, 35. § (1) bek., 41. § (6) bek.; 2013. évi CLXXVII. tv. (Ptké.) 53/C. § (1)–(2) bek.].

2022/04. szám

Biztosítási szolgáltatás teljesítése iránti perben nem a biztosítási összeg kiszámításának a módját, hanem az annak alapjául állított konkrét történeti tényeket kell bizonyítani. A totálkáros gépjármű maradványértéke nettó vagy bruttó összegének a figyelembevétele anyagi jogkérdés, amelyet a biztosítási szerződés értelmezése alapján kell elbírálni. A bíróságnak az anyagi jognyilatkozatokat az anyagi jogszabályokban előírt szempontok figyelembevételével kell értelmeznie, amelynek során nem kötik a felek perben tett eljárási jognyilatkozatai [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 207.

2022/04. szám

A kölcsönszerződés DH2 törvény alapján érvénytelennek minősülő kikötése alapján az adósnak nem keletkezhet fizetési kötelezettsége, a törlesztőrészletek érvénytelen szerződéses rendelkezésen alapuló részének nemteljesítésével nem eshet késedelembe. Ha az érvényesen kikötött szolgáltatás vonatkozásában a teljesítéskor nem állt fenn késedelem, a többletszolgáltatást idő előtti teljesítésként kell figyelembe venni és a következő törlesztőrészletre elszámolni.

2022/03. szám

I. Annak megítéléséhez, hogy a térbeli megjelölés kizárólag olyan formából áll-e, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, nemcsak a megjelölés grafikai ábrázolását lehet figyelembe venni, hanem egyéb olyan információk is felhasználhatók, mint az érintett vásárlóközönség általi észlelés és ismeret, ezeknek az információknak azonban objektív és megbízható forrásból kell származniuk.

2022/03. szám

Vagyonbiztosítással a vagyontárgyhoz fűződő vagyoni érdek részesül védelemben. Biztosított az a személy, akinek a vagyontárgyhoz fűződő vagyoni érdekét biztosították. Ha a vagyonbiztosítási szerződés több személyt jelöl meg biztosítottként, akkor annak van jelentősége, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor ki szenvedett el kárként minősülő vagyoni érdeksérelmet az adott vagyontárgy vonatkozásában.

2022/03. szám

I. Az „all risks” vagyonbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként. Ha a biztosítási szerződés ilyen általános fedezetvállalást tartalmaz a káreseményekre, de azt leszűkíti az előre nem látható, véletlenszerű, váratlan károkra, úgy a biztosítottnak a biztosítási esemény bizonyítása körében nemcsak a kárt, hanem azokat a tényállításait is bizonyítania kell, amelyekre alapozva állítja, hogy előre nem látható kár érte.

2022/03. szám

Oldalak