PK 85.

Nyomtatóbarát változat

PK 85. szám*
a) Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához legalább annyi szükséges, hogy külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halálesetre szóló olyan nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó.

b) Valamely alaki kellék hiánya vagy esetleges akarathiba a végrendeletet jogi létezésétől nem fosztja meg, hanem csupán érvénytelenné teszi. Az érvénytelenség hivatalból nem, hanem csak akkor vehető figyelembe, ha arra az érdekelt hivatkozik.

 

a) A Ptk. 653. §-a szerint a végrendelet érvénytelenségére, illetőleg hatálytalanságára csak az hivatkozhat, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl, vagy tehertől mentesül.

A közjegyző hivatalból köteles megvizsgálni, hogy van-e végrendelet, a hagyatéki eljárás során bemutatott okirat egyáltalán végrendeletnek tekinthető-e. Ha ugyanis az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg, míg ellenkező esetben az öröklés rendjére a törvény az irányadó [Ptk. 599. § (2) bek.].

A Ptk. nem szabályozza kifejezetten, hogy az írásbeli magánvégrendeleti minőséget milyen ismérvek alapján lehet megállapítani. A Ptk.-nak a végintézkedésen alapuló öröklésre vonatkozó szabályai csak afelől rendelkeznek, hogy a végrendelet érvényességéhez és hatályosságához alaki és tartalmi szempontból, valamint a végrendelet alkotójának akarata szempontjából milyen kellékek szükségesek.

A Ptk-nak a végrendeletre és a végrendelet tartalmára vonatkozó LIII. és LIV. fejezeteiből azonban következtetni lehet a végrendelettel mint okirattal szemben támasztható alapvető követelményekre. Ezek szerint legalább két követelménynek kell megfelelnie az okiratnak ahhoz, hogy egyáltalán végrendeletnek legyen tekinthető:

1. külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék. Megbízott útján végintézkedést tenni nem lehet, a végrendelet a legszemélyesebb ügyletek közé tartozik (Ptk. 623. § (2) bek.]. Az okiratból tehát ki kell tűnnie, hogy az örökhagyótól származik;

2. halálesetre szóló nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. Magában kell foglalnia tehát az örökhagyó vagyonára vagy annak egy részére vonatkozó jogutódlást tartalmazó rendelkezést és az örökös személyének megjelölését, illetőleg az öröklésből való kizárást vagy kitagadást.

E két feltétel bármelyikének hiányában az okirat végrendeletnek nem tekinthető. Csak e két együttes feltétel meglétében vizsgálhatja a közjegyző azt, hogy a végrendeletnek minősülő okirat érvényes vagy hatályos-e. Kifogásolhatóság esetében a 6/1958. (VII. 4.) IM számú rendelet 52. §-ának (3) bekezdése értelmében a köz- jegyző köteles erre az érdekeltek figyelmét felhívni. Ha az érdekeltek tájékoztatás után sem emelnek kifogást a végrendelet ellen, az említett kettős feltételnek megfelelő okirat alapján végrendeleti öröklésnek van helye.

b) A Ptk. 653. §-a értelmében a végrendelet érvénytelenségét (és hatálytalanságát) hivatalból nem kell vizsgálni, hanem csak akkor, ha arra az érdekelt hivatkozik. Ez a hivatkozás - amint erre a miniszteri indokolás is utal - történhet úgy, hogy az érdekelt a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt pert indít, vagy úgy, hogy az ellene indított perben az érvénytelenségre védekezésként hivatkozik.

Ebből következik, hogy ha a végrendelet - beleértve a szóbeli végrendeletet is - alakilag fogyatékos vagy akarathibás is, nem tekinthető jogilag létre nem jöttnek, mert joghatások fűződhetnek hozzá attól függően, hogy az érdekeltek vagy azok valamelyike a fogyatékosságból származó igényét érvényesíteni kívánja-e. Az alaki fogyatékosságban vagy akarathibában szenvedő végrendelet érvénytelen ugyan, ez azonban az érvénytelenségnek olyan sajátos (relatív) formája, amely csak kifogás esetén vehető figyelembe, hivatalból nem.

Ennek további következménye, hogy a végrendeletet csak az érvényesített megtámadási ok alapján és csak a perben álló felek egymás közötti viszonyában (inter partes) lehet érvénytelennek nyilvánítani, és - az esetleges félreértések kiküszöbölése végett - szükséges az, hogy ez az ítélet rendelkező részében kitűnjék.

Mindez vonatkozik arra az esetre is, ha a Ptk. hatálybalépése után kelt végrendelet azért érvénytelen, mert két vagy több személy ugyanabba az okiratba foglalta végrendelkezését (Ptk. 644. §), továbbá ha az vitás, hogy a végrendelet hatályát vesztet.te (Ptk. 651. §).

Az említett jogelvek irányadók a hagyatéki eljárásban is.

Mind a bíróságnak, mind pedig a közjegyzőnek feladata azonban, hogy az előttük folyó eljárásban az érdekelteket a jogaikról és azok érvényesítésének lehetőségeiről tájékoztassák.

 

* A PK állásfoglalás a) pontja csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. 1. b) pont.
A PK állásfoglalás b) pontja nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 1/2014. PJE határozat 1. pont.