PK 42.

Nyomtatóbarát változat

PK 42. szám*
a) A Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak az államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott kárt lehet tekinteni.

b) Államigazgatási jogkörben okozottnak kell tekinteni azt a kárt is, amelyet a fegyveres testület őrszolgálatot teljesítő tagja a szolgálati feladatának teljesítése érdekében kifejtett tevékenységgel okoz. Az őrszolgálat ellátása közben, de nem a szolgálati feladatok teljesítése érdekében kifejtett tevékenységgel okozott kárért való felelősség tekintetében - az eset körülményeitől, elsősorban a károkozás módjától függően - a Ptk. 348. és 339. §-aiban, illetőleg a 345. §-ban megállapított feltételek az irányadók.

 

a) A Ptk. 349. §-ának (1) bekezdése szerint államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vett.

E rendelkezés tehát az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség megállapítását meghatározott feltételekhez köti.

A Ptk. 349. §-ának a kártérítési felelősséget feltételekhez kötő szabálya tehát csak a valóban államigazgatási jogkörben történt károkozás esetében alkalmazható. Az államigazgatási jogkörben okozott kárról pedig akkor van szó, ha maga a károkozó magatartása államigazgatási jellegű, amelynek tehát éppen e sajátos természete miatt indokolt a kártérítési felelősségnek az említett feltételektől való függővé tétele. Amint erre a Ptk. indokolása is rámutat, nem az eljáró szerv minősége, hanem a konkrét tevékenység alapján kell megállapítani, hogy államigazgatási tevékenységről van-e szó. Egymagában tehát az, hogy a kár államigazgatási tevékenységet kifejtő szerv alkalmazottjának, illetőleg tagjának ténykedése vagy mulasztása folytán keletkezett, még nem vezethet a Ptk. 349. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazására.

Mindebből következik, hogy a Ptk. 349. §-ának alkalmazása szempontjából államigazgatási jogkörben okozott kárnak csak azt a kárt lehet tekinteni, amelyet államigazgatási feladatot ellátó szerv alkalmazottja, illetőleg tagja.államigazgatási jellegű, tehát a közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező-intézkedő tevékenységgel, illetőleg ennek elmulasztásával okozott.

Nem államigazgatási jellegűek azok a tevékenységek, amelyek kapcsolatosak ugyan az államigazgatási szervek működésével, azonban nem az említett feladatoknak hatósági jogkörrel felruházott alkalmazottak útján való ellátását célozzák, hanem amelyek révén az államigazgatási szervek belső gazdasági és technikái jellegű szükségleteinek a kielégítése történik meg, illetőleg amelyek a műszaki jellegű intézkedések körébe tartoznak (pl. az államigazgatási szervek elhelyezésére szolgáló épületek lépcsőjének, felvonójának, az ilyen épületek előtti gyalogjárónak nem kellő rendbentartásából, helyiségek, udvarok nem kellő kivilágításából keletkezett károk). Az állampolgárok szükségleteinek közvetlen kielégítése céljából az állam által fenntartott intézmények, vállalatok szolgáltatásainak az igénybevétele során elszenvedett károk ugyancsak nem tartoznak a károknak abba a körébe, amelyben a felelősség a Ptk. 349. §-a szerint alakul.

Nem lehet szó államigazgatási jellegű tevékenységről akkor, amikor az államigazgatási szerv jogszabály rendelkezése alapján köteles a birtokába került dolgok megőrzéséről gondoskodni (pl. a börtönbüntetésre ítélt személyektől megőrzésre átvett ingóságok vagy a bűnjelként lefoglalt vagyontárgyak őrzése). Az ilyen dolgok elvesztése vagy megrongálódása folytán keletkezett kárért az eljáró szerv letéteményesként felel. Ez tehát az államigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősségtől független, önálló felelősségi jogalap.

A Ptk. 349. §-ában meghatározott felelősség a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség egyik különös fajtája, tehát nem jöhet szóba akkor, amikor a kár szerződésszegés folytán keletkezett.

b) Államigazgatási jellegű tevékenységet fejt ki a fegyveres testület tagja az őrszolgálat ellátásakor, az általa az őrszolgálat teljesítése során okozott kár azonban nem minősül feltétlen olyan kárnak, amelyért való felelősséget a Ptk. 349. §-a alapján kell elbírálni. Államigazgatási jogkörben okozott kárnak ugyanis csak azt a kárt lehet tekinteni, amelyet a fegyveres testület tagja az őrszolgálattal kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében kifejtett tevékenységgel okozott annak, aki ellen ez a tevékenysége irányult.

A Ptk. 349. §-át kell alkalmazni ebben az esetben akkor is, ha az őr a szolgálati feladatának teljesítése érdekében történt fegyverhasználattal okozta a kárt. Az említett esetben ugyanis a felelősség szempontjából az a tényállási elem lép döntő súllyal előtérbe, hogy a kárt államigazgatási jogkörben eljárva okozták. Fennállanak ezért azok az érdekek, amelyeknek a védelmében a törvényhozó szükségesnek látta a kártérítési felelősségnek az általánostól eltérő szabályozását.

Államigazgatási jogkörben eljárva történt károkozás esetén tehát attól függetlenül kell a Ptk. 349. §-át alkalmazni, hogy a kárt milyen módon, milyen eszközzel okozták.

Ha ellenben az őr nem a szolgálatából folyó feladatának ellátása érdekében kifejtett tevékenységgel okozta a kárt (pl. az őrhelyét elhagyva szórakozóhelyre ment, ahol verekedés közben másnak kárt okozott, az őrszolgálati helyen tréfálkozás közben véletlenül elsült a fegyvere, s valakit megsebesített), az ilyen kár nem minősül államigazgatási jogkörben okozott kárnak, bár a károkozás az őrszolgálat ideje alatt történt. Ezért az ilyen esetben a Ptk. 349. §-a nem alkalmazható, hanem a kártérítés kérdésében - az eset körülményeitől, elsősorban a károkozás módjától függően - a megfelelő más felelősségi szabály alkalmazásával kell dönteni (Ptk. 348. § és 339. § vagy 345. §).

Természetesen nem követelhet kártérítést az a személy, aki ellen a szolgálati feladat ellátása érdekében jogszerűen kifejtett tevékenység irányult (pl. jogos fegyverhasználat), mert ilyenkor a kártérítési felelősség egyik alapvető feltétele: a károkozás jogellenessége hiányzik.

 

* Csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. 1. a) pont.