PK 31.

Nyomtatóbarát változat

PK 31. szám*
Ha a bíróság a jegyző előtti eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról - a hasznok, károk és költségek kivételével - a jegyző gondoskodik, ha ellenben a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a végrehajtás a bíróság hatáskörébe tartozik.

 

A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb három nap alatt végre kell hajtania, s határozatának végrehajtásáról maga a jegyző gondoskodik. Abban az esetben, ha ez elmarad, és a bíróság a keresetet elutasítja, ez egyben a jegyző határozatának hatályban tartását jelenti, a végrehajtás alapja tehát ez a határozat marad. Ennélfogva az említett jogszabály értelmében a határozatot magának a jegyzőnek kell végrehajtania. A birtoklás kérdésében ugyancsak a jegyző határozata a végrehajtás alapja akkor is, amikor keresettel csak a határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező részét támadták meg.

A határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező része tekintetében - a Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében - a végrehajtás minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik.

Ha azonban a bíróság a birtoklás kérdésében a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a jegyző határozatának helyébe a bíróság ítélete lép. Ennélfogva annak - mint saját határozatának - végrehajtása a Vht. 15. §-ának a) pontja értelmében a bíróság hatáskörébe tartozik.

Az előbbiekből az is következik, hogy ha a bíróság a jegyző határozatának végrehajtását a Ptké. 27. §-a (4) bekezdésének alkalmazásával felfüggesztette, utóbb azonban a keresetet elutasította, a végrehajtást a jegyző foganatosítja, illetőleg folytatja. Ha azonban a felfüggesztés után a keresetnek részben vagy egészben helyt ad, a végrehajtás a bíróság feladata.

Minthogy visszvégrehajtásra [Vht. 56. § (2) bek.] csak akkor kerülhet sor, ha a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot a bíróság megváltoztatja, a visszvégrehajtás elrendelése mindenkor a bíróság hatáskörébe tartozik, mert annak alapja már a saját határozata.

Ha a jegyző által folytatott végrehajtási eljárás során szabálytalanság történt, annak orvoslására a közigazgatási eljárás keretében, az ott megengedett jogorvoslatok útján kerülhet sor, mert nem bírósági eljárásról lévén szó, a szabálytalanság orvoslása - jogszabály kifejezett rendelkezése hiányában - a bíróság hatáskörén kívül esik.

[A PK 289. számú állásfoglalással módosított szöveg.]

 

* Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 1/2014. PJE határozat 1. pont.