PK 275.

Nyomtatóbarát változat

PK 275. szám*
Feltaláló az, aki a találmányt megalkotta; közös találmánynál a feltalálói minőség arányát az alkotómunkában való részvétel határozza meg. Az ettől eltérő megállapodás érvénytelen.

A találmányból eredő vagyoni jogosultság - szabadalom, szabadalmi igény, hasznosítási díjkövetelés, találmányi díjkövetelés - eltérhet a feltalálói minőségtől, illetve annak a részarányától. A vagyoni jogok tekintetében önmagában nem eredményez érvénytelenséget a feltalálói minőségre vagy annak részarányára vonatkozó érvénytelen megállapodás.

 

A találmánnyal kapcsolatos jogosultságok részben személyiségi, részben vagyoni jellegűek. A feltalálói minőség elismeréséhez való jog személyiségi jellegű, a feltaláló személyétől elválaszthatatlan, nem szállhat át másra (nem örökölhető), nem lehet átruházni, vagy megterhelni. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (Szt.) 7. §-a (1) bekezdésének 1. mondata szerint feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. Több feltaláló esetében a feltalálói jogosultságuk az alkotómunkában való részvétei arányában oszlik meg. A feltalálói minőséget, több feltaláló esetén szerzőségük arányát ettől eltérően nem határozhatja meg sem a felek szerződése, sem a bíróság döntése. Jogszabályba ütközik, tehát a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése szerint érvénytelen a szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat, ha feltalálónak ismerik el azt, aki nem végzett alkotó munkát, nem volt feltaláló. Ezzel azonos megítélés alá esik, ha a feltaláló társak szerzőségének az arányára vonatkozó megállapodás nem felel meg az alkotómunka mértékének.

A szabadalom, illetve a szabadalmi igény és az ezzel kapcsolatban járó hasznosítási díj, továbbá a szolgálati találmány feltalálóját az Szt. 9. §-ának az (5) bekezdése értelmében megillető díjazás nem személyiségi, hanem vagyoni jogosultság. Ezért másra átszállhat (örökölhető), átruházható és megterhelhető (Szt. 15. §.). Ezeket a vagyoni értékeket a jogosult a polgári jog szabályai szerint másra átruházhatja. Ezért arra is lehetőség van, hogy a találmánnyal kapcsolatos vagyoni jogosultságot, illetve annak a részarányát a találmány megalkotásában való részvétel nélkül, illetve annak a mértékétől eltérően állapítsák meg. Ilyenkor a személyiségi jogosultságtól eltérő vagyoni jogosultság - részarány - tekintetében lényegében átruházás történik.

Lehetséges, hogy a felek megállapodása részben a feltalálói minőség valóságtól eltérő elismerése, illetőleg részarányának a meghatározására, részben a találmánnyal kapcsolatos vagyoni jogosultságok rendezésére irányul. Ilyenkor a szerződés a személyi jogokra vonatkozó részében érvénytelen, de a szerződésnek a vagyoni jogokkal kapcsolatos része érvényes lehet a Ptk.-nak a szerződés részleges érvénytelenségére vonatkozó szabályai szerint (Ptk. 239. §). Előfordulhat pl. hogy a szerződésben olyan személyt ismernek el feltalálónak, és állapítanak meg a részére a találmány (szabadalom) hasznosításával kapcsolatban díjat, aki nem vett részt a találmány megalkotásában, de szerepe volt annak a megvalósításában. Ebben az esetben a megállapodásnak a feltalálók személyére, a feltalálótársak szerzőségének az arányára vonatkozó rendelkezése érvénytelen, de érvényes lehet a szabadalom (találmány) hasznosításával kapcsolatos díj megosztására vonatkozó rendelkezés, ha megfelel ebben a vonatkozásban a szerződés létrejöttére és érvényességére vonatkozó szabályoknak, és megállapítható, hogy a felek a szerződés a vagyoni jogokra vonatkozó részében a találmány megalkotásában való részvétel elismerésétől függetlenül is megkötötték volna [Ptk. 239. § (1) bekezdés c) pont].

Ha a feltalálók valakit alkotó tevékenység nélkül a találmány megvalósításában végzett ténykedés fejében ismernek el meghatározott hányadok szerint feltalálóként és az eset körülményeiből megállapítható, hogy valódi akaratuk nem a találmány megalkotásából eredő személyiségi jogok elismerésére, hanem egyéb tevékenység vagyoni ellenértékének a meghatározására irányult, a szerződés színlelt, és mint leplezett szerződés a vagyoni igények tekintetében akkor érvényes, ha megfelel a fent ismertetett rendelkezéseknek [Ptk. 207. § (4) bekezdés].

A feltalálói minőséggel vagy részarányának a meghatározásával kapcsolatban a szerződés érvénytelenségének a megállapítására vagy a szabadalmi bejelentésen alapuló vélelem megdöntésére irányuló perben az igényt érvényesítő fél tartozik bizonyítani, hogy azt ismerték el feltalálónak, aki nem vett részt a találmány megalkotásában, illetve, hogy a meghatározott részarány nem felel meg az alkotómunkában való részvétel arányának.

Az a fél, aki olyan igényt kíván érvényesíteni, amelyet az alkotómunkában való részvétellel kapcsolatos jogai nem alapoznak meg, tartozik bizonyítani, hogy a találmányból eredő vagyoni igények (pl. a díjhányad átruházása) vonatkozásában érvényes szerződés jött létre, illetve, hogy a vagyoni jogosultság átszállásának egyéb érvényes jogcíme van.

A szabadalmi bejelentés után - amíg a szabadalmat meg nem adják- a szabadalmi bejelentésben feltüntetett szabadalmi igényjogosultságot illetőleg annak a részarányát érvényes megállapodás esetén is csak a bíróság vagy más hatóság (pl. osztályos egyezséget jóváhagyó közjegyző, a szabadalmi igény átruházása esetében az Országos Találmányi Hivatal) határozata alapján lehet megváltoztatni [Szt. 8. § (2) bek.]. A végleges szabadalom az ezen alapuló hasznosítási díj és díjrészesedés valamint a találmányi díj átruházásához - ha egyébként nincs vita a felek között - nincs szükség bírósági (hatósági) határozatra.

 

 

* Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 3/2015. PJE határozat V. 1. pont.