PK 262.

Nyomtatóbarát változat

PK 262. szám*
A hagyatékátadó végzés akkor emelkedik jogerőre, amikor a fellebbezési határidő az eljárásban részt vett valamennyi érdekelt vonatkozásában lejárt, vagy ha a másodfokú bíróság a hagyaték átadása tárgyában döntött. Ezt követően a hagyatéki eljárás során esetleg mellőzött érdekelt az igényét a törvény rendes útján érvényesítheti.

Hagyatékátadó végzést peres eljárásban hozott határozattal (ítélettel) nem lehet hatályon kívül helyezni.

 

A 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (továbbiakban: He.) 73. §-a (4) bekezdésének rendelkezése szerint a hagyatékátadó végzés elleni fellebbezés határideje tizenöt nap, de - bizonyos kivételektől eltelkintve - a fellebbezés jogáról ennek letelte előtt le is lehet mondani (He. 74. §). Ebből folyik, hogy ha a fellebbezés jogáról az eljárásban részt vett minden érdekelt lemondott, vagy a fellebbezési határidő mindegyikük vonatkozásában lejárt a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedik. Lemondás hiányában a fellebbezési határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a hagyatékátadó végzést a He. 65. §-a szerint az eljárásban részt vett minden érdekelt részére kézbesítették.

A hagyatéki eljárásban résztvettnek kell tekinteni minden olyan személyt, akinek érdekeltségére nézve az eljárás során határozott adat merült fel, még ha őt a közjegyző a tárgyalásra nem is idézte meg, mert függetlenül attól, hogy a tárgyalásra kiket kell megidézni (He. 40. §), a hagyatékátadó végzést minden érdekeltnek kézbesíteni kell [65. § (1) bek.]. Ha tehát az ilyen értelemben vett érdekeltnek a hagyatékátadó végzést nem kézbesítették, vele szemben mindaddig, amíg a végzést nem kézbesítik, és a kézbesítéstől számított tizenöt nap le nem telik, a fellebbezési határidő nem jár le. A közjegyzőnek figyelemmel kell lennie arra, hogy a He. 89. §-a (1) bekezdésének rendelkezése szerint a hagyatéki eljárásban a polgári perrendtartás szabályait megfelelően alkalmazni kell. A Pp. 74. §-ának megfelelően tehát, ha az ismeretlen helyen tartózkodó érdekeltnek meghatalmazottja nincs, részére a közjegyző ügygondnokot rendel, és a hagyatékátadó végzést neki kézbesítteti.

Ha a hagyatéki eljárásban részt nem vett érdekelt a hagyaték átadása után, de még az átadó végzés jogerőre emelkedése előtt jelentkezik, és a hagyatéki eljárás megismétlését vagy új határozat meghozatalát kéri, a közjegyző akkor jár el helyesen, ha az ilyen kérelmet a hagyatékátadó végzés elleni fellebbezésnek tekinti, és azt a másodfokú bírósághoz felterjesztheti. Az eljárásban részt nem vett érdekeltekre nézve ugyanis a fellebbezési határidő a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésével jár 1e, vagyis attól számított tizenöt nap elteltével, amikor az eljárásban részt vett összes érdekelt részére a végzést kézbesítették, illetőleg azzal egyidejűleg, amikor az eljárásban részt vett minden érdekelt a fellebbezési jogáról lemondott.

Minthogy a másodfokú bíróság végzése ellen további fellebbezésnek nincs helye, a hagyaték átadása tárgyában hozott másodfokú végzés a meghozatalával egyidejűleg válik jogerőssé.

A hagyatéki eljárásban mellőzött érdekelt esetleges igényét hagyatéki eljáráson kívül, a törvény rendes útján érvényesítheti.

A hagyatéki eljárás, illetőleg a peres eljárás - mindegyik a maga jogorvoslati lehetőségével - külön szabályok alá tartozik. Ezért a hagyatéki eljárás során hozott valamely határozatot (végzést) csakis abban az eljárásban előterjesztett törvényszerű jogorvoslat eredményeként lehet akár megváltoztatni, akár hatályon kívül helyezni. Nincs tehát helye annak, hogy a bíróság peres eljárás során hozott határozattal a hagyatékátadó végzést hatályon kívül helyezze.

A teljes hatályú jogerős hagyatékátadó végzés az abban megjelölt örökösnek e minőségét és örökségének a tárgyát igazolja mindaddig, amíg a bíróság a peres eljárásban hozott határozattal - anélkül, hogy új hagyatéki eljárás lefolytatására kerülne sor - másként nem dönt. A hagyatékátadó végzésnek ugyanis anyagi jogereje nincs, ezért bármely érdekelt az esetleges öröklési igényét perben utóbb is érvényesítheti.

 

 

 

* Nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. 1/2014. PJE határozat 1. pont.